Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – LEN Architects Kft.

2010.08.13. 09:40

Részletesen bemutatjuk a LEN Architects Kft. által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye:

A javaslat nem tükrözi a kiírásban megfogalmazott elvárásokat. Olyan beavatkozásokat mutat be a javaslattevő, melyek idegenek a múzeum és a bizottság elképzeléseitől. A nagy gondolatok nem terjednek ki az egész múzeumi működésre, bizonyos közösségi és szociális események színtere kerül előtérbe. Talán nem volt ideje a pályázónak a műleírásban említett harmadik emeleti funkciókat ábrázolni. A pályázó észak-dél irányban szó szerint átvágja a múzeumot. A kétséges műszaki megoldás mellett a műemlék teljes átformálása nem támogatható. A javaslat a síkban lefedett udvar alatt raktárakat és konferencia termet helyez el, míg a másik fedetlen udvar alatt csak raktárak találhatók a nemrégiben kialakított lapidárium helyén. A lapidáriumot a főlépcső és előcsarnok alá helyezi. A lapidárium és kiállítótér tulajdonképpen egy tér, a metszeten látszik az ábrázolási zavar. Megszünteti az igazgatóságot, a restaurátorokat az első emeleti kiállító termekben helyezi el. A harmadik emeleten is teljes tisztogatás történik, de a helyére belépő funkciók idegenek a környezettől. Megmagyarázhatatlan, hogy a gépesített tárolótereket és berendezéseket a megerősített födémekkel miért kell szétrombolni. Ez a nagyfokú átgondolatlan átrendezés nem előnyös a múzeumnak, elfogadhatatlan a tervkoncepció.

A bejáratot a Múzeum krt. felől középen nyitja meg. Az itt lévő tiszafa sövényt teljesen kivágja. A nagy rendezvények terét leszűkíti. A kert tervezett átépítése sok fa kivágását feltételezi (ennek számát nem adja meg). A tervezett gyepes játszótér a kitaposás miatt nem tartható fenn.


Részletek a műleírásból


MODERN MÚZEUM
A világ múzeumai ma komplex feladatot látnak el. Nemcsak a különböző értékek bemutatása szerepel céljaik között, de tudományos, kutatási és oktatási tevékenységük mellett az általános művelődés és kultúra nagyköveteiként is fellépnek. A Magyar Nemzeti Múzeumnak is fel kell vennie a versenyt a hasonló intézményekkel - kortárs filozófiával, modern építészeti eszközökkel.

 

 

 

KONCEPCIÓ
Szükséges egy “városi tér és park”, valamint egy könnyen megközelíthető, jól használható, a környezetével aktívan kommunikáló épület.

_városi lépték_tájépítészet
Fontosnak tartottuk a múzeumkert jelenlegi elszigeteltségének feloldását. A kert megnyitásával, a kerítés elbontásával új, jól használható városi terek jöhetnek létre az épület megnyitásának tengelyeiben.

_az épület_építészet
Kortárs szellemiségű múzeum – kortárs szellemiségű beavatkozás. Az épület tervezett átalakítása mai elemek felhasználásával igyekszik megvalósítani az épület újragondolt működésének koncepcióját, bátor, de nem hivalkodó át- és hozzáépítéssel. Alapvető célunk az épület minél nyitottabbá tétele, ezért a főbejáraton kívül további jelentős megközelítési pontokat terveztünk, a ház keresztirányú tengelyének kialakításával. Az eddigi elrendezés átszervezésével tisztább, átláthatóbb alaprajzi struktúra jött létre, mely egyrészt gazdaságosabb területfelhasználást, másrészt egyszerűbb működést tesz lehetővé.

 


 

Az udvarok kifelé való megnyitásával a múzeum földszintje egy mozgalmas, élettel teli, a kerttel együtt élő közösségi tér lett. Az első emeleten az új program szerinti kiállításokat, valamint a tudományos tevékenység igényelte termeket helyeztük el. A második szintet teljes egészében az állandó gyűjtemény és a díszterem foglalja el. Az épület működését kiszolgáló egységek, valamint az értékek tárolására szolgáló raktárak a harmadik emeleti tetőtérben, valamint a pinceszinten helyezkednek el.


_kiállítások-kiállítóterek

A több, mint kétszáz éve alapított múzeum az idők során rengeteg értékes és pótolhatatlan anyagot halmozott fel. Ezek kiállítása, értékmegőrzése és tárolása nagy helyigényű feladat. A jelenlegi állandó illetve időszaki kiállítótereket átszerveztük, valamint az egyik belső udvar lefedésével az épület e célra felhasználható, közel ezer négyzetméternyi új területet kapott. A fedetlen belső udvar, melyben a kert természetes közege és növénytakarója folytatódik, szintén használható szabadtéri installációk elhelyezésére.

