Megszűnik az ipari termék- és formatervező alapképzés?

Az EMMI által pénteken közzétett tervezet többek között az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (BA) képzés megszüntetését javasolta. A szakma villámgyorsan egyeztető fórumot hívott össze hétfőre. Az eseményen a felsőoktatási vezetők mellett részt vett Pavlovics László, az EMMI felsőoktatási államtitkára. Takács Andrea beszámolója.

A BME-Gépészkari Hallgatói Képviselet-GHK szervezésében szakmai fórumra került sor a központi épület AudMax előadó termében. Öt felsőoktatási intézmény érintett e fontos kérdésben; a BME, a Miskolci Egyetem, a NymE, az Óbudai Egyetem és a PTE. Az alapképzésen jelenleg sok száz hallgató tanul ipari termék- és formatervező mérnöknek. Az alapszak megszüntetése a Rektori Konferencia Műszaki Tudományok Bizottságának ülésén merült fel egy hónapja. A kormány pénteki bejelentése után úgy tűnik, több másik mellett ez a képzés valóban meg is szűnhet. A megszüntetést az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete tartalmazza, több műszaki képzést állítólag azért állítanak le, mert nem adnak kellően specifikus tudást.

Az előadóterem zsófolásig megtelt, Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja kérte a jelenlévőket a fórum szabályainak betartására; érveléssel, számokkal való alátámasztással, megvitatással és meggyőzéssel lehetséges csak eredményt elérni. Péceli Gábor, BME oktató az egyetem álláspontját ismertette, miszerint az egyetem a régió vezető műszaki képzőhelye, ahol mindenek felett a magas minőség a cél.

Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja elmondta; e képzési forma 20 éve van jelen, a kezdetekkor 150 millió forintnyi, holland támogatással megkezdett oktatáson azóta több ezren végeztek. 2015-ben összesen 585 fő jelentkezett, ebből 228 fő első helynek jelölte meg a képzést. Hiánypótló oktatásról beszélhetünk, az itt megszerzett tudás az utóbbi évek változásai során már elengedhetetlen egy adott áru, termék piacképessé tételében. A szakra a legeredményesebb diákok jelentkeznek; 20 %-a felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik, a lemorzsolódás minimális, a 7 éves képzés átlaga 7,6 év, 75%-a nő, ezzel belépnek a mérnöki képzésbe - az Ericson nemrég jelezte, hogy dolgozóinak 8%-a nő és a magyarországiak a legkitűnőbbek. A mesterképzést 65% végzi el, majd speciális, innovációs tudásukkal munkahelyeket, saját vállalkozásokat teremtenek. Ma Magyarországon új munkahelyekre van szükség, nem csupán összeszerelő üzemekre, hanem saját termékalkotókra, terméktervező mérnökökre. A képzés magas hozzáadott értéket kínál. Az államtitkárnak tett ígérete szerint, amennyiben nem szüntetik meg a szakot, a folytatásban törekedni fognak a hiányosságok javítására, a képzés megreformálására és finomítására, hogy a KKV-k jobb működését szolgálhassák.

Bartha Lili a B-Terv vezetője, mint végzett mérnök tervező fejezte ki állásfoglalását a szak megmentése érdekében. Az ipari termék- és formatervező  szak erős oszlop, híd szerepet tölt be a művészet és a mérnöki lét között. A közösség a diákok szakmai támogatásában segédkezik, olyan szakmai segítséggel rendelkeznek többek között, mint a Tilka, a Pecha Kucha, a Defo Labor vagy az Iparművészeti Múzeum. Az itt végzett és támogatott hallgatók az ipar számos területén dolgoznak. A specifikus képzés az ergonómiai, esztétikai, gyártástechnológiai és modellező tudás biztosításával rugalmasan alkalmazkodó, reális problémamegoldó szakembereket ad a piacnak, akik a reál és a művészeti tárgyak ismereteit ötvözik. Lili reményeit fejezte ki, hogy a jövőben a fiataloknak nem szükséges külföldre utazni a színvonalas képzés érdekében.

Horák Péter, a BME szakfelelős tanszékvezetője mondta el; 20 éve a képzés indításakor a KKV szektor volt megcélozva. Ma a multinacionális cégeknél is kitűnően megállják a végzősök a helyüket, hiszen hídként tudást integrálnak a gépészeti- és a formatervezés közé. Megvalósult díjnyertes diákmunkákat ismertetett, amelyek valódi, ipari megbízások alapján készültek. Sztojanovics András Farkas személyautó belső tér koncepció tervezését emelte ki (Msc diplomaterv 2014), ahol a feladatkiíró az mpx Entwicklung GmbH volt. A külföldi partnerek támogató nyilatkozataira hívta fel a figyelmet, amelyek a mai napon több helyről érkeztek.

