Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 4. díj
Részletesen bemutatjuk a MCXVI Építészműterem Kft. által készített, 4. díjban részesült pályaművet.
A Bíráló Bizottság részletes véleménye
A tervjavaslat kívülről nem épít a meglévő főépülethez, de a főlépcsők mellett, két oldalon díszmedencéket helyez el. Többfunkciós- és kiállítóteret a terepszint alatti beépítésben a javaslat nem tartalmaz. Ezeket a tereket a meglévő épületkontúron belül helyezi el a pályázó.A parkoló, a Múzeum krt. felőli kert alatt, az ideiglenes raktárakkal egy szinten, szimmetrikusan, a főlépcső melletti területek alatt található (lehajtás a Múzeum utca felől, kihajtás a Bródy S. utca irányába). A megoldást a Bíráló Bizottság jónak tartja.
A raktárak az udvarok alatti kibontott térbe kerültek.
Mindkét udvart kéthéjú, az árnyékolást és a légtechnikát flexibilisen kezelő üvegtetővel fedi, és részlegesen beépíti. É-D irányú átjárást a földszinten nem tervez, az udvarokat a főbejárat felől közelíti meg, udvari bejáratokat a földszinten nem ad. A múzeumi és a kiegészítő (konferencia) forgalom szintbeli szétválasztására adott javaslata logikus, de a Bíráló Bizottság nem értett egyet a Múzeum előlépcsőjének oldalába vágott hangsúlyos bejáratokkal. A kupolaterem fülkéibe új lifteket épít, de a függőleges közlekedési rendszeren alapvetően nem változtat.
A javaslat igyekszik egy tisztább rendszert kialakítani. Két új bejáratot nyit a főbejárat alatt. Az udvarokat lefedi üvegtetővel és a zárt udvarokban, pavilonokban helyez el új funkciókat. A parkolókat és az ideiglenes raktárakat a terepszint alatt épületen kívül helyezi el. A főbejárat felőli kerítést a szobor előtti zónában, nyithatóvá teszi. Az akadálymentesítést a földszinten a padlószint kiegyenlítésével oldja meg.
A Bíráló Bizottság kifogásolta, hogy a pályázó a közelmúltban épült kőtárat kibontja, valamint a kőanyag emeleti folyosókra helyezésével nem értett egyet. Az új földszinti bejáratok nem bontakoznak ki kellő tartalommal, nincsenek pinceszinti kapcsolatok (a pincében nincs is közönségforgalom a profiltisztítás miatt). Az új bejárat előteréből raktárak csatlakoznak, kihasználatlanul hagyva a lépcső alatti terek bemutatásának lehetőségét.
A kert és egyéb közönségforgalmú terek megnyitására és kapcsolására a javaslat nem fordít kellő figyelmet, a kertészház átalakítására tervi javaslat nem készült. A terv világos, áttekinthető, a látványtervek egyéni, festői ábrázolása összhangban van a Pollack-féle épület stílusával és a tervezett udvari építmények részleteinek finomságával. A terv grafikai színvonala kiemelkedik a pályázati anyagból. Kertészeti szempontból jó megoldás, hogy az épület homlokzatát szabadon hagyja, de ez több idős fa kivágásával jár. A stabilizált murva burkolat az épület stílusához megfelelő, de nehezen fenntartható.
A Bíráló Bizottság a pályaművet a belső udvar kéthéjú térlefedése és az abban megjelenített pavilonok építészeti színvonaláért a kiírónak negyedik díjra ajánlotta.
Részletek a műleírásból:
GONDOLATOK - KONCEPCIÓ
„Szolgái és nem urai vagyunk a Nemzetnek!”
A Pollack Mihály által tervezett Nemzeti Múzeum építésének korában együtt rezdült Európával, a magyar klasszicista építészet nemzetközi színvonalú gyöngyszeme. Vigyáznunk kell rá, becsüljük meg!
Az építészeti koncepció az eredeti Pollack-féle állapot legteljesebb mértékű visszaállítása, a terek, térkapcsolatok a korabeli állapot szerinti rekonstrukció azért, hogy a jelenlegi zűrzavaros, kusza, többszörösen szétdarabolt épület eredeti fényében pompázhasson újra, a látogatók legnagyobb csodálatára, határon innen és túlról. Ezért a célnak mindenféle ideológiától és hátsó filozófiai gondolatoktól mentesen egy jól működő, az összmagyarság számára zarándokhelyé váló múzeum létrehozása volt. Egy olyan épületé, amely tökéletesen be tudja fogadni az állandó és ideiglenes kiállításokat, az itt dolgozóknak XXI. Századi munkakörülményeket biztosít, a vendégeket pedig olyan kiegészítő szolgáltatások várják, amelyek civilizált keretet biztosítanak a kikapcsolódás kellemes eltöltéséhez. Ezért tervünket egyetlen gondolati szellemiség járja át, az pedig a MINŐSÉG, legyen szó építészeti megoldásokról, szolgáltatásokról, vagy éppen kiállításról. Hogy az épületet, és vele a magyar történelmet bemutató kiállítást nemzetközi rangra emelje, hogy a hozzánk érkező külföldi vendégek is érdeklődéssel nézzék végig. Hogy minden magyar büszke legyen a Nemzet Múzeumára, a megújulás itthon példaértékűvé váljon.
