Madárdal tanösvény - látogatóközpont a Dinnyési-fertőn. Házi Andrea diplomamunkája

Házi Andrea diplomamunkájában a Dinnyési Fertő természetvédelmi területéhez tervezett tanösvényt. Az évek alatt egyre több turista fedezi fel a környéket, így a természetjárók és a természet működésének összehangolása komfortosabb és fenntarthatóbb körülmények közé helyezi a vidéket.

Helyszín

Diplomamunkám témájaként a lakóhelyem közelében található Dinnyési Fertő területét választottam. A különleges természetvédelmi terület kiemelkedően gazdag és sokszínű növény és állatvilágának bemutatására 2010-ben hozták létre a Madárdal tanösvényt. Nádasokkal borított területe élő és költőhelyet biztosít a Velencei-tavi madaraknak.

Jelenlegi állapot- problémafelvetés

A tanösvényre alapítása óta évről évre több látogató érkezik. Az őszi és tavaszi madárvonások alkalmával számos faj tartózkodik a területen, erre a látványos eseményre nagy számban érkeznek a természet iránt érdeklődők. 

A folyamatosan növekvő látogatottságot az ösvény jelenlegi helyzete nem képes megfelelően kiszolgálni. Problémát jelent a megérkezés, közlekedési eszközök elhelyezése, a kitaposott ösvény, a jelenleg hiányzó híd, és hogy az egyik szakaszon nincs gyalogos közlekedésre alkalmas útvonal.

 Program

Fontos, hogy az érkezők problémáktól mentesen fedezhessék fel a vidéket. Az ösvény egy pihenésre, kirándulásra és a természet megismerésére alkalmas területté tudjon válni, anélkül, hogy e csodás tájban kárt tenne.

Diplomamunkám célja az ösvény átfogó turisztikai fejlesztése, amely amellett, hogy az ideérkezőket közelebb képes hozni a természeti adottságokhoz, képes kiszolgálni a felmerülő látogatói igényeket. A megfelelő indulás és megérkezés biztosítására egy fogadóépületet terveztem, amely ezek mellett helyet ad a fertő interaktív bemutatásának is. Az ösvény mentén kilátók, madárfigyelők, és pihenőhelyek segítik a táj széles körű megfigyelését.

Egységes arculat kialakítása

A tanösvény tervezett elemeinek kialakításánál fontosnak tartottam egy egységes arculat, hangulat kialakítását mind építészeti elveiben, mind anyaghasználatban. A területet erősen meghatározó nádas stilizált alakban köszön vissza a homlokzatokon, félig-meddig elrejtve a mögötte húzódó funkciót. Ahogy a madárvilág nádszálak mögé bújva jelenik meg az érdeklődők előtt, úgy az ember falécezés mögül tűnik elő. Így a nádas közvetlen közelében a látogató rejtetten jelenik meg, a lehető legkevésbé megzavarva az itt fellelhető állatvilágot. A fertőtől messzebb pedig visszaköszön a térségre jellemző motívum.

Az így kialakított homlokzat felülete messzebbről érkezve egységes fa homlokzatot mutat, közelebb érve, pedig átlátást enged a mögötte húzódó szerkezetre, és a látogatók körvonalára.

Főépület koncepcióalkotás

Az ösvényhez való megérkezés és a fogadóépület elhelyezésénél fontos szempont volt számomra a természetvédelmi terület határainak figyelembevétele, hogy az épület és az ideérkező forgalom azon kívül eső területekre koncentrálódjon.

Az épület kialakításánál fontos szempont volt, hogy az ösvény induló és érkező részét egyaránt fogadni tudja, így teljes mértékben a tanösvény részévé tud válni. Tömegével az ösvény és a fertő világa felé nyit, míg az utca felől zár.

Fogadóépület kialakítása

Az ösvény induló, és érkezőpontját, nagy terasz fogja össze. Innen nyílik az épület bejárata, ahol teljes szélességben az előtér kap helyet. A fogadótér alkalmassá válik a kávézóban vásárolt termékek elfogyasztására és kisebb csoportok előadási helyszínévé is válhat. Szemben a bejárattal az interaktív kiállítás egy részére nyerhet betekintést az érkező.

A fogadótér és a kiállítótér közti zártabb traktusból nyílik a kávézó/büfé, illetve az információ és jegypénztár, emellett magába foglalja a ruhatárat, látogatói mosdó blokkot és a raktárakat. Az épület hátsó, zárt traktusában az épületet szolgáló funkciók kapnak helyet, ilyenek a személyzeti helyiség, gépészet, a hulladékraktár.

 Kilátópont - rámparendszer

Az tervezés helyszínén egy magaslati pont megfelelő kilátást nyújt a fertő világára, a tanösvény vonalára és a Velencei-tóra.  A kilátás eléréséhez egy, az épületet körülölelő rámparendszert alakítottam ki amely, kis lejtése miatt mindenki számára használhatóvá válik.