Révész Richárd, a BME Gépész Szakkollégium Design Szakosztály képviseletében szólt fel. A szak alapvető fogalmait felírva a táblára (Design, Failure, Mode and Effect, Analisys) megkérte Pavlovics László (volt BME tanszékvezetőt) felsőoktatási államtitkárt, hogy határozza meg a design szó fogalmát. Az államtitkár a nem várt kérdésre érdemben nem reagálva, a felszólalását előre hozva elmondta; a HVG két hetes tanulmánya szerint villamosmérnökökre, szoftverfejlesztőkre van szüksége ma Magyarországnak. Az aránytalanságok kiküszöbölésére, az egységes alapszakok kialakítására kell törekedni, az ipari termék- és formatervező szak megszüntetése csak egy lehetőség a megoldásra. A kiértékelt adatok tekintetében elgondolkodtató kérdések és adatok merültek fel; a minőség kérdése, illetve a társképzésekhez mérten alacsony, átlagosan 182. 000 Ft kezdő bérezés. Kérdéses, hogy a képzés tartalma elegendőnek bizonyul-e és hogy a gépész- és villamos mérnök végzettségűekhez képest 100. 000 Ft-tal alacsonyabb bruttó átlagjövedelem minek köszönhető. A kedden, 2015. április 21-én összeülő Magyar Rektori Konferencia (MRK) tárgyalásán a következő megoldási javaslatok jöhetnek szóba: osztatlan képzésre való visszatérés és az oktatási tartalom átalakítása. Lehetőség adódik a kerekasztal tárgyaláson ezekről beszélni, javítani, a specifikusabb elvárásoknak megfelelő szempontokat kidolgozni.

Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja a bérek különbözőségének okait röviden reagálta le; az itt végzett gépészek egy vállalati rendszer kész lehetőségeiben kezdenek, ahol minden biztosítva van számukra. Az ipari termék- és formatervező mérnökök nagy része tovább gondolkozik. Egyedi ötleteikre alapozva saját vállalkozásokat hoznak létre, munkahelyteremtőkké válnak, amely feladat nehezebb indulási lehetőségeket, alacsonyabb bérezést hordoz magában. Így hibás gondolat a statisztikai számokból kiindulva leminősíteni a munkájukat, a képzést pedig feleslegesnek értelmezni.

A Dräxlmaier Hungária Kft. ügyvezetőjeként Szűcs László az ipart képviselve kiemelte a képzés fontosságát. Cégük magyar mérnöki gárdája készítette a legismertebb autómárkák, többek között az Audi, a BMW, a Maserati és a Land Rover belsők terveit. Bemutatta mi történne, ha csupán művészeti képzésben résztvevő designer által készített tervet igyekezne a klasszikus gépész reménytelenül megvalósítani. A terméktervező által készített terv alapján viszont precíz, kényelmes és luxus termék valósulhat meg, amelyre gyártója is büszke lehet. A teméktervezés gépész és design oldalának egységességére hívta fel a figyelmet. Cége alkalmazottjainak fele, 40 fő a BME-n szerezte diplomáját. Kiemelte, hogy az államtitkár által ismertetett bérezési számok nem felelnek meg a valóságnak, bőven lehetséges kezdő fizetésként a 3-as számjeggyel kezdődő összeg. Bemutatta a mérnökeik által tervezett legújabb XJ Jaguár belső terét, amely kifejezetten meggyőzőnek bizonyult.

Pavlovics László felsőoktatási államtitkár válaszában kifejtette, hogy a jövedelmi viszonyok statisztikai adatai a vállalatok számai alapján formálódtak. Javaslata szerint mindenki gondolja végig, mit gondol erről a szakról, hogyan és milyen struktúrában érdemes tanítani a sikeresség érdekében, hogyan lehet megoldani, hogy jobb legyen e képzés. Megjegyezte, hogy örülne, ha a Dräxlmaier hazánkba költözne... Ismételten kiemelte, hogy a Rektori Konferencián ezek a kérdések megbeszélhetők és közös nevezőre hozhatók. Dícsérte a szak megmentésére irányuló kezdeményezést, a hallgatók és okatatók megjelenését, összefogását.

A hallgatóság soraiból lehetőség volt hozzászólni a témához, kérdezni az államtitkártól.  Prof. Dr. Bercsey Tibor, a képzés elindításában résztvevő, alapító tag nehezményezte, hogy kimaradt az érvelésből egy fontos momentum, mégpedig a módszertan, amely tökéletesen megfelel a kompetenciaalapú, gyakorlatorientált oktatás követelményeinek. A modelltől - a technikai lehetőségektől függően - végigviszi a tanulót a fizikai megvalósulásig. A klasszikus ipari termék- és formatervező mérnökképzés most kezd projektalapúvá válni, a képzés komplexitásában indokolt, kezdi kiforrni magát. Pavlovics László felsőoktatási államtitkár válaszában elmondta, a képzés szétbontása ártott, az 5 éves alapképzésre lehetne visszatérni, amely újra keretet biztosíthatna.