Az épület és annak telke a hajdani városfalon kívül található, a jelenlegi Károly körút mentén, a palota negyed belvárosi határán. A városhoz való viszonya disszonáns, a kert megnyitásai kisszerűek, az épület látványa növényekkel takart, ellentétben a korabeli festményekkel és fotókkal. A ház és az azt keretező zöld felület mérete arányos, egyik sem nagyobb a másik rovására. A fentiekből következően szerkezetileg az alábbi koncepcionális döntéseink:
az épületet övező parkfelület mértékét semmilyen körülmények között nem csökkentjük
a ház múzeum felőli látványát meg kell tisztítani, hogy a teljes homlokzat láthatóvá váljon. Így a két oldalon meglévő facsoportot kivágjuk, hogy:
teret adjon az új bejáratok előterének
teret adjon a föld alatti bővítésnek
a kerítésen újabb megnyitásokat teszünk, ezek közül a legjelentősebb a portikusz előtti főlépcső hangsúlyossá tétele, az Arany szobor körül teresedés élővé varázslása
A felújítás tervezése kapcsán megkerülhetetlen a mai kort idéző, modern elemek alkalmazása. Hiszen akár a gépészetről vagy az elektromos hálózatról beszélünk mind-mind a XXI. századot képviselik, így az építészeti eszközöknek is tükrözniük kell a jelent. A kérdés csak, mint mindig az arányok mértéke. Az épületet tiszteletben tartjuk. Annak főbejáratát, azt a dramaturgiát, ahogy bejutunk az épületbe, és ahogy a belső terek felfűződnek szintén. A változás, változtatás egy belső racionális-logikus funkcionális átrendezésből fakad, vagyis hogy a házat a jelenleginél működőképessé tesszük. De itt meg is áll az építész keze, ennyi elég. Csak az átszervezésből fakadó módosítások kivetülésére van szükség. Ezért két új bejáratot nyitunk a közép rizalit alatt. Ennyi változtatás történik a homlokzaton, nem több.
És ez jelenti azt is, hogy belül is történt valami. Nem teszünk hozzá újat, nem veszünk el a régiből, de a ház nem olyan már mint amilyennek épült. Ami belül történt, az pedig a két udvar lezárása, belső térré való átlényegítése, és funkcióval, élettel való megtöltése. Ez két új pavilont jelent az udvarokon. Az új építések karaktere idő és értékálló, divatoktól mentes klasszikus időtlenség.
Az üvegtetőknél vigyáztunk, hogy az mind belülről, mind kívülről a lehető legkevésbé legyen erőszakos. Inkább illeszkedjen, mint uralkodjon….lásd a timpanonról vett fenti idézetet.
A tetőt, mit ötödik homlokzat megkomponálása kiemelkedő szempont volt, redukált geometriai formák, síkok, a jelenleg tagolt, szellőzőkkel, bevilágítókkal szabdalt felületek egyszerűsítése. Egy olyan megoldást vázoltunk fel, amely méltó az 1000 éves magyar történelemhez, méltó Pollack szellemiségéhez, méltó Budapesthez, és amely fizikai valóságával kultúránkat ismét az öreg kontinens nyugati felén horgonyozza le legalább újabb 150 évre.
ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁS
FUNKCIONÁLIS ELRENDEZÉS
Az épület elmúlt évtizedei alatt készült felújítások csak helyi, lokális rendezést alakítottak ki, de nem hoztak létre egy átfogó, koncepcionális működő rendszert. Ezt mutatja a jelenlegi állapot is, egy rendkívül bonyolult zűrzavaros térfolyam, amely sem az itt dolgozóknak, sem pedig a látogatóknak nem szolgálja az érdekét. Ezért ezen terv egy logikai elv alapján sorba rendezi és csoportosítja a funkciókat, egy sokkal tisztább és átláthatóbb struktúrát hoz létre. A rend szervező elvek:
a pincében csak raktározási és egyéb kiszolgáló terek vannak, ide látogató nem juthat le.
az első és második emeleten csak kiállító terek vannak egységesen.
a földszinten a látogatók számára használható terek kizárólag a múzeumi funkciók kiszolgálását biztosítják, kiállítás itt nincs.
a személyzet és a látogatók forgalmának határozott szétválasztása, a hátsó lépcsőház biztosítja a pince és tetőtér közötti zárt munkatársi közlekedést
az udvart bevonjuk az épület működésébe és élettel töltjük meg.
Az épületet gépkocsival a Múzeum utca felől nyíló rámpán át lehet megközelíteni. A föld alatti bővítést a bejárati portikusz és főrizalit két oldalára tervezzük, így annak kijárata a Bródy Sándor utca felé nyílik. Evvel a stratégiai döntéssel két nagyon fontos dolgot értünk el:
- a gépjárműforgalom (beleértve az áru és műtárgy szállítást, illetve feltöltést) nem terheli a palotanegyedet, ilyen módon egy rövid hurokkal a Múzeumot kiszolgáló gépkocsik a Körútról csak néhány méterre hatolnak be, illetve rövid úton elhagyják azt.
