Mediawave-ház Győr, Dunakapu tér

Rózsás István diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak

Diplomamunkám témája aktuális problémá(ka)t ölel fel. A Dunakapu tér kissé rendezetlen formája, spontán alakulása sok gondot vet fel. A város számára fontos lenne, ha a tér tudatos rendezése egy újabb értékes területet adna a mai Győrnek.
Egy másik aktuális téma a már több mint 15 éve kialakult Mediawave fesztivál, melynek léte egy megszállott emberhez, Hartyándi Jenőhöz köthető. A mára már Európában is ismert fesztivál folyamatosan azzal a problémával küzd, hogy milyen helyszínen kerüljön megrendezésre ez az egyre nagyobb hírű esemény. Diplomamunkámmal ha ezeket a problémákat nem is oldom meg, de egy ésszerű javaslatot megpróbálok tenni.

Hosszas vizsgálatok és elemzések után született meg az a megoldás, mely a Dunakapu tér egy új arcát mutatja meg. Az épület programját és kialakítását nem egyedül hoztam létre, hanem leginkább Hartyándi Jenőnek, a Mediawave vezetőjének az elképzelései alapján alkottam meg. Többszöri egyeztetés után született meg az a megoldás mely az ő vízióit is tükrözi.

Tervezési program
Egy olyan épületkialakítása volt a célom, mely központja lehet a Mediawave-nek és az év hátralevő részében időszakos képzőművészeti kiállítások, zenés rendezvények, könyvnapok és irodalmi estek helyszíne is.

Mindezek mellett fontos megemlíteni a győri Bábszínházat, melynek szintén nem méltó az épülete. A kialakítandó épület termei lehetnek akár többfunkciósak is, más események lebonyolítására is alkalmasak legyenek. A bábszínház mellett itt gondolok egy kisebb hangversenyteremre is. Azt is fontos megemlíteni, hogy mindezek a terek csak akkor működnek, ha látogatják is azokat. A feladat tehát mindezek mellett olyan funkciók kialakítása is melyek teljesítik ezeket a követeléseket. Úgynevezett kulturális csapdák létrehozására van szükség. Üzleteket kell üzemeltetni, kávézókat, sörözőket vagy cukrászdákat, borozókat. A lényeg a sokféle igények kielégítése. Az üzletekre – például könyvesbolt, CD bolt, hangszerbolt, stb. – azért is van szükség a nyüzsgéssel való megtöltés mellett, mert a helyiségek bérlése bevételt jelenthet az épület üzemeltetőjének, ami a finanszírozást lehetővé teszi.

Kihasználva a tér kulturális szerepét, egy szabadtéri színpad kialakítását is szerettem volna megvalósítani. Így koncertek és kisebb színdarabok megrendezésére is lehetőség lenne. Maga a Mediawave épülete tulajdonképpen három kisebb-nagyobb térre osztaná a mai Dunakapu teret. A piaci tér továbbra is megmaradna a jelenlegi helyén, míg az épülettől északra – tulajdonképpen a Dunai-bástya helyén – lenne a szabadtéri színpad, a kulturális rendezvények tere. Az épület keleti felén pedig kialakulna egy részben zártabb, intimebb tér, ami helyet adna a kávézó(k) teraszainak és esetleg az irodalmi esteknek.

Az épület előcsarnokában kiállítások rendezhetők, a kávézókban irodalmi estek tarthatók. Egy kisebb médiatár is helyet kaphatna az épületben, mely főként a média- és más művészeti könyveket tartalmazna.

