Megválasztották 'mai szemmel' a világ hét csoda építményét
A kínai Nagy Fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Taj Mahal lett a modern világ hét csodája - jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott ünnepségen.
Az UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől.
A kínai Nagy Fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Taj Mahal lett a modern világ hét csodája - jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott ünnepségen.
Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon január óta leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül.
Az ünnepségen, amelyet mintegy száz országban közvetített a televízió, részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő.
A hét új világcsoda kiválasztását Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az ókori világ hét csodájának listáját. Ezen az epheszoszi Artemis-templom, Szemirámisz babiloni függőkertje, Mauszólosz síremléke, a halikarnasszoszi Mauszóleion, a rhodoszi Kolosszus, az alexandriai világítótorony, az olimpiai Zeusz-szobor és a gízai nagy piramis szerepelt. Közülük napjainkig csak Kheopsz piramisa maradt fenn. Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög író, Szidóni Antipatrosz vette lajstromba.
"Soha ezelőtt ennyien nem vettek részt egy virágméretű döntésben" - mondta a Benfica stadionjában tartott ceremónián Hilary Swank színésznő.
"Örölök, hogy a történelemben most először a világ képes volt szavazni és dönteni" - mondta José Freitas do Amaral volt portugál külügyminiszter, a Weber által alapított A Világ Hét Új Csodája alapítvány bizottsági tagja.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) elhatárolódott a kezdeményezéstől.
A kínai Nagy Falnak, a Kínai Birodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdődött meg. Minden bizonnyal a világ leghosszabb emlékműve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökség listájára.
Petra romváros Jordánia fővárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos templomát, fürdőjét és sírját a homokkő sziklába vésték.
A Rio de Janeiro-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Öt évi munka után 75 évvel ezelőtt állították fel a 710 méter magas Rio de Janeiro-i Corcovado-hegyen. Rio leglátogatottabb műemléke: évente 1,8 millió turista keresi fel.
Az Andokban, az Urubamba folyó völgyében található Machu Picchu inka romváros Peru fő idegenforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetően zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják a UNESCO által 1983-ben világörökséggé nyilvánított "elveszett" várost.
A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost Kr. után 500 körül építették a Yucatán-félsziget északi részén. Legjelentősebb épületei az 54 méter magas piramis, egy csillagvizsgáló és a Yucatán-félszigetnek a toltékok általi meghódításának emléket állító Harcosok Temploma.
Az "Örök Város" jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, a Kr. utáni első században. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A mintegy 50 ezer néző befogadására alkalmas építmény Róma legnagyobb amfiteátruma volt.
A szintén a világörökség listáján szereplő Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építette a XVII. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét. A várostól északra található fehér márvány épület messze India leglátogatottabb nevezetessége. Évente több mint hárommillióan keresik fel.
forrás: mti
