Mátra alján, falu szélén – strandfürdő Mátrafüreden
Sok szépséget, vadregényes helyet rejt a Mátra. Nem csak a gyerekek kedvelt Öreg nénéje lakik a hegy lábánál, hanem egy valaha volt strand is található Mátrafüreden. Az egykor közkedvelt fürdőt Kakas Bea diplomaterve szeretné újra életre kelteni.
A téma
Témaválasztásomat elsősorban a helyhez való személyes kötődésem indokolja. Környékbéli lakosként könnyebben érezhettem a hiányokat, az ott élők igényeit és azt, hogy milyen változásokat igényel maga a hely. A tervezési területen – Mátrafüreden – közel száz évig működött egy strand, a település névadója, ám erre már csak az idősebb generáció emlékszik:
„A minap jártam Mátrafüreden, gyermekkorom emlékezetes nyaralásainak helyszínén. A falu pont olyan szép, mint régen, de szomorúan tapasztaltam, hogy a gyönyörű környezetben, a kisvasút végállomása mellett lévő egykori strandfürdő az enyészeté lett. Nekem még volt szerencsém fürödni a medencéiben, de ha jól tudom, már több, mint 20 éve bezárták. Igazán kár érte, mert Mátrafüred egyik vonzó pontja volt a nyári időszakban.” (2006)
A valaha élettel teli helyen több, mint két évtizede a múltat idéző romok állnak csupán. A környezet viszont ugyanolyan gyönyörű, mint akkor lehetett! Az egykori strand területén állva belém hasított a gondolat: Itt újra fürödni kellene…
A hely
Mátrafüred a Mátra kapujának nevezett Gyöngyöstől 5 km-re található, festőien szép környezetben. Az egykor Bene néven ismert, 370-400 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő település a Mátra közkedvelt üdülőhelyei közé tartozik. A Mátra hegység patinás turistamúlttal büszkélkedhet: már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”. A Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd és Széky István tanár vezette helyi turistaegyesület – a Mátra Egylet – ebben az időszakban alakította üdülőhellyé Benét, azaz a mai Mátrafüredet. Innen mind a délebbre elhelyezkedő lankás borvidék, mind a hegység magasabban fekvő pontjai könnyen és rövid időn belül – akár gyalogszerrel is – elérhetők. A vidék az ide látogató turista számára a szép természeti környezet, a friss levegő, a sok napsütés, a jó mátraaljai borok mellett számos látnivalót, túrázási, sportolási lehetőséget kínál. Mindezen túl a szinte a teljes területén klimatikus gyógyhelyként számon tartott Mátrát a gyógyulni vágyók keresik fel előszeretettel.
A fürdőzésre pedig van igény!
A fürdőzés az embertől elválaszthatatlan, kultúránkban pedig a 20. század közepétől kezdve tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált. Emellett viszont a fürdőkben eltöltött idő jelentősen lerövidült. Ma már leginkább az egynapos látogatások a jellemzők, ezért fontos a pozícionálásra való törekvés, vagyis az, hogy minden fürdő nyújtson valami egyedit. A mátrafüredi strandfürdő esetében az egyediség többek között maga a környezet, ezért célom volt a fürdő különös természeti értékekkel bíró területének kiemelése, az azzal való együttlétezés megvalósítása, valamint a fürdőzés és a hegyvidék hangulatának összeegyeztetése.
A termálvíz lehetősége
A termálvíz jelenléte a területen feltételezés, melyet előzetes kutatásaim indokolnak, illetve az a tény, hogy a gyógyvíz olyan kincs, amelyből minél több van, annál nagyobb értéket képvisel. Magyarország területének négyötödén található hévíz, vagyis 30°C-nál magasabb hőmérsékletű forrás és kút. Ez a különösen kedvező adottság annak köszönhető, hogy az ország területén a geotermikus gradiens értéke a világátlag másfélszerese: a felszíntől a mélybe haladva, százméterenként átlagosan 6-8°C-kal növekszik a hőmérséklet. A mindössze 24-26 kilométer vastag földkéreg miatt a forró magma közelebb van a felszínhez, így a kéregben rejtőző hévizek is magasabb hőfokúak. Mátrafüred a hazai, felszín alatt fellelhető termálkarsztok, illetve porózus termálvíztestek közelében helyezkedik el (VITUKI), így esély lehet termálkút létesítésére a területén, mely kiszolgálná a strandfürdő vízellátási igényeit.
Formakeresés
Az épület alapvető formai megoldását egy Mátrára jellemző természeti kép ihlette: a hegyoldalon és patakokban legördülő kisebb-nagyobb kövek látványa. A kő a Mátrában ősidők óta használt építőanyag, mindig is jelen volt; egyet jelent a múlttal, tradícióval, stabilitással; egy anyag, mely erőt sugároz, biztos pontot jelent. Miután meghatároztam a fürdő programját, a funkciókat csoportokra bontottam, s blokkokban képzeltem el, hiszen azok egymástól függetlenül is képesek működni. Ezek a blokkok lettek az épület „kőtömbjei”. Az introvertált tömegek belsejében barlangvájatokhoz hasonlóan helyezkednek el a terek. A legnagyobb tér – amely a tömb fő szolgáltatását foglalja magában – nagy méreteivel és belmagasságával a legimpozánsabb. A kisebb helyet igénylő, ill. alárendelt funkciók e tér határoló falaiba vájva helyezkednek el.