 A kilátópont eléréséhez 2 rámpa került kialakításra, az első egy zártabb szakasz, amely az épület mindkét oldalán felvezet a teljes magasság feléig, innen kör alakban kialakított, nyitott, korlátokkal szegélyezett rámpán lehet haladni a legmagasabb pontig. A két rámpa találkozásánál a Velencei-tóra nyerünk kilátást, feljebb haladva egyre nagyobb rész rajzolódik ki a fertő területéről. Legmagasabb pontján pedig a teljes panoráma tárul az érkező elé.

 Szerkezeti koncepció

Az épület tömege és a körülötte futó rámparendszer meghatározó anyaga a fa. Így az épület és a rámpa egysége könnyűszerkezetes rendszerből áll, amely fa és acél szerkezet összessége. A függőleges és vízszintes fa tartószerkezet elemei négyzetrácsos rasztert alkotnak, amely a kiállítótér traktusában szélesebb. A fa tartószerkezetek acél kapcsolatokkal csatlakoznak egymáshoz. Az épület teteje 5% os emelkedéssel nyit a Fertő területe felé, így a kialakított intenzív zöldtető egy része láthatóvá válik az utcáról, és a rámpáról egyaránt.

Az épületet körülölelő rámparendszer függőleges tartószerkezetét kör acéloszlopok alkotják. Az oszlopok 2 különálló (egy belső és egy külső) kör alaprajzot írnak le, melyeknek középpontja az épület ívének középpontjával azonos.

 Interaktív kiállítás:

 Az épület teljes szélességében futó kiállítás megismerteti a látogatókkal a fertő kialakulását, növény, -állatvilágát, különös hangsúlyt helyezve a madárvilágára.

A természetes megvilágítást 4 nagyobb, a tartószerkezeti raszter alapján kialakított felülvilágító biztosítja. Az útvonalat lécezéssel kialakított falak jelölik ezzel visszahozva a nádas hangulatát, melyek között ezúttal nem az élő madarakat, hanem a róluk szóló információkat kereshetjük meg.

Ahhoz, hogy a kiállítás élményalapú tanulást tudjon nyújtani a látogatóknak, fontos az olyan elemek bevonása, amelyek segítségével az információkat nem csak látja az érdeklődő, hanem felfedezi, meghallgatja, megkeresi.  A kiállítási anyagok mellett így megjelennek játékos, az érzékszerveket is bevonó elemek. Néhány elem a hallás, az érintés útján közli az információkat. A kiállítótérből nyíló vetítőterem lehetőséget ad filmek, videók vetítésére a természeti közeg bemutatásával kapcsolatban.

Nádasvilág

Az ösvény tervezett útvonala leköveti a jelenlegi kitaposott utat, így megóvva az eddig érintetlen területeket. A nádashoz közel eső részeken a vízingadozással is számolni kell, így a talajtól lassan elemelt út biztosítja a közlekedést bármilyen időjárás esetén.

Kilátó és pihenő

A nádassal borított fertő megérkezésénél az ösvény kiszélesedik, szélén pedig ülőfelületek biztosítanak pihenési pontot a kirándulóknak. Közvetlenül az ösvény kiszélesítésével létrejövő tér szélén található a kilátó, amely 3 szint magassággal enged széles kilátást a fertőre és a tanösvény vonalára.

 Az első, illetve a harmadik szinten kisebb, a toronyból konzolosan kiugró tömeg helyet biztosít a hosszabb távú elidőzésre a tájat figyelve, a lépcsőn közlekedők akadályozása nélkül.

Kilátó és madárles

Az ösvényen továbbhaladva a vízre, a nádasszigetek közt bekúszva madárfigyelő és egy alacsonyabb kilátópont került kialakításra. Míg a korábban bemutatott kilátó az egész ösvényre és a fertőre belátást enged, az alábbi inkább a nádas belsejére összpontosít. Anyaghasználatában követi az egész ösvényen megfigyelhető acélszerkezetet, és fadeszkázatot a teljes felületen. Az ösvényről nyíló egyenes szakaszon képek és információk állnak rendelkezésre a nádas madárvilágáról. Mindkét oldalon, kisebb konzolos kiugrás található, amely ülőfelületével hosszabb megfigyelésnek is helyet adhat.  Elhagyva a kiugrókat a szerkezet emelkedni kezd, amíg el nem éri a 2m- es magasságot. Felérve kisebb pihenőt találhatunk, amely nagy nyitással mutatja a távolabbi nádasokat. Hosszabb idő eltöltését lehajtható ülőfelületek teszik kényelmesebbé a madárfigyelőknek.

Szerző: Házi Andrea

Szerk.: Vermes Ráhel