Megvalósult, amit 5 évvel ezelőtt megálmodtunk

Sokak szerint a Hello Wood a legújabb magyar startup-siker, mások azt gondolják, hogy még több “Hello Wood” kellene ahhoz, hogy hazatérjenek a Nyugaton inspirációt kereső magyar fiatalok. A Hello Wood vezetői, Pozsár Péter, Ráday Dávid és Huszár András úgy érzik, idén először megvalósult az, amit 2010-ben elképzeltek. 

30 országból 100 diák 14 alkotást hozott létre a toplistás angol, amerikai és európai egyetemekről és építészirodákból érkezett csoportvezetők irányításával. Az alkotások egy részét legközelebb a Szigeten lehet majd látni.
“Ez volt az a tábor, amit eredetileg elképzeltünk: mára megvan a megfelelő tapasztalatunk, olajozottan működik az infrastruktúránk, kialakult egy nagyon erős nemzetközi kapcsolati háló körülöttünk. Több éve stabilan együttműködünk rangos külföldi- és kulturális intézetekkel, valamint olyan cégekkel, amelyek alapanyagokkal támogatnak minket. Biztos alapokra helyeztük a szervezetet és készen állunk arra, hogy nagyon komoly misszióba, küldetésbe kezdjünk.” - nyilatkozta Pozsár Péter, a Hello Wood egyik alapítója és kurátora.

A tábor az elméleti oktatás túlsúlyát kérdőjelezi meg; kiegészíti az egyetemeken szerzett tudást a megismerés más módjaival és a csapatmunkával. Az építészek és a diákok között kétirányú kommunikáció zajlik az intenzív egy hetes munka során, ahol az installációk születésének minden résztvevő felelős alkotója.

Huszár András alapító, építész erről így nyilatkozik: “Egy hét leforgása alatt a közel 150 fős nemzetközi építész-közösség szakmai és személyes szimbiózisba kerül. Ez minden résztvevőnek akkora élmény, hogy évekig tud belőle meríteni. Nemcsak a szakmai kapcsolatok építésére, a közös alkotásra és az esti koncertekre gondolok, hanem az egy hetes együttlét és együtt gondolkodás megélésére. A Hello Wood program önmagában is értékes, a folyamat, a táborban töltött napok legalább annyira fontosak, mint az elkészült installációk.”

Ráday Dávid alapító így nyilatkozik arról, hogy a Hello Woodot miért kíséri a magyar és a nemzetközi kreatív szakma kiemelt figyelemmel: “Esténként a csoportokat vezető nemzetközi sztárok bemutatták, hogy mivel foglalkoznak a neves külföldi egyetemeken és építészirodákban, ahonnan érkeztek. Sokan ekkor jöttek rá, hogy kikkel kerültek egy táborba. Sok fiatal tehetség ugyanabba a helyzetbe kerül egy héten keresztül egy-egy, a világ élvonalába tartozó építésszel és képzőművésszel. Ez az intenzitás hazánk kreatív iparában nagyon szokatlan. Ezért is figyeli a Hello Woodot kiemelten a szakma.”

Hello Wood 2014 - Faces from Hello Wood on Vimeo.

A táborban idén arra keresték a választ a csoportokat vezető építészek, hogy talajt-vesztett világunkban mi adhat támpontot az egyensúly megtalálásához önmagunkban és bennünket körülvevő társadalomban. Érdekes és sokszínű megoldások születtek a téma kapcsán, amelyek a kiállítás megnyitóján Réti Anna (Katlan Csoport) és Körmendy Pál táncosok, Dányi Krisztina (Morningdeer) és Pozsár Máté reflektáltak a mozgás és zene eszközeivel.