Czinkoti Sándor (444) egyetértve, a Bolognai rendszer felülvizsgálatára hívta fel a figyelmet, az osztott és osztatlan képzés létjogosultságára. Kérdése: ha ismét osztatlan képzés lesz a szakon, hogyan lehetséges integrálni az európai képzésekbe, amelyek osztottak? Az államtitkár válaszában elmondta, hogy az eredeti elképzelés szerint a főiskolák szerepe volt: a 3-4 éves képzést követően közvetlenül munkaerőpiacra juttasa a végzősöket. Az egyetemek esetében az egységes 5 éves képzést szét kellett bontani két részre, így a megbontott oktatás után akár munkát lehessen vállalni. A hiba abban rejlik, hogy amíg az alapképzés során a szerkezet működése megtanítható, addig a tervezés sajnos nem. Mindez sajnálatos következmény. A németek nem hibáztak; nem engedték ki a piacra a hiányos ismerekkel rendelkező hallgatókat. Ezt a helyzetet szükséges jelenleg felülvizsgálni.

Zalavári József formatervező, BME tanár hozzászólásában megkérdezte; tudja-e az államtitkár, hogy 6 éve itt végzett hallgató jelenleg a TESLA-nál dolgozik? (Válasza igen volt.) A magyarországi képzésben ez a végzettség honosítja meg az esztétikai és mérnöki tudást. Ha most belenyúlnak, drasztikusan megváltoztatják, felborítják mindezt. Az a tévhit, hogy a magyarországi piacra dolgozunk, nem létezik, Európai és világ piac van. Zalavári József 30 éve dolgozik ebben a szakmában, a bérezés kérdése szerinte nem idevaló szempont. Kérdésére, hogy miért nem fél vagy háromnegyed éve hozták létre a fórumot, Pavlovics László felsőoktatási államtitkár felhívta a figyelmét arra, hogy a Bolognai rendszer bevezetése óta (2005) a BME képzési rendeletet nem vizsgálták felül. Ezért szükséges jelenleg beszélni erről a témáról.

Dr. Piros Attila, a BME adjunktusa, aki az Iparművészeti Egyetemről érkezett a BME-re tanítani egy 3 éve élő projekten keresztül mutatta be a szak létjogosultságát, amely minden hallgatónak lehetőséget ad arra, hogy közösen tervezzenek meg egy elektromos autót. A projekt már számos eredményt hozott, rendkívül komplex dolgokat megtervezve, például a gépészet, a hajtástechnika és a szimulációk tekintetében. A projekt vezetőjét bemutatta (nő), aki géptervező szakirányon folytatta mesteri képzését. A projekt eddigi eredményei többek között; 15 diplomamunka, 1 OTDK nyertes. Az egyetem fel van készülve, hogy a legmagasabb szinten szolgálja ki ennek az iparágnak képzési igényeit.

Raffai Mária 2014-ben végzett, ipari termék- és formatervező mérnökként szólt fel. A C34 tervező mérnökeként szerinte van létjogosultsága a képzésnek, amelyet az is bizonyít, hogy e rövid idő alatt 7 projektben dolgozott. Az ezen a szakon végzett mérnök le tudja követni szaktudásával az egész termék életutat a gépész kollégákkal együttműködve, egész megszerzett tudását hasznosítani tudja. Mivel a jelenlegi projekteket nem említhette, diplomamunkáját hozta fel példának, egy városi autóbusz belső terének áttervezését. Örömét fejezte ki, hogy ezen a szakon végezhetett.

Vidovics Balázs, a BME oktatója 12 éve tanít e képzésben. Zászlóshajó projektet mutatott be, amely 2009-től ipari termékfejlesztő projekt. Idén egy nukleáris témát feldolgozó téma kidolgozásában vesznek részt, folyamatosan pályáznak - nem Magyarországon keresztül -, a lehetőségeket keresve. Néhány külföldi ajánlólevélre hívta fel a figyelmet, amelyeket Pavlovics László államtitkár kapott meg a napokban. Henri Ford szavaival zárta felszólalását, a T-modell megalkotója a következőket mondta: „Ha megkérdeztem volna az embereket, mire van szükségük, azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakra.”

Czigány Tibor, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja kifejezte bizalmát a szak fennmaradásában és hogy a Rektori Konferencia megállapodik az 5 képző intézménnyel. Mindez arra serkenti az oktatókat, hogy jobban teljesítsék feladataikat.

Pavlovics László államtitkár a fórum zárásaként elmondta, hogy le van nyűgözve. BME-s múltjára hivatkozva többször elmondta az este során, hogy nem tőle kell félteni a műszaki képzéseket, bízik benne, hogy az egyedi műszaki képzéssel kapcsolatban - a holnapi napon - a Magyar Rektori Konferencia Kerekasztal tárgyalásán megoldást találnak.

Takács Andrea