Az Európai Parlament (EP) január 21-i ülésén megszavazta azt az indítványt, ami az első lépcsőfok azon az úton, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak kötelező legyen a megfelelő lakhatás alapjogának biztosítása a gyakorlatban is.
Az indítvány szerint a méltó lakhatáshoz sorolandó többek között a tiszta, jó minőségű ivóvíz, a megfelelő és méltányos higiénés körülmények, a szennyvíz- és vízhálózatok is. A WHO iránymutatásából kiindulva az indítványozók minimumkövetelményeket támasztanának az egészséges otthonokra és a beltéri levegőminőségre vonatkozóan. Ez a házfelújítási előírások mellett az ingatlanok kibocsátáscsökkentésére és energiahatékonyságának növelésére irányuló intézkedéseket jelent az Európai Zöld Megállapodásban foglaltakkal összhangban.
A dokumentum szintén tartalmazza, hogy uniós célkitűzésként kellene meghatározni a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolását, illetve fent kellene tartani a hajléktalanság kialakulását megelőző, és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, például a kilakoltatási moratóriumot.
A Habitat for Humanity Magyarország 25 éves fennállása során e célok érdekében számos szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg, és több terepi, segítő programot is indított. A Habitat a most elfogadott Európai Parlamenti állásfoglalás jelentéstevőjével, a többi régiós irodával közösen, előzetesen konzultált, majd konkrét javaslatokkal, kiegészítésekkel élt az indítvány szövegezésében.
Az Európai Parlament állásfoglalása és iránymutató javaslatai jó alapot képzenek egy kormányzati szintű, a lakhatási szegénységet érdemben mérsékelni tudó, hosszú távú célokat meghatározó, országos lakhatási stratégia kialakítására. A Habitat és más lakhatással foglalkozó civil szervezetek sikeres mintaprogramjai és szakpolitikai javaslatai pedig kiindulópontot jelenthetnének a célok elérése érdekében hozott intézkedésekhez.
forrás: Sajtóközlemény