Fotósorozat: Bujnovszky Tamás és Simon Platter
Hangulat-fotók a táborból: Kustos Nikoletta, Talabér Géza, Vághy Anna 

Szervező: Hello Wood Ltd. / Pozsár Péter, Huszár András és Ráday Dávid Projekt menedzser: Janota Orsi Irodavezető: Lakatos Nikoletta

Munkatársak: Demény Ilka, Farkas Anita, Lencsés Albert, Pataricza Kristóf, Szilágyi Benjámin, Szőke Gergely Lukács, Ráday Péter
Önkéntesek: Lakatos Balázs, Pataricza Fanni, Szabó Péter, Krómer Ádám

Hello Wine Bar: Pécsi-Szabó Dénes / Janus Borház, Hello Gastro Büfé: Őszi Balázs / Prospero Food és Dunszt Zsolt

Hello Wood 2014 zsűri: Márta István, a Művészetek Völgye igazgatója, Pécsi Erika, csórompusztai házigazda, Böszörményi Gergely, a Design Terminál igazgatója, Nagy Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének vezetője és Zoboki Gábor építész

Főszponzor: Jaf Holz Ungarn Ltd.

Szponzorok: Bosch, Sziget, Häfele, Remmers, Egger, Philips, NKA, Budapesti Holland Nagykövetség, Budapesti Spanyol Nagykövetség, Budapesti Lengyel Intézet, Bird and Bird, Accounting Solutions Ltd.
Partnererek: Design Terminál, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Zerocom, Stylos
Médiapertnerek: Archdaily, Designeast, építészfórum, Octogon, Trendguide, WeLoveBalaton, Kultúrpart, Magyar Asztalos

Hello Wood 2014 ALKOTÁSOK LEÍRÁSA
2014. július 19-27. Csórompuszta

ŰRhajó/SPACEship
Cseh András (HU), Jelena Pejkovic (SRB)
Csapat: Yanthe Boom, Gözde Celebi, Quim Escoda, Evelin Murczin, Patakfalvi Csenge, Marián Stanislav, Vértesi Ferenc

Balance is rocket science, azaz egyensúly nem jön létre vagy nagyon nehezen jön létre – mondja a Cseh-Pejkovic építész páros. Adott a fa mint természetes anyag, ami az összes göcsével, és szépségével együtt, elvileg alkalmatlan lenne egy high-tech űrhajó megépítéséhez. Lehetséges-e mégis, hogy a Hello Woodon megvalósítható az ellentétek párhuzamos bemutatása? A nagy kihívás az absztrakciónak és érthetőségnek a kettőssége, a komolyság és játék párhuzamossága. Saját határaikat feszegetve végül rajzok nélkül, magára a koncepcióra reflektáltak az építészek a két napos helyszíni tervezési és 5 napos építési periódus alatt. A kinetikus építészeti alkotás egyensúlyozó alapra épült, amelyet 2-10 ember egyensúlyoz ki: ők az űrhajósok! Az már rajtuk múlik, hogy keresik-e az egyensúlyt vagy billegtetik az ŰRhajót.

Harmónika/Accordion
Elias Lindhoff, Sebastian Mardi (SE, DK)
Csapat: Taís Alvino da Silva, Bálint Viola, Luis Echeverria, Kovács Borbála, Dan Liu, Leon Steffani, Thurnay Júlia Anna, Julie van Zinnicq

A Harmonika a nevét könnyű külső borításáról kapta, amelyet az épület súlyos belső struktúrájára rögzítettek kötözéses módszerrel, szögek felhasználása nélkül. Az fa épület folytonos fizikai interakcióban van a környezetével: a fény átszűrődik függöny-szerű burkolatán, a szél játszik a harmónika-szerű könnyű szerkezettel, az esővíz alakítja hajlított elemeinek ívét. Az építész-páros munkája kísérlet, a fa tulajdonságaival: cél, hogy a használó megtapasztalja annak súlyát, könnyűségét, alakíthatóságát. Az alkotók számára fontos volt, hogy számítógép nélkül készített komplex tervüket csapatukkal együtt a tábor helyszínén improvizálva együtt fejezzék be. Az építmény tetejére fel lehet mászni, ha valaki messzebbre szeretne látni, belsejébe padok készültek, hogy befelé figyelhessen az ember.

