Mi újság München?

Drexler Dóra, okl. tájépítészmérnök, a Technische Universität München, Lehrstuhl für Landschaftsökologie doktoranduszának tér-élmény beszámolója a bajor fővárosban futó aktuális urbanisztikai - köztértervezési projektekről – itt, a ZÖLDÖVEZET fókusztémában

Ha gyalog járok a városban, gyakran feltekintek a szemhatár fölé, hogy megnézem, éppen milyen házak között vagyok. Most is ezt tettem München belvárosában, s így vettem észre, hogy az egyik bérházat magasan felállványozták. Az állványzaton, mi más, egy óriásplakát. Rajta egy Oktoberfest-en edzett férfi, tetőtől talpig zöld festékkel borítva. Mázolási technikája láthatóan eltér a konvencióktól. Alatta felirat, német egyenességgel: Mach’s wie du willst, aber mach’s. Es gibt immer was zu tun.¹ Ekkor még nem tudtam, hogy hamarosan München köztértervezéséről fogok cikket írni. Amikor azonban Bardóczi Sándor megkeresett, hogy a nemzetközi kitekintés jegyében mondanék-e valamit Münchenről, némi gondolkodás után ez a plakát jutott újra az eszembe. Urbanisztika és köztér: Mindig van mit tenni. Persze nem árt, ha az adott város némi hagyománnyal, de legalábbis szakértelemmel bír a köztértervezés terén, van mire és miből építsen, s pontosan tudja, mit és hogyan szeretne csinálni. Például zöldre, és nem festékkel. Münchenben, úgy tűnik, ez sikerül…

A várostervezés stratégiai célkitűzései
Elsőként essen szó a stratégiai szintről. Mik a várostervezés legfontosabb kérdései ma Münchenben? Általánosságban a következők:

• München, mint lakóhely és gazdasági központ minőségének megőrzése és fejlesztése.
• Az együttműködés javítása a müncheni régión belül, a szomszédos régiókkal, valamint a gazdaság, a kultúra és a népjólét terén tevékenykedőkkel.
• A szolidáris, társadalmi igazságosságon alapuló város- és városrészfejlesztés segítése.
• A jövő kihívásainak megfelelő, különleges városképpel, „urbanitással” és tájjal rendelkező településszerkezetek megtartása és továbbfejlesztése.
• A városbarát mobilitás és a kompakt, vegyes rendeltetésű városrészekben az utazások lerövidítésének támogatása.²

Ez mind szép és jó, mondhatjuk. Budapesten is olvashatunk ilyen stratégiai álmokról. De hogyan és milyen mértékben kerülhetnek át ezek az általános célkitűzések a gyakorlatba? A következőkben a közelmúlt városfejlesztési és köztértervezési projektjeiből említek meg kettőt, a gyakorlati megvalósítás bemutatásaként. A Messestadt Riem kialakításáról és a Petuelparkról lesz szó. Kitekintésként egy harmadik projektet, a European Urban Landscape Partnership-et mutatom be. Ez a kezdeményezés nem konkrét tervezéshez kapcsolódik, hanem lehetőséget nyújt európai városok, köztük Budapest és München együttműködésére, és a köztértervezésben szerzett tapasztalataik megosztására.

Szemezgetés müncheni köztértervezési projektekből – Messestadt Riem
Az 1990-es évek legnagyobb városépítészeti projektje Münchenben a Messestadt Riem kialakítása volt. Riem München keleti szélén fekvő városrész a kettes számú metró végállomásánál. Itt volt régen a repülőtér. A város északi felén kialakított új légikikötő használatbavételével Riem funkció nélkül maradt. Újrahasznosítására nagyszabású terv készült. A megvalósítás során 16 000 ember számára épült itt a szükséges szociális intézményekkel és egy bevásárlóközponttal ellátott lakónegyed. 13 000 munkahelyet biztosító ipari park létesült és megszületett az új müncheni vásárváros. Mindezeket színvonalas köztértervezés kísérte, melynek egyik alappillére a zöldfelületi koncepció volt. A következőkben ezt mutatom be.

A messestadti lakóterületek a köztéri zöldfelületek által kapcsolódnak a város külterületéhez. Fokozatos az átmenet a beépített részek és a nyílt területek között. Egyre szélesedő és egyre extenzívebbé váló zöld összekötő sávok biztosítják a város áttünését a vidékbe.

Délnyugaton ezzel szemben éles vonal jelzi a városrész szélét. Üldögélésre alkalmas, úgynevezett terasz-fal (Terassenmauer) húzódik a város határán. Jelképesen őrzi a régi városfalak hagyományát, s felhívja a figyelmet a város és a vidék örök dihotómiájára. A riemi park rekreációs lehetőségei a hasonlóan határozott vonalú, úgynevezett aktivitás-szalag (Aktivitätenband) mentén találhatók. A hasíték déli végénél fürdésre alkalmas tó is létesült. A téralakítás egyenes vágásai a nyugati városrészen erős kontrasztot képeznek a lakórész harmonikus átmenetekre törekvő köztereivel. A két tervezői megközelítésben nem csak a tervezők eltérő hozzáállása, de a német és a francia tervezési iskola különbsége is megmutatkozik.