- a rámpák elhelyezése koncepcionálisan fontos, ugyanis az pontosan elválasztja az elő és az oldalkertet, nem rombolva a múzeumkert parkját mindenféle esetleges le- és kihajtóval.
A földalatti két nagyobb, majd 1000 m2-es térben egyik oldalon az átmenő műtárgyraktárakat önálló rakodófelülettel, és direkt zsilipes kapcsolattal az épülethez alakítottuk ki. A másik északi oldalra került a 40 férőhelyes szolgálati garázs kerékpártárolóval és mozgássérült parkolóval. A gépkocsival érkező munkatársak egy ellenőrzött zsilipen (porta) keresztül juthatnak az épületbe. Ugyancsak ide nyílik az a piszkos folyosó, amely a ház hulladékürítését teszi lehetővé. Itt helyeztük el a felszíni vendéglátáshoz szükséges kb. 80 m2-es raktárat is. A portikusz és bejárati főlépcső alatti területeket jelöltük ki az üzemeltetés raktárainak.
A pince kialakítása, hasonlóan a felsőbb szintekhez logikus, könnyen áttekinthető. E szerint a meglévő körfolyosóra körben raktárak, műhelyek szerveződnek egységes csoportokba szervezve őket. Hasonlóképpen az udvar alatt további tároló helyiségek vannak. Sorrendben az északi homlokzat alá kerültek a műszaki főosztály helyiségei. A keleti oldalon a közművelődési főosztály terei vannak, a déli szárnyban a régészeti tár raktárai kaptak helyet. Evvel szemközt az udvar alatt a régészeti tár egyéb tárolói vannak. A középső szárny két oldalára tervezzük az informatikai főosztály raktárát, valamint egy egyéb raktárat. Az északi udvar alá régészeti tároló, egy történeti tároló valamint a földszinti konyha előkészítői, háttér helyiségei – tárolók, hűtők, hulladéktároló kerültek egy szellőzőgépházzal, amely az udvaron álló étterem-konyha légutánpótlását biztosítja.
A gépkocsiból gyalogosan érkezők a portai kontrollt követően a középső folyosón keresztül közelíthetik meg a hátsó személyzeti közlekedő magot, beleértve a lifteket is. A tervezett térszín alatti kialakítás következtében a két feltárt pince (majorsági épület) részletes kutatás és dokumentálás utáni elbontását javasoljuk.
A földszinten két nagy változást eszközlünk a meglévő állapothoz képest:
- a teljes szint, beleértve az udvarokat is egy magasságba kerül, hogy az akadálymentes közlekedés egyszerűen biztosítható legyen.
- a portikusz alatt új előcsarnokot és hozzá kapcsolódóan két új látogatói bejáratot nyitunk.
A ház személyzeti bejáratát meghagyjuk jelenlegi helyén, az északi oldalon. A meglévő kapuáthajtóban egy emelkedő rámpán lehet bejutni az épület földszintjére. A körbefutó belső folyosó köré csoportosítottuk az irodákat. Ez alól a nyugati, Körút felőli front a kivétel, mert ide látogatói terek kerültek. A szint használata kétfelé oszlik: látogatói és személyzeti területekre. A látogatói területek az udvar, és az előtte lévő nyugati szárny, valamint a középszárny, míg a személyzeti területek körben egységesen az egyebek.
Az északi szárnyban a bejárat két oldalára a porta és a biztonsági szolgálat helyiségei kerültek. A nyugati sarokba a közművelődési főosztály irodái, és a közművelődési főosztály kiállítás rendező csoport szobája. Ide szerveződik egy diszpécser, épület felügyelet, épületüzemeltetési iroda is. Az irodák mögötti folyosóról csigalépcsőn megközelíthető a pincei raktárterület is. Az észak-keleti sarokba kerültek a régészeti tár irodái, a dél-keleti sarokba a történeti tár szobái. A déli frontra helyeződnek a főigazgatóság irodái. Itt található az un. Pollack terem, amely a déli kapuáthajtó kibontásával jött létre, ez is a főigazgatóság integráns része, akár tárgyalóként, akár irodakánt működhet. A főigazgatóságtól is lejuthatunk a pincébe egy csigalépcsőn. A személyzeti folyosóhoz két-két férfi és női vizesblokk tartozik, a szerviz lépcsőház a liftekkel szervesen kapcsolódik hozzá. A személyzeti folyosóról kijuthatunk mindkét udvarra.
Az újonnan nyitott személybejáratok és a mögötte kialakított új előtérből újabb bejutási lehetőség adódik az épület publikus tereibe. Az előtérbe egy információs pultot, illetve leülőket tervezünk elhelyezni. Ehhez a területhez tartoznak a publikus telefonok. A főlépcső alatti raktár terekben olyan kerti/szabadtéri eszközöket lehet tárolni, amelyek különböző külső rendezvények kiszolgáló darabjai lehetnek, így rendezvénysátrak, pavilonok például.
