”Mesterséges Intelligencia és építészet” – kerekasztal-beszélgetés az Építészfesztiválon
A június 3-i beszélgetés a mesterséges intelligencia építészetre gyakorolt hatását járja körül, azt vizsgálva, hogy a technológia mire használható a tervezésben, hogyan alakít(hat)ja át a szakmát – és magát az épített környezetet.
A Mesterséges Intelligencia elmúlt hónapokban tapasztalt gyors fejlődése felforgatta a világot, szinte naponta jelennek meg újabb hírek arról, hogy milyen áttöréseket sikerült elérni – és arról is, hogy milyen veszélyeket hordoz ez a technológia. A jelenség számos kérdést felvet a szerzői jogoktól kezdve bizonyos munkakörök megszűnésén át a gépi tanulás alapját szolgáló adatbázisok a valóságot nem fedő összetételéig. Hogy valós veszélyt jelent-e egy eljövendő szuperintelligencia – vagyis olyan mesterséges intelligencia, amely képes mesterséges intelligenciát előállítani – eljövetele, arról megoszlanak a szakértői vélemények, az azonban nem kérdés, hogy az MI már most elérhető formájában is jelentősen átalakítja a kulturális termelés minden területét: képeket alkot, szövegeket ír, történeteket mesél – persze mindezt (egyelőre) emberi közreműködéssel.
Ahogy a téma kapcsán írt összefoglaló cikkünkből is kiderül, sokan úgy vélik, hogy az MI képalkotó eszközök a tervezés első fázisában, a gondolatok gyors vizualizálására alkalmasak, de nem elég pontosak ahhoz, hogy komplex terveket alkossanak. De milyenek lesznek ezek a gondolatvázlatok? Mennyire képesek a tervezők elképzeléseit kifejezni, és hogyan befolyásolja mindezt az az adatbázis, amire az algoritmusok tudása épül?
Az építészeti tervezés során nem újdonság a gépi tanulásra épülő algoritmusok használata. A parametrikus, generatív tervezési módszerek ezredforduló-körüli robbanása úgy tűnt, alapjaiban fogja megváltoztatni az építészetet, és bár számos praxis használ ilyen modelleket a tervezés során az optimalizálás érdekében, az az esztétikai áttörés, amire sokan számítottak, végül elmaradt. Vajon milyen hatása lesz a jóval komplexebb algoritmusokra alapuló Mesterséges Intelligenciának a tervezésre? Ez is csak egy újabb eszköz, mint a különböző CAD programok vagy épp a Photoshop, vagy alapjaiban változtatja meg a tervezési módszereket?
Neil Leach építész, aki évek óta kutatja a mesterséges intelligencia építészetre gyakorolt hatását nemrég azt írta, hogy "a mesterséges intelligencia valójában úgy működik, mint egyfajta ’protézis’, amely kiterjeszti és kiegészíti az építész képességeit", aminek köszönhetően "egy egyszemélyes iroda [ami MI-t használ] most már nagyobb irodákkal is felveheti a versenyt, és részt vehet nagyszabású pályázatokon." Mit jelent mindez az építészeti munka szempontjából? Milyen új tudásokat kell elsajátítaniuk a tervezőknek, és jelent-e valós veszélyt munkavállalói szempontból ez az átalakulás? És az MI-vel való "közös" tervezés tekinthető-e emberi alkotásnak, vagy egy új, több-mint-emberi megközelítéssel válik csak értelmezhetővé?
Június 3-án, az Építészfesztivál második napján a fentiekhez hasonló kérdéseket vitatunk meg meghívott beszélgetőpartnereinkkel a délután 17:00-kor kezdődő kerekasztal-beszélgetés keretében. A beszélgetés résztvevői:
- Kőszeghy Flóra építész, képzőművész, aki alkotói szemszögből vizsgálja a mesterséges intelligenciára épülő képalkotó eszközöket
- Botzheim Bálint építész, építészeti író, a parametrikus, generatív tervezés kutatója
- Schneider Ákos designkultúra-kutató, akinek kutatási területe a poszthumán elméletek és a több-mint-emberi tervezés
- Bakos Bence matematikus, a mesterséges intelligencia tanulási modelljeinek kutatója
Moderátor:
Hulesch Máté, szerkesztő-újságíró, Építészfórum
Helyszín: ELTE Füvészkert, 1083 Budapest, Illés utca 25.
További információk az Építészfesztivál FB oldalán.
