Mi van a garázs mögött?

A Szolnok belvárosára jellemző hagyományos beépítést értelmezi újra kortárs formában az Álmosdi Árpád és Csendes Monika tervei alapján felépült családi ház, amelynek fő tömegei egy kis átriumot és egy hátsó díszkertet fognak közre a keskeny telken.

Elmélet
A belvárosi tömb keskeny telkeinek jellegzetes területhasználata a következő: Az utca felől álló sátortetős főépület és a mögötte lévő, oldalhatárra szorított nyári konyha lakóudvart keretez, míg a telek hátsó – néhol kerítéssel is leválasztott – zónája kiskertként szolgál. Ezt a képletet írja át a két tömegbe szervezett lakóház, amelyeket egy közlekedő magként funkcionáló nyaktag kapcsol össze. A közbenső udvar félátriummá, a hátsó díszkertté alakul át. A külső megjelenést a nyerstégla burkolat textúrája és a fémlemez fedés határozza meg.

Történet
A telek közepén (a fentiekből következően) egy 20 méter magas, pazar fenyő állt, amelyet igyekeztünk megtartani. Megbízóinknak megtetszett az ötlet és annak ellenére ezt a tervváltozatot választották, hogy mire a vázlatterv elkészült, már kivágatták a fát.

Nexus
Az építkezés három éve alatt a korunkbeli megbízóinkkal igen szoros, de a megfelelő távolságot biztosító, magázó kapcsolatot tartottunk fenn. E feszes viszonylat alapvetően meghatározta a munkát és igen jót tett a háznak.  

Passzív
Ez ugyan nem passzívház, de majdnem. Jellemző eset, hogy az első télen a lakók csak 3 nap múltán vették észre, hogy elromlott a hőszivattyú.

Lakóház Szolnokon

vezető tervezők: Álmosdi Árpád, Csendes Monika - Ártér Kft.
fotó: Károly Ferenc, Álmosdi Árpád

tervezés éve: 2006
kivitelezés éve: 2006-2009