Az alsó térszervezés követi az első emeleti tér dramaturgiáját, azaz az előtérből egy kör alaprajzú elosztótérbe jutunk. Innen kereszt- és hosszirányú közlekedés is lehetséges, sőt a telepített két lifttel feljuthatunk a kiállító szintekre. A nyugati, Körút felé eső szárnyban a bejárat mellett két oldalon került elhelyezésre a nagyméretű új ruhatár, illetve a tágas új férfi-női wc. A két új funkció elhelyezésével olyan terekbe kerülnek, amelyek ablakosak, így természetesen világosak és szellőztethetők. Viszont a belső funkció következtében az üveget fóliázzuk, ezáltal az új bejáratok előtt óhatatlanul kialakuló tumultus nem lesz zavaró a belsőben. A két oldalfolyosóról juthatnak ki a látogatók az udvarra.
A középszárnyban központi helyen került elhelyezésre a jelentősen megnövelt alapterületű múzeum shop, ahonnan szintén kínálkozik lehetőség az udvarra való kijutásra. A középfolyosó két oldalán egy-egy kisebb helyiségben kiszolgáló funkciókat terveztünk, így ide került a könnyen megközelíthető mozgássérült wc és a pelenkázó is. Mindkettő ablakkal.
Az első emelet a főbejárat szintje. Megtartjuk az eredeti kialakítást, így a főlépcsősorhoz kapcsolódó főkapu-előcsarnok-elosztó tér dramaturgiát. Az előcsarnok egy kétirányban is szimmetriára komponált nagyon erős térkompozíció. Ennek kitisztítását javasoljuk, nemcsak a szobanövények és a jelenlegi bútorok, hanem a második pillérsor mögötti két sarokban megbúvó a kiállító terekbe vezető lépcsősor is kikerül, hogy a tér a maga egyszerűségében mutassa meg magát. A két szélső kupoláról lógatott csillár alá, a tengelyben álló ablak elé tervezzük elhelyezni azt a geometrikusan egyszerű pultot, melyek közül az egyik az információ, másik a jegypénztár. A központi előcsarnokból öt falnyíláson haladhatunk tovább, ebből kettő a pincéhez vezető csigalépcsőhöz visz, míg a középső három a központi elosztó térbe, amely kereszt és hosszirányú haladási tengelyeket jelöl ki, illetve innen indul/ ide érkezik a két látogatókat szolgáló felvonó is.
Továbbhaladva a középszárnyban a főlépcsőházhoz, azon keresztül az emeletre jutunk. A kör alakú elosztó tér keresztirányú tengelyei vezetnek el az első emeleti kiállító termekhez, szám szerint 24-hez. Ezen a szinten javasoljuk elhelyezni az ideiglenes kiállítások termeit, mert itt biztosítható az a flexibilitás, ami az ilyen funkcióknak javasolt. Nagyobb nehézség nélkül megoldható a termek szakaszolása, a látogatói forgalom megfordítás, kivezetése. Ehhez segítség a főlépcső két oldalán kialakított kivezető folyosó is. Fontos, hogy minden teremnek van ablaka, így természetes fény jut be elegendő, sőt a szellőztetés is megoldható. A kiállítási installációkat úgy javasoljuk elhelyezni, hogy azok az ablakok előtti tereket szabadon hagyják.
Az udvar felé eső folyosót részben pihenő, részben kiállítási tereknek rendezzük be, ehhez annak geometriai adottságai megfelelnek – 5 méter szélesség. E szerint ide kerülnének a földalatti lapidárium kövei a falra erősítve, ennek történeti előképei is vannak, a Múzeum életében volt olyan állapot, amikor itt voltak kiállítva a római kori kövek. Az ablakok elé pihenő leülők zsámolyokat javaslunk.
A második emeletre javasoljuk az állandó kiállítást, vagyis a Magyarország története címűt. Mivel az épület nem modern, a hagyományos múzeumi térsor, az egymásból nyíló termek tökéletesen alkalmasak a korról korra haladás dramaturgiáját megvalósítani. A 21 szoba egymásutánisága biztosítja az egyszerű körbejárhatóságot, a tiszta látogatóvezetést. Fölhaladva a főlépcsőn a kupolaterembe érkezünk. Ez a kiállítás indító és záró pontja. A két oldalon meglévő kandallós terem egy-egy átmeneti tér, mintegy bejárati és kijárati előtere a kiállításnak. Tökéletes koreográfia.
A folyosó, akárcsak egy szinttel lejjebb részben pihenő tér, részben pedig a pinceszinti lapidárium kőtárának kiállítási tere. A kőelemeket a falra konzolosan szereljük fel, az ablakok elé pihenő leülő zsámolyokat helyezünk el. Az ablakokon a fedett díszudvar látható. Minden szoba ablakos, ezért fontos, hogy a kiállítást ellentétben a jelenlegi állapottal úgy rendezzék be, hogy azok szabadon maradnak. Ennek nem csak fény és természetes szellőztetés az oka, hanem meglátásunk szerint pszichológiailag fontos, hogy a látogatók az ablakokon ki tudjanak tekinteni. Ha az épület körül rendezett kert készül, akkor ez egy teljesen más helyzet, mint a mai, illetve a főhomlokzaton egészen tágas perspektíva nyílik a Kálvin tér, vagy a Körút irányában.