A különleges térarányú, fedetlen belső udvarban javasoljuk egy könnyűszerkezetes elemekből összeépíthető pavilon elhelyezését, mely formája és megjelenése a nyitott-zárt tér negatív megfelelője. Egy kortárs ornamentikával díszített, flexibilis, friss és könnyed test a régi klasszicista architektúra statikus tömegében. A pavilon egy-egy kiállítás és vetítés unikális, különleges helyszíne lehet. A test tetszőlegesen alakítható, mozgatható és világítható.

A legértékesebb, nemzeti gyűjteményt felvonultató állandó kiállítás jelentőségének megfelelően méltóságteljes helyre került, az impozáns főlépcsőn és központi téren keresztül közelíthető meg, elfoglalva ezzel a második emelet valamennyi kiállítótermét. A déli és északi szárnyban javasoljuk az eredeti, Pollack Mihály által tervezett, nagyvonalú térarányok és elegáns belmagasságok visszaállítását az utólagosan beépített födémszerkezetek kiiktatásával.

Új kiállítási anyagként javasolnánk az első emelet szabad termeiben a “Nemzetek múzeuma” részleg létrehozását, mely időről-időre különböző nemzetek gyűjteményéből adna ízelítőt az érdeklődőknek, ezzel támogatva más kultúrák megismerését. Itt lehetne elhelyezni az egyéb nemzeti kötődésű, állandó jellegű kiállítási anyagokat is, többek között a történelmi fényképtárat, vagy a nemrégiben vásárolt Capa-gyűjteményt.

A lapidárium és a szabadtéri kőtár anyagának szelektálását, az értékes darabok állandó kiállítás keretén belül való bemutatását javasoljuk. Ez témájában jelentősen eltér a múzeum többi gyűjteményétől, így ennek az épület főlépcső alatti terét és a hozzá tartozó kiállítótermet javasoljuk helyszínül. Így a gyűjtemény külön is megtekinthető, valamint a többi közönségforgalmi területtel azonosan a központi csarnokból közvetlenül, akadálymentesen is megközelíthető.

A főlépcső szerkezetének átalakítását tervezzük, új, kisebb alaprajzi igényű vasbeton keretekkel, háromszög keresztmetszetű fokokkal. A fokok között beszűrődő fény és a szokatlan térarányok különleges közeget biztosítanak a kőtár befogadására.

 

 

 

_oktatás-továbbképzések
A folyamatos pedagógiai tevékenység helyigényeinek kielégítésére oktató és workshoptermeket, valamint gyermekeknek szóló múzeumi helyiségeket terveztünk a földszintre, melyek szoros kert- és udvarkapcsolattal rendelkeznek, összenyithatóak a külső és belső időszaki kiállítások tereivel, egy-egy rendezvény kapcsán pedig akár a Pollack Mihály tér irányába is ki tudnak nyílni. A pinceszinten elhelyeztünk továbbá egy négyszáz négyzetméter alapterületű, 250 fő befogadására alkalmas, flexibilisen használható konferenciatermet és kiszolgáló egységeit.

_kutatás-műhelymunka
A kutatási tevékenység helyiségei, a könyvtár és a restaurátorműhelyek egy csoportban, az első emeleten találhatóak, természetes fénnyel megvilágított, nagy belmagasságú termekben. A pinceszinti tárolók, a kiállítóterek és a műhelyek között teherlift szállítja a leleteket. A részleg a közönségforgalmi területektől elzártan, külön közlekedőkkel tud működni.

_vendéglátás-kereskedelem
A modern múzeum elengedhetetlen részét képezik a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek. A földszinti valamint első emeleti mozgalmas területekre így teraszkapcsolattal rendelkező kávézókat, éttermet, valamint egy széles áruválasztékkal rendelkező múzeumshopot terveztünk, melyek mind a belső udvarok, mind a kert felé nyitottak.

_kiszolgáló egységek
A múzeum működéséhez nagy kiszolgáló alapterület szükséges. Az adminisztrációs blokkot a harmadik emeletre helyeztük, ahol a dolgozók zavartalanul, a közösségforgalmi terektől elkülönülve végezhetik munkájukat.


vezető tervező: Dr. Molnár Jenő
építész munkatársak: Birkás Zoltán, Haraszti Lívia, Nagy Zsuzsanna, Román László
tájépítész: Végső Gergely
statika: Árva Péter
generáltervező: Len Architects Kft.