Építészeti koncepció
Egy olyan épület létrehozása volt a célom, mely a Dunakapu tér jelenlegi helyzetét rendezi és újabb értékes teret adva ezzel Győr Belvárosának. A tér megtartja eredeti piaci funkcióját (rendezettebb formában) és mellette kulturális feladatokat is ellát. Győr Belvárosának nincs egy állandó szabadtéri színpada, ahol koncertek, zenei rendezvények tarthatóak. A terület kiváló lehetőséget kínál erre. Ráadásul a vízpart közelsége még emeli az értékét. Az így kialakított épületnek az a fő feladata, hogy ezen eseményeket lebonyolítsa. Továbbá egy olyan épület kialakítása volt a célom, mely a tér része, mondhatni a tér folytatása. A külső befolyik a belsőbe és fordítva is. Az épületbe érve a városi tér kibővül, háromdimenzióssá válik. Így nem egy zárt tömeg jön létre, hanem egy transzparensebb, nyitottabb. Az aula nem csupán a mozitermek funkcionális előtere, hanem városi átjáró is. Az épület tartalma ily módon a város számára is láthatóvá válik, ahogyan a várost is megfigyelhetjük az épületből. Bentről kifordított épület is egyben, amely folyamatos párbeszédben áll a várossal és a térrel.

A tér keleti végében elhelyezett Mediawave épület az eredeti teret három részre osztja. Egy, a piaci rendezvények tartására továbbra is alkalmas térre, egy rendezvénytérre, melynek szabadtéri színpada közvetlenül az épület tövében helyezkedik el. A szabadtéri nézőtér pedig a Dunai-bástyában kapott helyet. A harmadik tér kevésbé mondható térnek a mérete alapján. Ez egy intimebb, zártabb rész, mely kisebb zenei előadások és irodalmi estek tartására alkalmas.

A tér alatt egy nagy mélygarázs kapott helyet, eltűntetve ezzel a téren parkoló autókat. Ezzel megszűnik a téren való gépjárműforgalom, egyedül a buszközlekedés halad el a Bástya utcai térfal mellett. A mélygarázsba lejutni Révfalu és a Belváros felől is egyaránt lehet. Az itteni parkolók nem csak a Mediawave épületébe érkezők számára nyújtanak parkolási lehetőséget, hanem a Belváros egy parkolójának is tekinthető. Az itt elhelyezhető személygépkocsik száma 194 db. A mélygarázsból feljutni három helyen lehet a térre. Az épületben, közvetlenül az épület tövében és a tér nyugati végében elhelyezett feljáraton.

Az épület kialakításában fontos szerepet játszott a környezet. Győr belvárosának utcarendszere a középkorból fennmaradt derékszögű rendszer. De ha alaposan megvizsgáljuk és közelebbről nézzük, akkor ez nem is teljesen derékszögű rendszer: mindenütt akad egy kis szögtörés. A párhuzamosok is csak látszólag párhuzamosak. Ezt a szögtörést és vonalvezetést próbáltam az én épületemmel is visszaadni ugyanúgy, mint a környező épületknél.

Ez a szabad alaprajzi kialakítás bizonyos hasonlóságot mutat magával a Mediawave fogalmával is. Ez a szervezet vagy esemény is egy kötetlenebb, szabadabb arcot mutat. Mindezt nem csak az alaprajzi kialakításban, hanem az egész tömegformálásban próbáltam megjeleníteni. A tömegek dőlése, játéka egy kevésbé „szigorú” épületet formál meg. A látszólag szabad alaprajzi kialakításnak vannak fontos utalásai is a városszerkezetre. A nyugati homlokzat falai a szomszédos utca két térfalának meghosszabbításaként jött létre, ugyanúgy, mint a tér burkolata. Maga a szabadtéri színpad nézőtere is követi a Dunai-bástya vonalát…

Az épület többarcú, de legfontosabb homlokzata a Duna felé mutat. A Dunai-bástyában helyet kapó szabadtéri színpad és nézőtér szerves része az épületnek. Mivel az épület fő rendeltetése a Mediawave eseményeknek való helytadás, így az épület is a Duna és a Dunai-bástya felé néz. Erre az irányra van szervezve az épület: a két nagy tömeg és az aula is. Az aula egyben a szabadtéri színpadhoz tartozó fedett lelátó is. (Az üvegfal eltolásával és egy nézőtér felállításával a kulturális események nézőtere kibővíthető.) Az épület ezen homlokzata egyben utal arra, hogy az itt helyet adó események és a Mediawave kapuja is. De az épület többi homlokzata is rendkívül fontos. A Dunakapu tér felől a kisebb és a nagyobb tömeg között szétnyílik a tér, biztosítva ezzel az épületen való átláthatóságot és átjárhatóságot.

