I. Ferenc József 1850-ben 200.000,- forintott hagyott jóvá a Citadella építésére. A hagyomány szerint nem volt olyan magyar építész, aki a szabadságharc leverését szimbolizáló erőd tervezését vállata volna. Végül a terveket Emanuel Zitta osztrák altábornagy készítette el. Zittáról még azt lehet tudni, hogy matematikailag is képzett volt, azon kevesek közé tartozott, akik segítették és értették Bólyai János munkáit.
Felmerül a kérdés, hogy jogunk van-e Zittát elítélni a Citadella tervezéséért? Minden bizonnyal nem. Császárhű osztrák tiszt volt, aki mint ilyen a Citadella tervezésével nem követett el elvtelenséget és nyilván a tevékenységét vállata is. Az adott korban természetesnek tekinthető a magyar építészek egységes kiállása és Zitta viselkedélse, mind a két fél nyílt sisakkal végezte azt, ami tőle elvárható volt.
Ahhoz, hogy egymást tiszteljük – egyáltalán lehetőségünk legyen rá – az kell, hogy mindenki vállaja a saját véleményét. A konkrét kérdésre adott kétértelmű, semmitmondó válaszok semmire sem becsülhetők. Azok, akik így nyilvánulnak meg sem Emanuel Zitta, sem az ő korabeli építészek örököseinek, sem a korunkbeli építészek képviselőinek nem tekinthetők.
Budapest, 2014. március 15.
Huszti István