2011 októberében a „nemzet építésze” halálát követő napokban az örökösök alapítvány létrehozását kezdeményezték. Mivel az örökösök, a család tagjai között nincsenek építészek, így az alapítvány tagjai közé a család képviselőin kívül olyan személyiségeket kértek fel közreműködésre, akik személye garancia a szakmai és szellemi tartalom vitathatatlan képviseletére.
A kuratórium tagjai: Sáros László DLA, Csernyus Lőrinc, Makovecz Pál, Makovecz Anna, Szabó Marianne és Kálmán István.
Miután a Fővárosi Törvényszék az Alapítványt hivatalosan is bejegyezte, megkezdheti működését. Tevékenységének céljait pontosan megfogalmazza az elfogadott alapító okirat:
„…4. §
Az Alapítvány célja
Az Alapítvány célja: Makovecz Imre építészi-tervezői szellemi hagyatékának, az annak részét képező szerzői jogi művek és egyéb alkotások (tervek, írásművek, hanganyagok, stb.) felkutatása, összegyűjtése, tudományos-szakmai feldolgozása és gondozása, Makovecz Imre alkotói életművének megőrzése. Ezzel összefüggésben az Alapítvány segítséget kíván nyújtani a Makovecz életműhöz tartozó alkotásoknak és az ekként feltüntetett, de ténylegesen nem Makovecz Imrétől származó művek azonosításban, illetve megkülönböztetésében, valamint az életműhöz tartozó művek hitelesítésében. Az Alapítvány célja a Makovecz Imre által tervezett épületek, mint a magyar kulturális örökség részeinek nyilvántartásba vétele, helyi, illetve műemléki védelem alá helyeztetésének kezdeményezése és katalogizálása Magyarország határain belül és azon kívül is, és ezen épületek fennmaradásához, eredeti állapotukban való megmaradásához támogatás nyújtás.
Az Alapítvány további célja a Makovecz életművel kapcsolatos tudományos kutatói-elemzői tevékenység mellett a fiatal, tehetséges építészek nevelésének, oktatásának támogatása, részükre ösztöndíjak nyújtása, illetve segítésük tanulmányaik folytatásában.”
Az alapítvány elsőként a következő feladatokat tűzte ki:
1. A fellelhető tervdokumentációk rendezése, digitalizálása. A munkát Makovecz Imre egyik munkatársa a legfrissebb tervekkel még a Mester életében elkezdte. A legrégebbi tervekkel egy másik egykori munkatárs kezdte meg a munkát a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjával.
2. A megépült épületek állapotáról – különösen a régebben megépültek esetében – kevés használható információ áll rendelkezésre. Ezek állapotfelmérését a Kós Károly Egyesülés segítségével, a Vándoriskola közreműködésével kezdjük meg. Fontos felmérni ezen épületek állapotát, az eredeti tervektől való eltérések mértékét, adott esetben javaslatot kívánunk tenni a hiteles eredeti állapot helyreállításának érdekében. Szükség esetén kezdeményezzük a helyi védettség alá helyezést. (ld: alapító okirat)
3. Rendkívül fontosnak tartjuk az életmű nem kifejezetten tervdokumentációk formájában fellelhető részét. Ilyenek rajzok, írások, fotók, faragások, stb. lehetnek. Köztudomású, hogy Makovecz Imre rendkívül bőkezűen bánt ilyen alkotásaival, kevéssé foglalkozott ezek számontartásával, rendezésével. Egyik legnagyobb kihívásnak éppen ezen művek számbavétele tűnik. Felmérhetetlen mennyiségű ilyen alkotás található. Szeretnénk ezeket felkutatni, lefényképezni, dokumentálni, de mindenek előtt hitelesíteni. Nagy jelentőséget tulajdonít az Alapítvány annak, hogy a jövőben csak az Alapítvány által hitelesített műveket tekinti eredetinek. A dokumentálásra átadott műveket az alapítvány regisztrálja, hitelesíti, és természetesen visszaszolgáltatja jogos tulajdonosának. Szeretnénk a sajtó, valamint az elektronikus média segítségével felvenni a kapcsolatot mindenkivel, akinek esetleg ilyen eredeti műtárgy, dokumentum lehet a birtokában. Az Alapítvánnyal néhány héten belül induló honlapján keresztül lehet a legegyszerűbben felvenni a kapcsolatot, de addig e-mail címünkre várjuk a jelentkezőket. (alapitvany[kukac]makovecz.hu)
4. Az Alapítvány hosszabb távú tervei között szerepel a hagyaték tárgyi részének (tervek, rajzok, stb.) szakszerű archiválása, a rendezett tárolás megoldása oly módon, hogy az hozzáférhető, kutatható legyen. Ezt lehetőleg olyan helyszínen kívánjuk elérni, ahol a jövőben akár emlékhely, sőt múzeum is kialakítható. Ezek nyilvánvalóan csak abban az esetben valósíthatók meg, amennyiben ezeket az egyértelműen közérdeknek tekinthető célokat támogatni fogja mind a köz-, mind a civil szféra.
Sajtótájékoztató 2012. május 17.