Márciusi évfordulók

135 éve született Maróti Géza és Vágó László. Az építészethez kötődő fontosabb évfordulók Baku Eszter összeállításában.

• 135 éve, március 1-jén született Maróti Géza, a Velencei Biennale Magyar Pavilonjának tervezője, aki egy személyben volt szobrász, építész, rajzoló és belsőépítész. Munkáiban a korszak összművészeti törekvéseit próbálta sajátos formában visszaadni. Mindemellett a finn-magyar művészeti kapcsolatok támogatója, aki meglátogatja otthonában a finn nemzeti romanticizmus legnagyobb alakját, Akseli Gallen Kallelát, és Thoroczkay Wigand Edével együtt segít műteremháza megtervezésében.
• 100 éve, március 2-án született ifj. Benkhard Ágost, családi házak, középületek tervezője.
• 115 éve, március 2-án született Almár György építész, festő, aki számos családi házat és portált tervezett.
• 75 éve, 1935. március 6-án nyílt meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gondozásában a Magyar Műszaki Múzeum a Déli pályaudvar egyik Mészáros utcai épületében, Lósy-Schmidt Ede vezetésével (a múzeum 1939-ben Kassára települt át).
• 50 éve, 1960. március 17-én hunyt el Mattis Teutsch János magyar expresszionista, absztrakt festőművész, szobrász, grafikus, a Kassák-kör tagja, aki kapcsolatban állt a Weimari Bauhaus-szal.
• 120 éve, március 18-án született Szelle Kálmán, aki több villa tervezője volt, majd várostervezőként s műemléki épületek helyreállítójaként vált ismertté.
• 85 éve, március 21-én született Léstyán Ernő Ybl-díjas építész, a jellegzetes pesti transzformátorházak (Dob utca, Csarnok tér) és ipari épületek tervezője.
• 110 éve, március 24-én született Vidos Zoltán építész, aki 1927-től 1949-ig a főváros építészeti apparátusában dolgozott, majd a BUVÁTI tervezője volt, számos lakóépület és lakótelep alkotója.
• 75 éve, március 26-án halt meg Neuschloss-Knüsli Kornél, építész, művészettörténész, akinek egyik legismertebb alkotása a budapesti Állatkert főbejárata és Elefántháza.
• 135 éve, március 30-án született Vágó László, aki testvérével, Vágó Józseffel, és önállóan is több középületet és lakóházat tervezett. Közös irodájukban öccsével 1902–1911 között tervezték a budapesti Nemzeti Szalont (1906), a Gutenberg-házat (1906), a Feld-féle Városligeti Színkört (1908), az Árkád-bazárt (1908), Debrecenben az Alföldi Takarékpénztár Székházát (1911). Vágó László bérházakat, villákat, de főleg színházakat tervezett (bérházak Budapesten az Attila úton, 1911–14; a miskolci Nemzeti Színház, ill. Budapesten a Parisiana mulató átépítése, 1911-től: Blaha Lujza Színház, ma Új Színház). Az 1920-as évek végén Faragó Ferenccel megtervezte a budapesti Dohány utcai zsinagóga kultúrházát, a temetőudvart és a hősök templomát. 1928-tól a CIAM-csoport tagja lett.
• 90 éve, március 31-én született Pál Balázs, kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, több ipari- és középület tervezője.