Mézesvölgyi Általános Iskola tornaterem és uszoda - Veresegyház

Tervező (generál): KVADRUM Építész kft.
építész: Zsigmond László, Heil Tibor
munkatárs: Nagy László
belsőépítész: Zsigmond Ágnes

A tervező, Zsigmond László Ybl-díjas építész gondolatait lejegyezte: Cservenyák Eszter Ilka

Vándoriskolás éveim első állomását Zsigmond László mellett töltöm. Mesterem az épületről szóló leírás helyett izgalmasabbnak találta, ha az általam feltett kérdéseken keresztül fogalmazza meg gondolatait. Így ezen interjún, illetve annak szerkesztett változatán keresztül egy másfajta megközelítés születhet, mely nemcsak a tervező, hanem egy fiatal munkatárs gondolatait is tükrözi.

Előzmények
A 90’-es években Veresegyház komoly átalakuláson ment keresztül. Pár év alatt párezer fős lakossága 12000-re növekedett. Ez magával vonta a város átalakulását, fejlődését. Az önkormányzat a kárpótlások során felvásárolta a földek nagy részét, így az ingatlanspekulánsok sikeres kikerülésével megkezdődhettek az irányított városfejlesztések.

Zsigmond László már 1993 óta a város főépítésze volt, így az önkormányzattal közösen alakították e folyamatokat. A fejlesztések egyik célja volt az iskolai oktatás átalakítása, bővítése. A gyermekek létszáma a lakossággal azonos ütemben nőtt, így a meglévő 30 tantermes iskola kicsinek bizonyult. Több iskola építése lett volna a cél, de a pénzügyi keretek szűkössége miatt végül egy nagyobb, városi funkciókat is ellátó intézmény kialakítása mellett döntöttek. 1997-ben az állami címzett támogatású pályázat nem volt sikeres.

A tervező és az önkormányzat közötti együttműködés és bizalom ekkor teljesedett ki. Zsigmond László tervei alapján készültek a város meghatározó közintézményei, s mivel több iskolája megépült már ekkorra (Fonyódi Magyar Bálint Általános Iskola - 1986; Sényő – Faluház és Iskola, Rácalmás - Általános Iskola bővítése, ráépítés; Neszmély – Új Általános Iskola – Makovecz Imrével; Piliscsaba - Ward Mária Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium – ez utóbbi csak terv), jó tapasztalatokkal bírt iskolatervezés terén. Így készítette el 1998-ban az első tanulmányterveket a 16 tantermes, uszodás-tornatermes épületre, melyet több helyszínre számos terv követett. Majd a telek sikeres kiválasztása után következett a tényleges tervezési megbízás.

Szigorú alaprajzi rend
Első körben a tantermekből álló tömb került előre, a főút felé, majd ezt követte a sportlétesítményekből, tornateremből, uszodából álló épületrész. Azonban felmerült az igény, hogy a város lakosai is használhassák a sportrészleget, valamint, hogy az aula legyen alkalmas városi rendezvények tartására is. Eredetileg az építész pavilonos iskolai rendszert szeretett volna, de fontos volt az ütemezett építés lehetősége, mely udvaros, kerengős téralakítás mellett tűnt a leggazdaságosabbnak. Mindezen elvek vezettek a végső alaprajzi struktúra kialakítására, melyben az aula-uszoda-tornaterem hármas egysége került a főút felé, magába foglalva a főbejáratot, a tantermeket tartalmazó, belső-udvaros, négyzetes-kerengős épületrész pedig a telek hátsó, védettebb részére került.

Az így kialakuló tagozódásban a tantermi épületrész megnyugtató természetközeli egységgé válik, összefogott, zárt tömegként működik, mely zártsága ellenére minden irányban nyitott. Így nemcsak a gyermekek saját birodalmává lesz, de képvisel egyfajta egészséges kapcsolatot a külvilággal. A közlekedő-szociális egységek a belső kerengő felé néznek, így ha éppen szünet van, a zsibongás betölti az egész épületrészt, a tantermek pedig a külvilág felé tekintenek, így lesz a panorámán keresztül mindegyik osztálynak egy saját természeti világa, zártsága.

Az aula képviseli a központi szerepet. Ide vezet a főbejárat, összekötő nyaktagként működik a sportrészleg és iskolai részleg között, valamint elválasztja és egyben össze is köti az uszodai és a tornatermi szárnyat. Tapasztalatok szerint a városi funkció is jól megtalálta itt a helyét.

Érdekes elem az épületben a tantermi szárnyhoz tartozó „tapasztott” szociális blokk. A közlekedő-kerengőhöz csatlakozik, így önálló tömegként jelenik meg a belső udvar felé. Izgalmas hatást kelt, hiszen a téglaburkolat jelzi, hogy valami más történik ott, viszont esztétikai megfogalmazásban nem érzékelhető a mögötte elhelyezkedő vizesblokk.

Hasonló hatással bír a bejárati díszteret körbeölelő sportrészlegekhez kapcsolódó öltözőrész. A sporttechnológiai, valamint szigorú funkcionális rend követelte ezt a kialakítást. Az uszoda és a tornaterem nyílásokkal tagolt homlokzata célszerűen a természet felé került, a szociális blokk pedig a főbejárati tér felé. Ez elég nehéz szituációt teremtett, ám az építész nagy finomsággal, funkcióhoz illően kezelte a problémát. A bejárati tér téglaburkolatához hasonló burkolattal, valamint a lőrésszerű, „jelzésértékű” ablakokkal teremtette meg az összhangot.