Alaprajzi elrendezés
Az épület funkcionálisan négy részre oszlik. Két nagyobb tömegre, három toronyra és a közöttük elhelyezkedő aulára. Nagyobbik tömeg egy emeletes, a kisebbik viszont kettő. A tornyok között is van egy illetve két emeletes is. Ez a kialakítás a különböző terek belmagasságából keletkezett, de ez nem azt jelenti hogy az egyik tömeg magasabb lenne a másiknál. Az egyes tömegek szintjei fél szintkülönbséggel kerültek kialakításra. Az így létrejött lemezek szintbeli eltérése izgalmas játékot visz a belső térbe.

A legnagyobb tömegben kaptak helyet a vetítőtermek. A földszinten található a legnagyobb terem (266 fő). A filmvetítéseken kívül kisebb színdarabok, zenei- és bábszínházi előadások is tarthatók. Az emeleti részen két kisebb terem található. Egy 180 és egy 104 fős szintén mozivetítésekre is alkalmas terem. A kisebbik tömegben a Mediawave egyéb kiszolgáló helyiségei találhatóak: a földszinten porta-információ-pénztár, a ruhatár és a büfé található, az első emeleten a médiatár-archívum, míg a második emeleten az irodai rész. Mindkét épületrész tetején kapott helyet a gépészeti berendezések nagy része. Ez indokolja a magas attikafalakat.

A harmadik funkcionálisan is elkülönülő rész az üzletek és kávézók (cukrászdák, sörözők) alkotta három torony.

E között az öt tömeg között alakult ki az épület aulája, közösségi tere.
Az épület különböző rendeltetésű egységei egymástól függetlenül is tudnak üzemelni. Ha a Mediawave éppen zárva van attól még az üzletek és kávézók üzemelhetnek. Fordítva is működik, ha egy késői esemény, vagy bármilyen rendezvény zajlik, a kis vendéglátó egységeknek nem feltétlenül kell üzemelniük. Sőt maga a Mediawave is többféleképpen üzemeltethető annak ellenére, hogy egy szervezet.

Homlokzati kialakítás
Az épület szabadon álló épület, így négy homlokzata van. Ráadásul mind a négy homlokzat közel azonos jelentőséggel bír. Talán a legfontosabb az északi, mely a Duna, illetve a Dunai-bástya felé néz. A tömör falfelületek utalnak a mögöttes funkciókra. Nyílás egyedül a kisebb tömeg második emeletén jelenik meg. Minden tömör felület vörösréz lemez burkolatot kap, az egyéb határoló felületek üvegből készülnek. Az üvegfalak minden homlokzaton a földszinten harmónikaajtó-szerűen eltolhatóak. Nyáron így az épület megnyílik teljes egészében a tér felé. Az északi üvegfal eltolása pedig lehetőséget ad arra, hogy az aulában felállítható nézőtérről is élvezhető legyen a szabadtéri előadás. Az üvegfal osztása pedig egységes felületet eredményez, nem töri meg a homlokzatot. A déli oldalon a tornyok laza egymásmellettisége egy szűrőt képez a belváros felől és engedi beszivárogni az embereket az épületbe.

Rózsás István diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak
Konzulensek:
építészet, épületszerkezettan: Bodrossy Attila
tartószerkezet: Szabó Péter
épületgépészet: Márk Zoltán
épületvillamosság: Luksander Rezső
opponens: Szabó Levente