A második emeleten a portikusz mögött található a díszterem, mely jelenlegi állapotában tökéletesen egységes, felújított, ahhoz hozzá nyúlni nem szükséges. A főlépcső keleti oldala mögött található az a szerviz lépcső, mely biztosítja a személyzet közlekedését liftekkel a pince és a tetőtér között. Így lehetőség van mindennemű műtárgy mozgatásra is, azoknak a pincétől a kiállítóterekig történő eljuttatása.
A tetőtérben központi helyen, a keleti szárny felett helyeztük el a könyvtárat. Mellette további irodák, illetve a történeti képcsarnok, a történeti fényképtár, egy látogatható raktár került kialakításra. Az egész szint egy körbejárható folyosóval feltárható, a személyzeti közlekedő mag a keleti és a középszárny metszéspontjában támadja meg a legfelső emeletet.
A középszárnyban a főlépcsőház felett kerültek elhelyezésre a központi szellőzőgépház és a kazánház, illetve hőközpont. Ez két szempontból kívánatos:
a személyzeti lépcsőház mellett kialakított gépészeti aknák ilyen módon könnyen elérhetőek,
a tetőn megjelenő gépészeti rácsok, kémények minden irányból takart helyzetbe kerülnek, az sem az utcáról, sem az épület belső udvaráról nem látható.
A teljes tetőszint felülvilágítóval megnyitott, így a természetes megvilágítás biztosítható a tető síkjának mindenféle erőszakolt megbontása nélkül.
A fentiek értelmében javasoljuk a restaurátori funkció teljes ki- illetve áttelepítését egyéb más helyszínre, mert az az épületben gazdaságosan, XXI. századhoz méltó munkahelyeket teremtve nem helyezhető el.
ÚJ ÉPÍTÉSŰ ÉPÜLETEK KARAKTERE
A Múzeum funkcionális szervezése, annak tiszta logikája azt eredményezi, hogy az a két funkció, mely újként kerül a házba, és amely a leendő magasabb minőségű működtetést szolgálja önállóan jelenjen meg. A ház belső logikája is ezt igényli, ugyanis mind a vendéglátás, mind pedig az oktatói központ olyan tágas tereket igényel, amelyet sokkal egyszerűbb önállóan kialakítani, mint a meglévő védett terekbe elhelyezni. Ilyen módon a két udvarba két önálló üvegdoboz kerül, melyek tömege tökéletesen egyforma. Ezáltal a tengelyes szimmetria mellett tudatosan létrehozott aszimmetrián túl létrejön egy tömeg szimmetria, azaz a ház középvonalánál felfüggesztve az egyensúlyban marad. Vagyis egy olyan harmónia alakul ki, amely nem rúgja fel a Pollack-ház meglévő kompozíciós egységét.
A két funkció, illetve „doboz” udvarokba való kihelyezésével egyrészt vállaltan megjelenik a mai kor, mely kiegészíti, hozzá tesz a régihez, másrészt ezek által az udvar élővé, belakottá válhat. Ennek következtében a két doboz építészeti-szerkezeti kialakítása vállaltan mai, ha úgy tetszik kortárs. Olyan gesztust terveztünk ugyanakkor, amely nem erőszakos, nem agresszív, hanem a klasszicista ékkő mai transzformációja, a kettejük között nem ellentét feszül, hanem párhuzam jön létre. Egyik erősíti a másikat. A belső udvari homlokzatok, melyek egyfajta kulisszaként, vagy visszafogott díszletként keretezik a belső teret méltó síkot biztosítanak az udvarra lehelyezett két új tömeg számára. A két új tömeget teljes egészében üvegből gondoljuk kialakítani. Miért? Mert ez az anyaghasználat az, amelyik a mai kort a legtömörebben és a legtisztábban kifejezi, másrészt a puhaságával, tükröződő felületével felolvad a történeti épület erőterében.
Metszetében mindkettő mai módon írja át a Múzeum adottságait: a földszint alacsonyabb, míg a felső szint nagyobb belmagasságú. Ez a belső elrendezésből, működésének logikájából is fakad: míg az önálló oktatói részlegben alul a tanterem és a gyerekfoglalkoztató, addig felül a multifunkcionális nagyterem kapott helyet, amelyet mozgatható lelátóval, illetve a legkorszerűbb audio-vizuális eszközökkel tervezünk kialakítani. A tér használhatósága sokszorozódik ezáltal. A másik épületben az internet kávézó került a földszintre a hozzá tartozó kiszolgáló terekkel, így a konyhával és a vizesblokkokkal, míg az éttermet az emeleti szintre terveztük. Mindkét „háznál” lehetséges a belső mozgássérült közlekedés, mert egy-egy emelő liftet tervezünk be a széles lépcső mellé.
A két új tömeget a belső funkcionális működés következtében kívülről különbözőképpen fogalmazzuk meg. Az oktatói centrum inkább zártabb, befelé forduló, ez következik a ház logikájából. A vendéglátás épülete viszont nyitott, transzparens, hiszen a két szinten megvalósuló fogyasztóterek a ház belső homlokzatával keresik a vizuális kapcsolatot. Fontos továbbá, hogy az üvegtető lezárásával az udvar belső térré válik, így az új tömegeknek nem szükséges a nap, hó, szél, eső elleni védelméről gondoskodni. A földszinti tágas előtér nyitható felületei síkban tartott víztiszta üveg elemek, melyeket harmonikában lehet felnyitni. Szintén síkban tartott víztiszta bevilágító-kitekintő „üveg szemet” tervezünk az emeleti lépcső pihenő elé.
