Madárgyűrűző telep - Fenékpuszta

Egy olyan épület képe jelent meg előttem, amely szinte észrevétlenül lapul meg a 3-4 m magas nádrengetegben, nem zavarva a fenékpusztai táj és madarak nyugalmát. Kósa Balázs 2009. évi Breuer Marcell diplomadíjas terve.

Fenékpuszta a Balaton északi csücskében megbúvó falucska. Jelentőssége annál nagyobb a madárgyűrűzés szempontjából, hiszen Magyarország területén nem sok olyan állomás létezik, mint az itteni. A gyűrűzés mellett ugyanis a sérült madarak rehabilitációjával is foglalkoznak Paprika Anikóék (madárgyűrűző).

A partszakaszon végighúzódó nádrengeteg között helyenként hosszú hálósor jelenik meg. Ezek a 100-120 méter hosszúságot is elérő hálók - melyek 20-25 percenként ürítésre szorulnak - szolgálnak a vonuló madarak befogására.

A területen jelenleg is működő madárgyűrűző telep kibővítésére és felújítására az egyre több érdeklődő és kikapcsolódni vágyó igénye az indok. Mivel elég cudar körülmények között kénytelenek végezni a munkájukat az itt lakók és a tanoncok, így úgy gondoltam, hogy időszerű lenne a változtatás. Természetesen végig konzultáltam a madárgyűrűzőkkel.

A gyűrűzők
A madarak gyűrűzéséhez egy speciális vizsgát kell tenni madárfaj-felismerésből, szakmai és természetvédelmi szabályokból és amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervez. A mintegy 300 hazai madárgyűrűző szinte kizárólg önkéntesként, szabadidejében vesz részt a madarak kutatásában.

Ezen emberek kiképzésére szerettem volna létrehozni egy kicsit nagyobb alapterülettel rendelkező központot, amely a gyűrűzési folyamat mellett helyet biztosít azon emberek számára, akik készek áldozatkész munkájukkal segíteni az MME tevékenységét.

A területen dolgozó pár időt és fáradtságot nem kímélve dolgozik, hogy minél több adat érkezhessen meg a budapesti, majd a nemzetközi központokba.

Építészeti koncepció (részlet a szakdolgozatból)
...végigjárva a tervezési területet elsőként egy olyan épület képe jelent meg előttem, amely szinte észrevétlenül lapul meg a 3-4 m magas nádrengetegben, nem zavarva a fenékpusztai táj és madarak nyugalmát. Az ötletet a nádasban megbúvó madarak és fészkeik adták. Innen a név is "fészekház". Ezt a vonalat erősítve a területen nagy mennyiségben megtalálható ördögbodzából készült fonatból terveztem a homlokzatot. Az épületben lévő törés a partszakasz lekövetéséből adódik. A ház teljes egészét igyekeztem fa felhasználásával megalkotni, így a hagyományos fakötések, fa tartók dominálnak.

A vasút felől érkezőket egy fogadóépületként is felfogható "madárház" fogadja, amely a repülésre már nem képes madarak szállásául szolgál. Fontos, hogy ezek megszokják az emberek közelségét, hiszen ők már életük végéig kénytelenek a helyi lelkes fiatalokra bízni sorsukat. Egy oldalról teljesen zárt, a többin pedig nyitott tömeg biztosítja a a friss levegőt számukra.

A parton lévő két tömeget a vízi és a szárazföldi madarak életének összefonódását kívánja érzékeltetni és hidat képez a vízivilág és a szárazföld között. Innen a stégszerű kialakítás gondolata. Azonban különválasztottam őket, mert az egyikben a táborozók és tanulók igényeit kellett kielégíteni, míg a másikban állandó jelleggel lakik az itt szorgoskodó állomásvezető és párja. Az ide látogatókat egy szárazföldi és egy vízi tanösvény is fogadja, amelyek segítségével beláthatnak a madarak életébe. Az épület is erre a tanösvényre van felfűzve, így a túrázók megtekinthetnek egy kiállítást is a nappali órákban teljesen díjmentesen. A szárazföldi és vízi tanösvény egyaránt elkúszik a Zala folyó torkolatáig. A vízi túrázáshoz kenuk állnak rendelkezésre. Az épület mindkét végében gyűrűzés folyik, így a tanteremből kilépve már gyakorlatban is ki tudják próbálni a tanoncok az elméletben megszerzett tudásukat.

A területet rendszeresen látogatják (tavasztól-őszig) madárgyűrűzést tannulók, vagy épp csak kikapcsolódni vágyók. Számukra biztosítottam sátorhelyeket egy áradásmentes részen és természetesen vizesblokkot egy főzőterasszal...