A tömegen minimális mennyiségű, de nagyvonalú, hasítékszerű nyílás található. E megnyitások csupán a központi térből engednek kilátást, ám a teljes panoráma csak az épületből kilépve-kiúszva tárul fel. A kő nem csupán az épület formáját ihlette, hanem mint építőanyag, annak szerves részét képezi. A tömbök külső és belső falfelülete, illetve teteje különböző felületkezelésű, hasított andezitlapokkal burkolt. A kőtömbök köré szerveződő, és azokat összekötő térfolyam hol haladásra, hol megállásra késztet; itt találhatók a közlekedők és pihenőterek. Fa szerkezete ellenpontja a kőtömegeknek, pavilonszerűen körbeöleli azokat, egy melegebb, barátságosabb miliőt képez, mely biztosítja a közvetlenebb kapcsolatot a természeti környezettel. A fafödémet karcsú faoszlopok támasztják alá, melyek a szabályosan kiosztott pontalapokon látszólagos szabálytalansággal kerültek elhelyezésre. Az oszloprengeteg egy erdő absztrahált képét sejteti. Ezt fokozza a födém szerkezetét képező látszó gerendák hálózata, mely a lombkoronaszint leképezésének fogható fel.
Telepítési szempontok
A régi strand területe igen kedvező adottságokkal bír, s alkalmas egy hasonló funkciójú létesítmény befogadására. A telek – bár a csendesebb családi házas zónában található – mégis közel van a település központjához. Bejárata a Mátrafüredet kettészelő 24. számú főúttal párhuzamosan fekvő Parádi utcáról nyílik. E főút bonyolítja le a mátrai turistaforgalom legnagyobb hányadát. A település megközelítése elsősorban autóval vagy busszal történik. A délről a Mátrába érkezők csak ezen az útvonalon érhetik el a hegység magasabb pontjait, mint pl. a Kékestetőt, melyet kirándulók százai keresnek fel minden évben. Gyöngyösről – amely a legközelebb eső város – igen sűrűn indulnak buszok Mátrafüredre. Ezen a szakaszon közlekedik az erdei kisvasút is, melynek Füred központjában van a végállomása, alig 160 m-re a strandterület bejáratától. Kevés járatának és lassúságának köszönhetően elsősorban a kirándulni vágyók használják ki ezt a közlekedési formát, amely azonban gyönyörű kilátással kárpótolja az utasokat a 22 perces út során.
Mátrafüredre érve, az utazó inkább érzi azt, hogy egy ligetbe érkezett, mintsem egy településre, hiszen a falu központja és kiemelt helye a példaértékűen rendben tartott park. Itt áll a középkori eredetű, piciny Szt. János kápolna, melynek tengelyében található a főútról leágazó, strandbejárathoz vezető bekötőút. A főutat és a Parádi utcát zöldsáv választja el egymástól, melyben a kisvasút nyomvonala is fut. Ebben a sávban célszerű kialakítani a parkolót a fürdő vendégei számára a fák lehetőség szerinti meghagyásával. A strandterületnek a parádi úti, közel 50 m–es szakasza az egyetlen utcai kapcsolata, ezért a gazdasági bejárat és a telek belsejébe vezető szervizút is innen közelíthető meg. A terület enyhén lejt a bejárattól a telket határoló Bene-patakig, s a patakon túl a Bene-hát meredek, erdős hegyoldalának látványa fogad. A panoráma élményét fokozza, hogy a keskenyebb bejárati szakaszt követően a telek tölcsérszerűen kiszélesedik, s hosszan nyúlik el a családi házak kertjei mögött.
A fürdő épületegyüttesének a telek keleti határvonalára való feszítése egyrészt azért volt fontos, hogy az említett látványt élvezhessék a fürdő medencéiben pihenő vendégek, másrészt a teraszok és pihenőterek így nagyrészt déli tájolásúak lettek, illetve az épület vizuálisan elválasztja a házak kertjeit a fürdő területétől, így olyan hatást kelthet, mintha egy erdővel övezett tisztáson épült volna. Az épület hosszan nyúlik el a bejárattól a telek északi pontjáig. A fejépület kikerült az utca vonalára, a kerítés viszont hátrébb húzódik, előteret képezve a nagy előtető alatt. A vendégek tehát az utcáról nem a strandudvarra, hanem közvetlenül az épületbe lépnek be, így elkerülhető lett a külön ellenőrzési pont építése a bejáratnál. A vendégek az öltözők érintésével először a nagyobb medenceterekhez érnek, melyek a terület súlypontjában helyezkednek el, majd tovább haladva az épületben északi irányba, ahogy a telek keskenyedik, az egyre csendesebb, nyugodtabb funkciók – mint kádfürdők, szauna – találhatók. A szaunablokk szeparáltságát finoman hangsúlyozza, hogy a telket keresztülszelő Malom-patak leválasztja azt a terület többi részétől.
A faállományhoz csak a legszükségesebb mértékben nyúlok hozzá. A bejáratnál található ezüstfenyők nagy része megmarad, úgyszintén a keleti telekhatáron álló fák, a szauna közelében álló fenyők, illetve a telek közepén található nagy tölgyfa, mely a régi úszómedence partján állt, s állna a tervezett tó partján is. A déli telekhatáron a családi házak takarása és árnyékolás céljából új fák telepítése szükséges.
Végül köszönet…
…mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárultak diplomamunkám megszületéséhez!
Strandfürdő Mátrafüreden (hallgatói terv, SZE Műszaki Tudományi Kar, Épülettervezési Tanszék)
tervező: Kakas Bea
tervezés éve: 2010
konzulensek
építészet: Katona István
épületszerkezetek: Katona István, Molnárka Gergely, Horváth Tamás
tartószerkezetek: Börzsei Tamás
épületgépészet: Petrikó László
opponens: Vadász Bence