A durva, sprőd felületű üveg kiegészítő anyaga belülről a természetes faburkolat, mely felpuhítja a ház belső tereit. Az étterem-kávézó tömbje a födémek közé kifeszülő nagyméretű üvegtáblák geometrikus osztásrendjére komponált, ilyen módon az emeleti étterem fogyasztótere lebegni látszik, külső és belső tér közötti határ elmosódik, a teljesen átlátható épületen körben mindenhol a Pollack ház belső homlokzata látszik. A víztiszta üveg ridegségét a lágy, puha függöny anyaggal oldjuk fel. Ilyen módon elegánsan otthonos belső terek jönnek létre.
A két „doboz” udvaron történő téri elhelyezése is tudatos és komponált. Míg a déli részben a közönségforgalmi terek elé helyeztük el a tömeget, hogy a mögötte kialakuló udvari tér, mely így direkt kapcsolatban van a hátsó frontra szervezett múzeumpedagógiai szobákkal, élettel telhet meg. A gyerekfoglalkoztatások, kreatív játékok, külső tanórák ideszervezésével. De konferenciák, előadások, vagy egyéb tematikus rendezvények, termékbemutatók színtere is lehet, kapcsolatban az előadóteremmel.
Az északi udvar, mely a személyzeti bejáraton és kapuáthajtón keresztül direkt kapcsolatba kerülhet a múzeumkerttel, másfajta élettel telítődhet. A keleti homlokzati oldal elé állított „épület test” olyan udvart hoz létre maga előtt, mely közvetlenül a közönségforgalmi terekből megközelítve a földszinti kávézó fogyasztóterévé válhat. Ez a terület aztán újabb, ill. további aktivitások színtere lehet, a tánc előadástól a felolvasó estig, az író-olvasó találkozóktól a nyilvános beszélgetésekig, a kamara hangversenytől a filmvetítésig, vagy önálló kiállításokig bezárólag. […]
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÜTEMEZÉS
[…]
Számítások alapján az épület várható nyitása 2013 tavasza, stílusosan március 15 lehetne, beleszámolva a műszaki átadás utáni beköltözést és beüzemelési időt is. A fentiek megvalósításához feltétlen szükséges az épület szakaszos, de folyamatos kiürítése, 2011 tavaszától folyamatosan 2011 év végéig. Az épületben jelentősebb bontásokkal nem számolunk ezért a kivitelezési idő 12 hónap alatt teljesíthető. Tekintettel arra, hogy egy átfogó funkcionális, épületvillamossági és épületgépészeti rekonstrukció készül, azt nem lehet megvalósítani úgy, ha az épületet ideiglenesen lakják. Azok a helyiségek, termek, melyek műemléki felújítása az elmúlt évtizedben példás módon megtörtént – előcsarnok, főlépcsőház, díszterem, kupolacsarnok – a soron következő rekonstrukcióban nem szerepelnek megítélésünk szerint. […]
KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK
Az épületet természetesen figyelembe véve a legújabb technológiai újításokat is, a legteljesebb mértékben energiatudatos kialakítással képzeljük el.
Ezek szerint :
- az udvarok lefedésével nem csak hasznos négyzetméterekhez jutunk, hanem energetikailag is egy takarékosabb házat kapunk. A kompaktabb forma ugyanis sokkal kedvezőbb, mint egy tagolt, kevesebb és kisebb a lehűlő felület, Az udvar hosszú belső homlokzati síkja megszűnik külső homlokzat lenni, annak szerepét az üvegtető veszi át. Vagyis a ház ettől fogva egy zárt tömb, amelynek a kültérrel érintkező határoló felületei a külső homlokzatok és a tető lesz, beleértve az udvarok feletti üvegtetőt is, jelentősen csökkentve a lehűlő felületek nagyságát.
- fontos szerephez jutnak a gazdaságosabb működés kialakításában az ablakok között korábban kialakított, de korszerűbbre cserélhető UV álló vászon rolók, amelyek a nyári időszakban a direkt napsugárzás csökkentésével jelentősen hozzájárulhatnak a hűtési energia és költségek mérsékléséhez.
- a nagyméretű, azaz kb. 2000 m2 üvegtető külső hőszigetelő üvegezését olyan napelemes kialakítással tervezzük, amely segít a ház elektromos hálózatának energia ellátásában. A ma már létező technológia szerint az üvegre raszter mintában 1x1 cm-es napelemeket visznek fel, ez részben segít az árnyékolásban is, részben áramot termel.
- a két rétegű üvegtető, vagyis kívül hőszigetelő, belül egy rétegű, közötti légrést passzív napcsapdaként fogjuk fel, az innen kiszívott meleg levegőt az udvar levegőjének fűtésére, vagy egy hőcserélőn keresztül hűtésre használjuk.
- a nagyméretű tetőfelületekről összegyűjtött esővizet wc öblítésre és a kert öntözésére használjuk.
- csak természetes anyagot használtunk.