Erőterek/Forcefields
Biayna Bogosian / Something Somewhere (USA)
Csapat: Bárdossy Krisztina, Boromissza Katalin, Jaeseo Jung, Piotr Kluszczynski, Kudar Máté, Tamás László, Villányi Fábián, Bartosz Zabiega

A los angeles-i építész és csapata egy lejtős fekvésű teret választott Csórompusztán, mert arra keresték a választ, hogy hogyan használható ugyanaz, az egyszerű lapokból álló, geometrikus rendszer különféle domborzatú és méretű helyeken. A lapokba függőlegesen állított, szabadon mozgó rudak alkalmazkodnak a tér és talaj tulajdonságaihoz, ahhoz hasonlóan, ahogy a növények idomulnak a a különböző térbeli és domborzati irányokhoz. Biayna a los angeles-i gördeszka pályákon folytatott munkáiból merített, amikor úgy tervezte meg a hajtogatott építészeti szerkezetet, hogy azt 15 fő egyszerre tudja használni. Az építmény alsó szintjei ülőhellyel szolgálnak, az egyedüllétre vágyók részére, középen nyitott, üldögélésre alkalmas árnyékos helyek vannak, a tetejére pedig fel lehet sétálni.

Tüskevár/Spike Fort
Bence Pap (AT), Oliver Sales (UK)
Csapat: Nora Behova, Fábián Zsófia Eszter, Marta Jagielska, Karóczkai Ákos, Eva Strocholcová, Filip Sudolsky, Weichinger Sára

Az brit és osztrák-magyar építész páros idén is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy bevonják a csapatukba bekerült hallgatókat a tervezés folyamatába. A tábor előtt arra kérték őket, hogy koncepció szintjén fogalmazzák meg ötleteiket egy torony-szerkezetről. A torony belső gerince, amely a magas szerkezet egyensúlyát biztosítja, mászható, és ülő- és tartózkodásra alkalmas helyek tagolják. A torony a külseje az un. építészeti skin kaleidoszkópos, non-figuratív elemekkel van borítva, amelyek billenő mozgást végeznek.

SHOWER-POWER
Suzana Milinovic, Rufus van den Ban / Tu Delft (NL)
Csapat: Bilyana Asenova, Egyed Csongor, Orestis Nikolaidis Férenczy, Kiss Ábel, Kőműves Zsófia, Natalia Liput, Jonathan Schweizer, Toldi Veronika

Az ötletet a múlt évi Hello Wood inspirálta, ahol az építész pár a tűző napon dolgozott és arra vágyott, hogy valamilyen módon lehűtse magát. Elhatározták, hogy idén megtalálják az egyensúlyt a munka és lazítás közt. Szerettek volna ellenpontot bemutatni az építészet kiszámíthatóságára és kötöttségére, úgy hogy az közben az építő csapat ellazulását is szolgálja. Fürdő-installációjuk segít kipihenni a munka fáradalmait és válik annak javára. A fürdő különlegessége, hogy – mivel a fa nem vízálló - a víz kontrollálhatatlanul mindenhol folyik. Ezért az építést fentről lefelé kezdték. A különböző helyeken csöpögő, lecsorgó víz-patakokat fa objektumokkal fogják fel, amelyek ugyancsak segítenek a fürdőzők lehűtésében. A Shower - Power fürdő létrehozásában külön kihívást jelentett, hogy 10 építész egymásra reflektáló gondolatai alapján készült.

Játszótér/Playground
Szabados Karolina, Szederkényi Lukács, Szacsvay Gergő, Ghyczy Dénes Emil, Boronkay Péter / AU Műhely (HU)
Csapat: Ian Chaplin, Czakó Dorottya, Monika Gosciniak, Simon Platter, Rádler Luca, Salgó Eszter, Benedikt Steiner, Szekeres Ágnes

A Játszótér alkotóit a játék és a munka egyensúlya inspirálta. Megfigyelték, hogy az elmúlt évek Hello Wood táboraiban dolgozók a munkát játékok elkészítésével törik meg. A csoport ezért idén több mint 20 játékot készített el a tábor ideje alatt, amelyeket egzakt, szabályos építészeti térbe rendeztek. Ezeken a tereken belül BÁRMI megtörténhet! A tervezők azt várják, hogy a játszók minél inkább gyerekként lépjenek be a térbe, mert így lesz végtelen a játékok felhasználási módjának lehetősége. A játékok “nyílt forráskódúak”: a térelemek és eszközök adottak, a játszóktól, illetve a játékot használók csoportjától függ, hogy hogyan használják a katapultot, gördeszka pályát, fordított kosárpalánkot, hintát, medencét, távollövő pályát és további játékokat.

