Épülettervek

Mi lett volna, ha... - Építészeti Múzeum a Ligetben

2016.05.18. 09:20

Két évvel ezelőtt zajlott a Liget Budapest projekt kapcsán a Magyar Építészeti Múzeum és a Fotó Múzeum Budapest épületeinek nemzetközi tervpályázata. A Bérces László vezetésével tervezett pályaművet a Bíráló Bizottság a 4 egyidőben lebonyolított pályázatra beérkezett 473 pályamű közül a legjobb 88 közé válogatta be.

Részlet a pályázathoz készített műleírásból

Az építészeti koncepció két gondolatra épül:

  1. az 1956-os hősök emlékművének méltó környezetét megteremteni,
  2. a ligettel, a fákkal szimbiózisban élő, a lombok közé minél inkább benyúló épületet létrehozni.

1
Az emlékmű erőteljes művészeti koncepcióval rendelkezik, jelenleg azonban egymagában, elhagyatottan áll, kifejező ereje nem érvényesül. Az '56-os forradalom világtörténelmi jelentőségű esemény volt, magasztos és tragikus is egyben. A tervezett két épület közrefogja és folytatja az emlékművet, kiegészíti a kompozíciót, a teret az 1956-os hősök terévé teszi.



Az épületek anyaghasználatát az emlékmű ihlette. A rozsdás és a fémesen tükröződő, tükörüveg felületek az emlékmű folytatásai, nemcsak elölről, de hátulról nézve is, a teljes kompozícióban. A főhomlokzat rozsdás acél oszlopai egyszerre jelképezik a sokaságot - amit az emlékmű rozsdás oszlopai jelenítenek meg - és a vasfüggönyt. Az emlékmű ék gesztusa az új kontextusban nemcsak az alapsíkot töri fel, de a függőleges "falat" is átszakítja.

Az adott városépítészeti szituáció - a fasor tengelye, a megkívánt kapu jelleg, a Dózsa György útról való feltárulás - lehetővé teszi és meg is engedi, hogy az épületek Dózsa György úti homlokzata nyugodt, emelkedett, már-már szakrális jelleget kapjon.




2
A Liget Dózsa György út felőli oldala mentén épülettel, térfallal történő lezárása óhatatlanul elveszi a park levegősségét, ugyanakkor megvédi ezt a területrészt a forgalmas út zajától, ami a Liget peremvidékét általában használhatatlanná teszi. Olyan épületet kívántunk tervezni, mely nem szűnteti meg a vizuális kapcsolatot a Dózsa György út felé, nem zárja le tömegével a parkot, hanem ellenkezőleg, folytatja azt.

Az épületek Liget felőli oldala beleoldódik környezetébe, formáival organikusan benyúlik a fák közé, felületével visszatükrözi a természeti környezetet, így a parknak, a lomboknak és az égnek látványát hivatott a fejünk felett kiterjeszteni. Az épület maga szinte láthatatlanná válik.
A tükröződések nem zavarják össze a térérzetet, nem teremtenek káoszt a terepszinten zajló események sokszorozásával. Mivel csakis feltekintve, a fák lombját és az eget szerettük volna visszaadni, csak a felső szintek tükröződő felületűek.




A tükörüveg felületek az ablakoknál belülről átláthatóak, változatos vizuális kapcsolatot teremtve a kiállító terek - nem különben az itt dolgozók számára létesített irodák - és a karnyújtásnyira lévő fák lombkoronája között.
A földszint a találkozási zóna, átlátható, átjárható, tágas, nyitott, az emberek közötti kommunikáció közegét teremti meg. Itt eltűnnek a határok az épület belső és külső terei között.

A Dózsa György úti homlokzaton jelen lévő rend feloldásaképpen az épületnek ez az oldala kötetlenségre, természetességre és a szabadság átélésére inspirál.

Dr. Bérces László