[…]
A TÁGABB KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA
Egy ilyen léptékű fejlesztés és rekonstrukció elképzelhetetlen a közvetlen környezet minőségi javítása nélkül. Mivel az épület a mögötte elterülő palota negyed „zászlós hajója”, ezért remélhetjük, hogy a felújítás kisugárzással lesz közvetlen környezetére is. De ehhez meg kell újulnia a területet határoló köztereknek, utcáknak. Javaslatunk szerint a jelenlegi forgalmi rend megmaradna, azaz a Múzeum utca a Kálvin tértől befelé, a Bródy Sándor utca a Pollack tértől kifelé lenne egyirányú. A Pollack tér a Múzeum utca mögött továbbra is a Rákóczi útra hordaná rá a forgalmat.
A múzeum kertet keretező utcák burkolatát azonban minőségi burkolatra kell cserélni, például bazalt kockakő, teljesen síkban burkolva a járdát és az úttestet. Az utcákon csökkentett sebességű forgalmat kellene csak engedni vegyes forgalmú útként használva azokat. Az összes útfelületen meg kell tiltani a parkolást. Ezáltal a Körút másik oldalán elindított, un. „sétáló belváros” koncepció folytatódhatna és terjedhetne tovább a palota negyedben. Az autósok helyett a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők élvezik az elsőbbséget. Ebben a környékbeli kulturális intézmények biztosan partnerek lesznek.
[…]
STATIKAI TERVFEJEZET
A meglévő épület szerkezetileg állékonynak mondható. Az átépítés, felújítás ezt az állapotot nem befolyásolja. Az újonnan tervezett beavatkozások megvalósíthatóak. A meglévő – egyébként műemléki épületszárnyak teherhordó szerkezetei változatlanok maradnak, így biztonságos használatuk a továbbiakban is megmarad. A függőleges teherhordó szerkezetek téglaanyagú hosszfőfalak, a födémek részben poroszsüveg boltozatos födémek, részben (zárófödém) csapos gerendás fafödém. A tető szerkezet két állószékes fa fedélszék.
Az üvegtető az udvarok lefedésére szolgál. Olyan szerkezetet kerestünk, amely alátámasztás nélkül hidalja át az udvar szélességét. Egy olyan rácsos tartó keretszerkezet lett a megoldás, melynek övei zárt keretet alkotnak, a rács rudak pedig ennek térbeli merevítését biztosítják. A 1,75 m-es tengellyel elhelyezett tartók sorolása adja meg az üvegtető hordozószerkezetét, alulról és felülről egy-egy síkot képezve. A keretek az épület teherhordó homlokzati falára terhelnek egységesen, mint kéttámaszú tartók. Az acél keretek beemelése könnyen kivitelezhető megoldás.
[…]
Az északi és déli udvarba kerülő új épületek építész tervezői döntés alapján könnyűszerkezetű „dobozok”. Ez mind statikailag, mind pedig kivitelezés technológiailag helyes döntés. Egyrészt az ilyen módon készülő épület súlya nagyságrenddel kisebb, mint egy vasbeton, vagy falazott szerkezeté, így az kevésbé jelent súlytöbbletet az alatta készülő új szerkezeteknek. Másrészt egy pontosan terv szerint legyártott szerkezet helyszíni összeállítása gazdaságos, mert rövid határidővel elvégezhető, sokkal pontosabb építést, összeállítást tesz lehetővé. Továbbá a meglévő udvaron az acélszerkezetek bejuttatása egyszerűbb, mint bármilyen más szerkezet megvalósítása.
[…]
KÖRNYEZETRENDEZÉSI TERVFEJEZET
Koncepció
A tervezői cél az volt, hogy egy klasszikus, időben korlátozottan közhasználatú, városi közkertet alakítsunk ki. Ennek egyik eszköze az volt, hogy a kert minimalizmusig egyszerűsített alaprajzi formakincse méltó és elegáns módon keretezze a magyar klasszicista építészet kiemelkedő épületét. A másik, hogy a kert egyben legyen célfunkcióként belvárosi zöldfelületi elem és legyen olyan környezeti foglalat, ami képes kiemelni az épület építészeti és az intézmény tartalmi minőségét. A kert tervezésében a szimmetria alkalmazása a klasszicista homlokzatok kiemelésére szolgáló szerkesztési elvvé vált. […]
Tervezett állapot
Ez az a területrész ahol első pillantásra kitűnik a beavatkozás léptéke. A környezetnek képessé kellett válnia arra, hogy a főbejáratok megközelítésének a jelenleginél lényegesen magasabb szinten legyen képes megfelelni. Az épület belső látogató-fogadási rendszerének megváltozásával jelentős kültéri helyzetváltozás állt elő. A főrizalit oldalán nyitott bejáratok emelték az oldalrizalitok előtti területek jelentőségét. Az intézmény megközelíthetőségét olyan módon kell biztosítani, hogy az mind az oldalrizalitok, mind a főrizalit irányából természetes és magától értetődő legyen. Az „előkert” nem más, mint egy városi léptékű, parkosított fogadótér. A kiskörút irányából három kapuzaton válik megközelíthetővé az épület. Az északi és déli bejáratok a jelenleg is meglévő kapuk, míg a főlépcsővel szemközti, széles, többszárnyas kapu a Múzeumlépcsőt tárja fel a kiskörútról. Ezzel az épület és lépcső léptékét már nem szorító burkolt felület alakul ki, ami így már nem szimplán csak az Arany szobor burkolt környezete. Ez a kapuzat új minőségű szintre emeli a város és az épület kapcsolatát mind a mindennapi, mind az ünnepi használat során. A főhomlokzat oldalsó részei előtti területet több egymást erősítő indokra visszavezetve kinyitottuk a lombok öleléséből. A három koncepciót befolyásoló indokunk:
A Nemzeti Múzeum épületének főhomlokzatának valós és jól érzékelhető kiterjedése jobban kifejezi ennek a középületnek a jelentőséget a városképi szinten.
