Az építészhallgatók számára meghirdetett versenyre 46 ország 244 egyeteméről 686 pályamű érkezett be a „Jövő fényforrása” témakörében. Ebből a nemzetközi zsűri összesen 11 munkát jutalmazott: az első három díj mellett nyolc pályaművet részesített kiemelt elismerésben. Magyarországról összesen 44 hallgató pályázott 18 beküldött munkával.
Amikor a zsűri Hani Rashid vezetésével összeült Torinóban, hogy értékelje a pályaműveket, nem kifejezetten befejezett terveket keresett, hanem csupán olyan munkákat, amelyek magukon viselték a diákmentalitás jellemzőit: a romlatlan naivitást, a kíváncsiságot, a kockázatvállalási kedvet és a kísérletező gondolkodásmódot. Ezen kívül olyan műveket válogattak ki, amelyek egy-egy problémára találtak megoldást, nem pedig építésre kész épületet mutattak be. Nagy figyelmet fordítottak azokra a pályázatokra, amelyek nem a múltra, hanem inkább a jövőre irányultak.
A nyertes terv – Reilly O’Neil Hogan (USA), címe: „Belső rövidéletűség” – egy olyan diák munkája, aki realista hozzáállással dolgozik, ezért a fényt, a teret, a formát és a várost olyan módon tudja felhasználni, hogy életképes építészeti választ hozhasson létre.
A második helyezettek – Ruan Hao és Xiong Xing (Kína) „Felületjavítás – fényfesztivál” – más megközelítéssel működtek, és olyan diákgondolkodást mutattak be, amely a globalizáció és az urbanizmus konceptuális gondolkodás révén való újraértelmezésén munkálkodik és töpreng.
A harmadik díjas pályamű – Dean MacGregor (Portugália) „A fénynek teste van” – ugyan kisebb léptékű, de ugyanannyira lenyűgözte a zsűrit fenséges költőiségével és a fényről alkotott misztikus megközelítésével.
Kántor Lilla és Hajdú Anikó, a BME Építészmérnöki Karának ötödéves hallgatói, „Fénycsapdák” címmel készítették el pályaművüket. Tanáruk, Golda János Ybl-díjas építész is elkísérte őket a velencei Pisani Moretta palota termeiben megrendezett díjátadó ünnepségre. A két hallgató pályaművében azt vizsgálta, hogyan lehet belső terekbe a tükrözés, továbbítás és elosztás elvén működő fénycsapdák segítségével közvetett módon természetes fényt juttatni. Hatféle fénycsapdát terveztek meg, amelyek mindegyike egyedi funkciókkal rendelkezik, tehát különböző helyzetekben hasznosítható. A zsűri a pályamű méltatásában kiemelte a beadott fénytanulmányok magas színvonalú megjelenítését, amelyek azt mutatják, hogy a hallgatók elmélyültek a vizsgálatban, és személyes véleményüket is kifejezték.
A Nemzetközi VELUX-díj a témája miatt tetszett meg a két hallgatónak, valamint azért, mert ritkán nyílik alkalom arra, hogy valami újat alkothassanak. „Ennél a díjnál nincsenek határok," – mondják a diákok – „tehát bármit készíthettünk: tervet, modellt vagy tanulmányt, a fény ugyanis globális téma, minden nap körülvesz mindent és mindannyiunkat”.
Kántor Lilla és Hajdú Anikó azonban úgy véli, hogy a fény témája azért is fontos, mert új építészeti gondolatokat képvisel.
Az Építészhallgatók Nemzetközi VELUX-díjára minden második évben lehet pályázni, a következő alkalommal 2010-ben. Bővebb információ a 2008. évi pályázatról: www.VELUX.com/IVA
forrás: sajtóanyag