Megfuttatták a Központi Műszaki Tervtanács előtt a Szent György téri volt honvédfőparancsnoksági épület hasznosítására készített építészeti koncepció magastetős változatát. Ennek kidolgozására azért volt szükség, mert a terv csak ebben a formájában felel meg a helyi településrendezési és építési szabályoknak.
A május 15-i ülés kezdetekor, a tervismertetés és a vita előtt Dr. Aczél Péter, I. kerületi főépítész szólalt fel, s kezdeményezte, hogy a tervtanács ne támogassa a tervet. Mint hangsúlyozta, idén januárban a beruházó (Budavári Kht.) kérésére megindult a helyi szabályozási terv átdolgozása, amely erre a területre nagyobb mozgásteret biztosítana az építészek számára. Hozzátette: április 24-én határozat született arról, hogy „megfelelő tervek esetén” az I. kerületi Önkormányzat támogatni fogja a szabályozási tervek módosítását. Megtudtuk, hogy a módosítás eltörölné a most érvényben lévő homlokzatmagassági paramétereket, a magastető követelményét és a nyílás-fal-arányra vonatkozó előírást.
Szamkó Katalin, a Budavári Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, azért kérték a tervtanács véleményét, mert a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezt elvárta. Idő hiányában nem tudják megvárni a szabálymódosításokat (melyhez kb. nyolc hónap szükséges), s e vita révén bizonyságot akarnak nyerni afelől, hogy a jövőben is dolgozhatnak-e tovább e terv megvalósításán, vagy sem. Fegyverneky Sándor, országos főépítész közbevetette, hogy úgy tűnik, a tényleges döntés már nem az „építészeti szakmai mezőben” fog megtörténni.
A tervező, Kis Péter elmesélte, hogy miután az előző tervtanácson (2008. február 28.) a lapostetős változat komoly sikert aratott, a kerület polgármestere meglátogatta őt és munkatársait építészirodájukban, szimbolikusan is támogatandó a tervet. Az építész egy idézettel, Esterházy Péter Harmonia caelestis című regényének kezdőmondatával fejezte be mondandóját: „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.”
Az opponens, Kőnig Tamás szerint a terv mindenben megfelel a tervpályázati kiírás által rögzített elveknek, s funkcionális szempontból kiváló megoldásokat kínál. Egyetért az előző opponens, Kapy Jenő véleményével, miszerint az épület olyan szimbolikus erővel bír, melynek révén a város jelentős építészeti jelképeinek sorába léphet. A magastető révén az épület jól igazodik majd a történeti környezethez.
Fegyverneky szerint a magastető optikai hatásait (alulnézetből érzékelhető látványának kérdését) át kell gondolni. Turányi Gábor kertelés nélkül kijelentette, hogy bár nem célja szembemenni senki törekvéseivel, a magastető ezen az épületen csakis építészeti abszurd lehet. A magastető mindig egy meghatározott építészeti rendszer része – itt azonban semmihez sem tartozik, független az épület egészétől. Legfeljebb egy gegként, a dolog lényegének kiforgatásaként értelmezhető. Baliga Kornél úgy vélte, hogy a tető léptékzavart okoz a kompozícióban: ellentétben az egykori Kallina-féle épület sokkal nyúlánkabb, magastetős tömegével - az épület jelen esetben, ezzel a tetővel inkább a polgárváros alacsony, családias hangulatú világát asszociálja.
A szakmai vita nagyjából a fentiekben ki is merült, a következő óra a hatósági-engedélyeztetési problémák „elemzésével” telt. Különféle trükközések esélyét latolgatták: például Kertész András felvetett egy lehetőséget: a tervet most kell engedélyezni, s amikor már hatályos a módosított szabályozás, az engedélyezési tervet annak megfelelően lehet majd megváltoztatni. Aczél Péter szerint nincs is annyira nagy időhiány, mint gondolnánk: az EU-s források lehívásával kapcsolatos április végi határidőt eltolták decemberre – vagyis még két pluszhónapot kell szerezni valahogy, és az egészet meg lehet oldani.
A hosszas viták után szavazásra bocsátották a kérdést, hogy a tervtanács melyik tervváltozatot részesíti előnyben: a lapostetős nyert, a most bemutatott változatot a zsűri nem támogatja.
szöveg: Haba Péter
fotó: Péterfi Anna