Tengelyre fűzött, tagolt udvarok
Az alaprajzi tagoltság az udvarok logikus rendjét eredményezi. A főbejárat tengelyére illeszkedik az iskola előudvara, mely a főút felől vezeti be a látogatót, ezt követi az aula tere után a burkolt kis-zsibongó belső udvar. Az épület leghátsó udvara a tengelyt záró sportudvar. A vertikális tagozódásból az aula kereszttengelyére illeszkedő külső udvarok lépnek ki, melyek már nem zsibongó udvarok, hanem baráti beszélgetésekre, pihenésekre alkalmas kertek. Ez a kettőség a különböző korosztályok (alsósok és felsősök) eltérő igényeit szolgálná, ám a felsősök nem ebben az iskolaépületben tartózkodnak.

Evidencia és következetesség
Tipikus jelzők tömeg és homlokzati kialakítás tekintetében. Finom organikus formák. De miért is? A tervező vallja, hogy egyes stíluselemei – magastető, eresz kialakítása, fedélszerkezetek, homlokzati struktúra, arányok, nyílászárók – az evidencia jegyében alakultak ki. Hozzá tartozik az alkotáshoz, a szellemiséghez. A háznak lába, lábazata, tömege, törzse, szemöldöke, „kalapja” van az alkalmazott formák, szerkezetek szerint. A szerves gondolkodásmód eleme a magastetők szerkezeti elve, anyaga (ragasztott tartók, melyekre támaszkodik a hagyományos fedélszék ). Az aula, az uszoda, a tornaterem tetőszerkezete teljesen különböző, de azonos elvek alapján működik. Sötétségét ellensúlyozandó felülvilágító került a gerincbe, melyek igen érdekes tér-, és fényviszonyokat hoznak létre a belső térben.

A funkcionális és alaprajzi tagoltság a homlokzati struktúrán is visszaköszön. A bejárati rész, valamint a sportfunkció tömege tömör téglaburkolatot kap, egész homlokzat felületeket, valamint szerkezeti elemeket emel ki ez az anyag. Sűrűsége egyre inkább oldódik a hátsó tantermi szárnyban. Itt főként vakolt felületek jelennek meg, csak a meghatározó szerkezeti elemek kapnak téglaburkolatot, valamint a „saroktornyok” gazdagon díszített felületei, illetve a vizesblokkok, mintegy jelölve a fontosabb funkcióváltások területeit.

Hasonló logikus következetesség figyelhető meg a nyílászárók kiosztásánál. Íves és egyenes szemöldökű elemek váltakoznak, melyek inkább a ritmus-, és arányrendszer elve, és nem koncepcionális szinten működnek. A belső udvar szigorú négyzetes rendjét kellemesen oldja az íves szemöldökű kialakítás, míg a külső homlokzat feszességét erősíti a szögletes vonalvezetés.

Egyéni stílus
Felmerült bennem a kérdés, mennyire sugallja személyesen Zsigmond Lászlót az épület? A tervező szerint nyilván van, aki felismeri benne, és akadnak olyanok is, akik nem. A város befogadta ezt a fajta szemléletet, hiszen sok hasonló stílusban épült ház áll itt. Számomra tartogat egyfajta különös élményt ez a ház, mely már az előudvarban érezhető, a belső világban pedig a hatalmas belső terek, meleg, kellemes hatású színek és anyagok adnak bizonyságot arról, hogy valóban gyermekbarát iskola született.

Veresegyház, Mézesvölgyi Általános Iskola
tervezés: 1999-2000
kivitelezés: 2000-2003 (I.ütem 2000.; II.ütem 2001-2002.; III. ütem 2002-2003)

tervező (generál): KVADRUM Építész kft.
építész: Zsigmond László, Heil Tibor
munkatárs: Nagy László
belsőépítész: Zsigmond Ágnes

további építész munkatárs
Fábián Rigó Tamás (Kós Károly EgyesülésVándoriskola)
Krieger Orsolya (Kós Károly EgyesülésVándoriskola)
Salamin Pál (Kós Károly EgyesülésVándoriskola)
Gutowski Robert (Kós Károly EgyesülésVándoriskola)
Pintér Balázs (KVADRUM Építész Kft)
Balassa Endre (KVADRUM Építész Kft)
Buda Miklós (Comp Art Stúdió)
Pálfalvi Ferenc (Comp Art Stúdió)

statika: Donáczi Péter, Mantuano Tamás (POND Mérnöki Iroda)
épületgépészet: Falusi László, Kovács Gyula
szellőzés: Ladányi Zoltán (MENERGA)
termáltechnológia: Csontos Lajos (PORCIÓ Kft)
medencetechnika: Sallai Zoltán
elektromos ellátás: Tóth Zoltán, Schneider Ákos (Plan-ET Kft)

kivitelező (generál): BAUSYSTEM Kft, Kecskemét

a megvalósított épület: 24 tantermes általános iskola, aulával, étteremmel és melegítőkonyhával, valamint tornaterem (18/30 m) és uszoda (12/25 m),
a beruházás összköltsége: 1.8 milliárd forint