Mochi
Pep Tornabell, Enrique Soriano / CODA (ES), Anna Rizou
Csapat: Aiste Ambrazeviciute, Georgios Anagnostopoulos, Karner Dóra, Krompáczki Péter, Perényi Flóra, Jose Villamizar, Carina Zabini

A Mochi egy japán sütemény, amely mochigome-ból, egy rövid szemű japán ragadós rizsből készül. A tökéletes mochi a viszkozitás és rugalmasság tökéletes egyensúlya. Nem törékeny, hanem nyúlékony és szilárd. A Mochi installáció azt tárja fel, hogy az anyag, hogyan vesz fel formát topológiája, kapcsolódási pontjai és belső rostjai alapján. Az anyagot úgy használták fel, hogy aktív feszültség keletkezzen a struktúrában. A pavilon megjeleníti a kötött és puha struktúrákat és reményeik szerint a laza társasági gyülekezés helyszínévé fog válni.

Labirintus/Labirynth
Salvador Gilabert Sanz, Ester Bayo / Miralles - Tagliabue EMBT (ES)
Csapat: Bödök Marietta, Eleanor Figueiredo, Komlóssy Dóra, Agustín-Fernando Marin-Hermosilla, Pintér Kata, Christopher Thorp, Niek Van Laere, Lucia Sanchez, Zgólay Regina

A Labirintus azzal a szemlélettel épült, hogy ne borítsa fel a természetes és épített környezet egyensúlyát. Az ember alkotta konstrukció és a természet közötti útvesztő az alkotás egyik legfontosabb vetületét ragadja meg. A másik inspiráció a görög mitológiában megjelenő labirintus, amelybe betévedve az ember önmagát keresi, a labirintus elhagyása a saját magunkban lévő egyensúlyt jelképezi. Az építmény csavarok és szögek felhasználása nélkül épült, a 7x7-es léceket és a vízszintes felületeket különleges csomópontokkal rögzítették. A Labirintus 1.5 és 3 illetve 2.5 és 5 méteres egységekre tagolódik.

FABRICK
Lukasz Pastuszka, Jakub Majewski / Moomoo (PL)
Csapat: Valentin Desmarais, Yvonne Fandke, Ivan Fraile Gisbert, Johanna Gelesz, Máthé Péter Kristóf, Charlotte Ros, Emily Temperton

Az organikus hulladék nem hulladék, mondják a Moomoo építészei, akik úgy határoztak, hogy idei munkájukhoz nem rendelnek fa anyagot, hanem a többi csoport maradékait használják fel. Ezáltal keletkezik egyensúly, mert alkotásukban az összes többi csoport munkája jelen van. Az installáció egyik oldala csiszolt, smirglizett, sima felületű, a másik, ugyanezen anyagok nyers, durva vetületét mutatja.

Ördögszekér/Tumbleweed
Hatvany Csaba (HU)
Csapat: Betegh Gábor, Erdélyi Zsóka, Lencsés Albert, Lenkai Borbála, Tóth Vilmos

Hatvany Csaba évtizedek óta Csórompusztán él és különösen szoros kapcsolat fűzi a helyszínt körülvevő természethez. Munkájában a szabályos, matematikai alapon rendeződő geometriai formák foglalkoztatják. Ez a két inspiráció találkozik az Ördögszekér című alkotásban is. A természetben a geometrikus formák a növények szaporodását szolgálják. Jó példa erre a pitypang, amelynek magjai dinamikus mozgással minden irányba törekszenek. Az Ördögszekér is képes kilométereket megtenni geometrikus alakja és struktúrája miatt: könnyű mint a papír, de anyaga kemény, szúrós és mindig egyensúlyban van. Az Ördögszekér-installáció kötözéses technikával készült, így folytonos mozgást végez.