A felszín alatti beépítés racionális és gazdaságos kialakítása miatt szükséges fakivágás.
Az oldalbejáratok olyan léptékű előteret kívánnak, amelyek egyértelmű rávezetést, téri helyzetet teremtenek minden bejárati lehetőség számára.
[…]
A két oldaltér vízarchitektúrái visszafogott, de jelentős elemek. A környező burkolat anyagából kialakított két lapított lencse vízfelülete egyfajta ”tisztaság” és „élet” jelkép. A kör alakú medence peremén túlfolyó víz körben vízfilmet ad. A medence nem ad vertikálisan megjelenő vízképet, nem válik szökőkúttá, célja a főrizalit oldaltereinek definiálása, erősítése. A peremen átzubogó vízfilm sötétedés után az alsó gyűjtőmedencéből megvilágított. A víz jelenléte mindenképpen segít a terület mikroklímájának javításában.
Az oldalterek másik jelentős eleme a két zászló árboc. Mint a nemzet e jelentős intézménye előtt álló két „jelképtartó”, fontos, hogy megfelelő módon reprezentálja identitásunk egyik jelképét. Ezek az árbocok bronz anyagúak, éjjel megvilágítottak. A zászlórudak helyzete hangsúlyosabbá vált azzal, hogy a főlépcső pofafalairól lekerültek. Méretük arányosabbá válhat a főhomlokzat előtt. Az érkező vendéget a kapuk a burkolati rendszer felületi irányultsága, a díszmedencék, a zászlók árbocai és természetesen a főlépcső együttese irányítja valamelyik bejárat felé.
[…]
A két oldalkert rendszere azonos. Az épület mellet burkolt felület fut. Az oldalkertek központi eleme a nagy gyepes parter, illetve az ebben álló fatörzsek és az ezek által tartott lombfilter. A partereket stabilizált murva burkolat veszi körül. Mindkét oldalhatáron jelentős, parki sétány, szoborgaléria, húzódik. A Bródy Sándor utcai oldalon a mellszobrok kaptak helyet, míg a Múzeum utcai oldalon a többi. Ez utóbbiak mellet még biztosítható hely más szobrok elhelyezéséhez is. A szoborgalérián padokat helyeztünk el. A szobrokkal egy sávban változatos évelő virágkiültetés emeli a környezeti minőséget, míg a szobrok hátterét egy mögöttük húzódó cserjesáv biztosítja. […]
Tervünk a lehetőségek figyelembevétele mellett az utcák mentén intenzívebb, míg az épületet közelítve ligetesebb, lazább telepítésre törekedett. Így a városi szövet felé egzaktabb, míg az épület felé lazább, természetesebb, ’tájképibb’ hatás alakul ki. Az oldalkertekben a padok sávjában ivókutakat is elhelyeztünk. A gyepes parter automata öntözőrendszerrel erősített. Így lehetővé válik a fűfelület parki használata, oly módon hogy a Múzeumkertbe látogató turisták, hallgatók, pihenni vágyó városlakók, a fűbe kihelyezett fa pihenőbútorokra letelepülhessenek. Ezt a funkciót a Múzeumkert korlátozott közhasználata, azaz az éjszakai zárás teszi lehetővé és ezzel a nyugati mintákhoz hasonlóan unikális eleme lehetne a budapesti közkerteknek.
A „hátsókert” sétánya az épület fala mellett húzódik. Erről tárul fel a ’kertészház’ környezetében lévő stabilizált murva burkolat. Ez a felület tartalmaz beépített műkő térbútorokat, ezáltal teljesítve a „játszótéri” kívánalmakat, és helyet biztosít az idényszerű vendéglátó funkciónak. Ez a szolgáltatás mindenképpen szerény és visszafogott léptékű és üzemeltetési módú kell, hogy legyen a műemléki épület és az intézményi környezet miatt. A gyep és a lombkoronaszint kertépítészeti koncepciója és kialakítása megegyezik az „oldalkertekben” megfogalmazottakkal. […]
a pályamű szerzői: Borsay Attila (MCXVI), Lukács Eszter (MCXVI), Szlovák János (MCXVI), Álmos Gergely (MCXVI), Mohácsi Sándor (S73), Homann János (S73), Hollósi Krisztina (S73), Lantos András (LANTERV), Kovács Zsuzsanna (Interháztech), Haász Ferenc (ERCO), Radics Mónika (s73)