Kósa Balázs

A madárgyűrűzésről
Madarak vonulása, amelyet ősidők óta a titokzatosság fátyla övez, még napjainkban is számos tisztázatlan kérdést tartogat. Ezek megválaszolása, a veszélyeztetett madárfajok hatékony védelme nélkül nemcsak a tudomány szenved hiányt, hanem természeti környezetünk is egyre szegényebb lesz. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények által megszabott populáció-monitoring előfeltétele a hatékony védelmi intézkedéseknek, amelyek a további állománycsökkenést vannak hivatva megakadályozni. A bonni egyezmény a vonuló fajok védelméről kiemeli a vonulási útvonalak és telelőterületek részletesebb vizsgálatát mint megbízható hátteret a fontos élőhelyek védelmére. Az Európai Unió Madártani Irányelve az európai madárállományok védelme érdekében minden tagországnak kötelezővé tette a madárállományok felvételezését.

A berni egyezmény előírja a vonuló madarak védelmi helyzetének meghatározását és a kedvezőtlen védelmi státuszban lévő madarak monitorozását. A madárgyűrűzés és a madarak vonulásának alapos megismerése azonban nemcsak a madarak védelme érdekében, hanem közegészségügyi (lásd pl. madárinfluenza és más madarak által terjesztett élősködők terjedése) és gazdasági (pl. szélerőművek telepítése, madárfajok vadászata) szempontból is fontos.

A gyűrűs madarak nyomon követésével meghatározhatjuk vonulási útvonalaikat, pihenő- és táplálkozóhelyeiket, telelőterületeiket, és ez által pontos adatokhoz juthatunk a madárvonulásban szerepet játszó területek védettségének megtervezéséhez. Sok esetben a vonulási útvonalakon elhelyezkedő táplálkozó- és pihenőhelyek védelme a legfontosabb.

A jelölőgyűrű
Minden madárfaj lábára megfelelő átmérőjű fémgyűrű kerül, melyek anyaga általában alumínium, egyes esetekben acél. A jelölőgyűrűn az országkód, Magyarország esetében Budapest felirat és a gyűrű sorszáma olvasható. Kiegészítésként gyakran használnak színes műanyag gyűrűket is amelyeken sokszor néhány karakteres egyedi kód is olvasható. Magyarországon számos madárfaj esetén alkalmaznak ilyen gyűrűket (például a bütykös hattyú, fekete gólya, kanalasgém, rétisas, kék vércse, szerecsensirály stb.)

Visszafogás, megfigyelés, megkerülés
A meggyűrűzött madarak ismételt megfogásakor a fémgyűrű számát leolvassák, majd újra szabadon engedik a madarat (visszafogás). Színes gyűrűk vagy nagyobb méretű fémgyűrű esetén a madár megfogás nélkül, erős nagyítású távcsővel is azonosítható (megfigyelés). Sok esetben már csak az elhullott gyűrűs madár tetemét találják meg (megkerülés), ilyenkor nagyon fontos a körülmények feljegyzése.

A madarak megfogása
A madarak megfogását és gyűrűzését különösen nagy gonddal kell végezni. Sokféle fogási módszer van a különböző életmódú madárfajokra és csoportokra. A legelterjedtebb ezek közül a függönyháló, amellyel elsősorban énekesmadarak megfogását végzik. Sok madárfaj esetén a fészekben jelölik meg a fiókákat, még a kirepülésük előtt. A legnagyobb termetű madarak - gólyák, gémek, sasok - gyűrűzésének szinte ez az egyetlen módja. Európában évente mintegy 4 millió madarat gyűrűznek meg. Magyarországon a kezdetektől (1908) napjainkig összesen 3,7 millió madarat jelöltek meg, legnagyobb részét az elmúlt években. A visszafogások és megkerülések száma megözelíti a félmilliót.

Konzulensek:
Építészet
Pelényi Margit - Ybl- és Pro Architectura-díjas építész,
Kovács-Andor Krisztián -  DLA okl. építész,
Épületszerkezettan
Bakó Tibor - okl. építész,
Bánfalvi Zoltán - okl. építész, faipari mérnök
Madárgyűrűzés 
Paprika Anikó
Statika
Balogh Tamás okl. építőmérnök
Gépészet
Stemmer József - gépészmérnök

Opponens: Koller József -  Ybl- és Pro Architectura-díjas építész

A PTE Tervezési és Építészeti Ismeretek Tanszékén június 29-én Kertész András, Z. Halmányi Judit, Balogh Balázs, Máté János, Rohoska Csaba DLA, ifj. Kistelegdi István DLA által alkotott bizottság diploma díjra javasolta.

A bizottság javaslata alapján a diplomamunka a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Intézet 2009. évi Breuer Marcell diplomadíjban részesült.