Tűzgolyó/Fireball
Jan Mach & Jan Vondrák / MJÖLK Architects (CZ)
Aron Baki, Charlotte Balmer, Zuzana Krejcirova, Ollé Gellért, Petrányi Luca, Pócsik Lujza, Christopher Sejer Fischlein, Iris Tol

A Mjölk építészei fa struktúrát borítottak be fehér anyaggal, amely kísérleti alkotóműhelyük helyszínéül szolgált egy héten keresztül. Csapatukkal légballonokat terveztek és azzal kísérleteztek, hogy mely prototípus képes forró levegő hatására a levegőbe emelkedni. A diákok rengeteg kreatív ötlettel járultak hozzá a típusok kifejlesztéséhez. Végül egy nagy gyémánt alakzatú légballont engednek fel, amely a Mjölk kísérleti sátor közepéből indul majd el az ég felé.

BARNY
Frank Havermans (NL)
Csapat: Kőműves Márton, Silviu Medesan, Medveczky Dóra, Oszetzky Dorina, Ayelen Peressini, Alex Rieveley, Sas Maxim

A holland művész szerint a kortárs építészet alapjait a vidéki építészetben kell keresni. Havermans a csórompusztai házigazdák könyvtárában kutatva, környékbeli épületek keresztmetszetét vizsgálva választott ki két jellegzetes elemet: a kéményt és a házak váz-szerkezetét. Ezekre reflektált absztrakt installáció formájában. A Magtár szokatlan látványt nyújt: három vázból álló, fal nélküli struktúrát képez a mezőn és felismerhetőek benne a gyönyörű vidéki építészeti jellegzetességek. Az alkotó kortárs értelmezésben keresi a választ arra, hogy hogyan lehet örökségünket játékosan, mai nyelven bemutatni.

Fahang/Woodwox
Vadász Orsolya / Sporaarchitects; Szabó Bulcsú, Szakál Andrea / Blokk Építész Műhely; Barcza Gergő (HU)
Csapat: Albert Burgers, Michael Cerrone, Sofia Ekberg, Quim Escoda, Dalma Kató, Magdalena Majnusz, Lukasz Pienczykowski, Marián Stanislav, Szabó Áron, Vértesi Ferenc, Viktoria Zybina

Az totemoszlop-szerű installáció óriás húrjai segítségével ősi hanghullámoknak bocsát ki. Több, mint egy óriási hangszer, valóságos lény, ami kiterjeszti az érzékelés határait az egész tájra, vibráló fa hullámaival kutatva a környezet és az emberek közötti egyensúlyt. Az alkotók konzultáltak akkusztikai és hangszerkészítő szakemberekkel, de a lény elkészítésében ők sem tudtak tanáccsal szolgálni, nem voltak meglévő fizikai szabályok egy ilyen méretű húros kreáció megszólaltatására. Maradt a kísérletezés. Ekkor jöttek rá, hogy ez az óriás egyéniséggel bír és ez adja meg saját hangját. A lény belsejébe be lehet bújni, hogy végre kipróbálhassuk, milyen a hangszeren belülről hallgatni a zenét.

Tengeri/Corn-walk
Juhász Ákos, Eke Dániel (HU)
Csapat: Bóta Kata, Bokor Milán, Lucas Facer, Gencsi Katalin, Kató Dalma, Eeva Kylén, Guilherme Leick, Petrovicz Anna, Tóth Róbert

Az Tengerit a táj inspirálta. Egy nyíl egyenes vonal az enyhén lejtő mező és a végtelen sűrű kukorica tábla felett emelkedik a lenyugvó nap felé. A 40 méter hosszú kifutó végig egyensúlyozva emelkedik el a földtől és a tengeri tengerében találjuk magunkat, ahol semmi nem áll a tekintet útjába. Az építészek célja nemcsak a kész installáció élménye volt, hanem az építés koreográfiája is. Egyforma 4x4-es lécekből dolgoztak mérőszalag nélkül. A 440 lábú szerkezet olyan módon kapcsolódik össze, hogy összehajtva nem foglal több helyet a nyersanyag térfogatánál. A csapat részére katartikus élmény volt a folyamat, amelyben titkot hoztak létre, egy olyan sétányt, amely belevész és feloldódik a hömpölygő kukorica-tengerben és nem lehet tudni, hogy hol a vége.