Riem északnyugati részén, az új ipari park területén képzőművészeti pályázatok nyertesei valósíthatták meg köztéri álmaikat és rémálmaikat. A legtöbb alkotás célja a járókelők meghökkentése, de vannak a terület egykori funkciójára utaló, azt tudatosító kialakítások is. A régi repülőtér emlékét őrzi például az egykori irányítótorony, melyet a képzőművészeti pályázat keretében fényinstallációval láttak el. Az egykori kifutópálya pár száz méteres darabja, mintegy „régészeti leletként”, a városrész eldugottabb, erdősített részén található. A rábukkanás, illetve a betonlapok korábbi jelentőségének felismerése a sétálókat a felfedezés élményével lepi meg. A köztéri műalkotások, ideiglenes jellegük ellenére, már évek óta a Messestadt Riem hangulati elemei.

2005-ben a Messestadt Riem területén rendezték a német kertbemutatót, a Bundesgartenschau-t, amely egyben a városrész megnyitója volt. 2006-ban a Messestadt Riem átfogó várostervezési koncepciója és több helyszíne német várostervezési díjat kapott. A városrész nagy része mára már elkészült, az építkezések befejezésének várható dátuma azonban 2013-ba várható.

Petueltunnel és Petuelpark
1997-ben, a városbarát közlekedés jegyében kezdődött meg a müncheni Milbertshofen és Schwabing városrészeket összekötő alagút építése. A Petuelpark 2004-ben valósult meg a középső körgyűrű (Mittlerer Ring) új alagútja fölött. A beruházások megvalósításáról a város lakossága szavazott. A közpénzt a lakossági döntés alapján irányították az alagútépítés és a parkosítás költségeinek fedezésére. Csak az alagút megépítése mintegy 400 millió német márkába került. De azt, hogy mekkora terhet vett le a városrész lakóiról, jelzi, hogy naponta átlagban 90 000 autó él a lehetőséggel, hogy áthajtson rajta.

Az alagút fölött, mintegy 90 méter hosszan és csupán 60 méter szélességben, valamint 2,6 méterrel a város normál szintje fölött (az alagút nem közvetlenül a földfelszín alatt halad, azaz van termőközeg a parkosításra) az életminőséget tovább javító lineáris köztér, a Petuelpark terül el. A Petueltunnel és -park számos nemzetközi díjban részesült. Kiváltképpen azért példaértékű a beruházás, mert a közlekedés-fejlesztést a köztér felértékelésével párosította. A projekt mondhatni „két legyet ütött egy csapásra”: egyszerre tette kényelmesebbé az autózást és élhetőbbé a városi környezetet. Az alagút és park terveiről, kivitelezéséről, a társadalmi részvételről a projekt megvalósítása során nagyon sokat lehetne beszélni. E rövidke cikk keretében szóljanak a tervek és tervvázlatok helyettem.

A keskeny és hosszú városi idill része a Nymphenburgi csatorna, amely a kastélynál a barokk téralakítás egyik eszköze legfontosabb eszköze. A Petuelparkban a víznek ettől eltérő szerep jut. A pozitív városökológiai hatások mellett a köztér „természetességét” is képes fokozni és a keskeny park déli határát is megadja.

Egy-két szó a jövőről
A müncheni városházán a napokban volt az European Urban Landscape Partnership (EULP) projekt első előkészítő megbeszélése. A tervezett projekt lényege, hogy elősegítse az európai városok szorosabb együttműködését az urbanisztika és a köztértervezés terén, vagyis a szakmai tapasztalatcserét. Nagy örömmel írom, hogy az előkészítő megbeszélés Budapest város részvételével zajlott. Münchentől, ugyanis, mint ahogy talán e röpke beszámoló is mutatja, van mit tanulni. Az EULP egyelőre csak terv, illetve lehetőség. Tartalommal az elkövetkező hónapok munkája fogja megtölteni. A szakmáink közös feladata, hogy ne csak egy legyen a sok európai uniós kísérlet között, hanem valóban hozzájáruljon a városi köztértervezés elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez, az élhető város megteremtéséhez.

Münchenben tulajdonképpen semmi sem változik. Még mindig az a hangulatos, kicsit túl tiszta, kicsit túl rendezett, ugyanakkor joviális bajor főváros, mint mondjuk tizenöt éve. Münchenben mégis folyton történik valami. Dél-Németország egyik legmagasabb életszínvonalat biztosító városában (még) mindig van mit tenni. Berlin pezsgésével persze nem lehet, s nem is kell összehasonlítani. Budapestével azonban jó lenne, ha összevethetnénk. Talán éppen az European Urban Landscape Partnership kapcsán szorosabbá válik a két város közötti tapasztalatcsere. A különbségek ellenére, vagy éppen azok végett, úgy hiszem, ez mindkét város hasznára válna.

1 Csináld ahogy akarod, csak csináld. Mindig van mit tenni. Videospot
2 Eredeti nyelven

Képek forrása:
Riemről: Der Riemer Par. Ein Park ohne Grenzen. http://www.muenchen.de/cms/prod1/mde/_de/rubriken/Rathaus/75_plan/05_bebplanung/04_gruenplanung/pdf/riemer_park.pdf
Riem, zöld összekötők: http://valentien.phillipoertel.de/de/projekte/stadt/riem/2
Petuel Park: http://www.pbase.com/joe_blalock/petuel_park_munich_07&page=all
Petuel Tunnel: http://de.structurae.de/photos/index.cfm?JS=21319
Petuel makett: http://www.hallo-muenchen.de/stadtviertel/milbertshofen/art77,397
Petuel vázlatok: http://www.petuelpark.de/fset-vorge.htm

az építészfórumon korábban a Riem parkról