Közélet, hírek
Miért nem jó a Pázmány Campus jelenlegi elképzelése? A Zöld Palotanegyedért érvei
2024.09.11. 11:48
Sem a belváros, sem a Palotanegyed nem bír el 4000 fős többletforgalmat. Kultúrtörténeti értékeket semmisít meg. A sűrű beépítés helyett több zöldre és jó levegőre van szüksége a kerületnek. Írja a Zöld Palotanegyedért nevű civil szervezet arról, miért nem jó az épülő Pázmány Campus egyetem jelenlegi elképzelése, miközben megoldási javaslatokat is felvázol.
A Magyar Rádió történelmi épületeinek bontása miatt több mint egy hete tüntető civil szervezet azután tette közzé a beruházást ellenző érveit, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfő reggel 7 órakor váratlanul megjelent az építkezés helyszínén, hogy a tiltakozókkal tárgyaljon.
Lázár, aki szerint az építkezéssel a környék lakói is nyernek majd, a találkozó után a következőket írta Facebook-oldalán: „Az építkezés rossz, valaminek az újjá- vagy felépülése pedig jó: ezt a természetesen ellentmondást kell kezelnünk a VIII. kerület szívében épülő új egyetemi negyed kapcsán is". Hozzátette, hogy természetes volt neki, hogy kompenzációt ajánljon a kerületben és a negyedben élőknek. „Ahogyan az is, hogy erről személyesen beszéljek velük – egyebek mellett ma reggel, amikor meglátogattam a demonstrálókat. Meghallgatjuk egymást, megbeszéljük, megoldást találunk" – írta a miniszter.
A Zöld Palotanegyedért csoport Facebook-posztja szerint a beszélgetés nem volt eredményes: „Értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket újra elmondani, de úgy látjuk a 10 000 diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki, mint a választópolgárok!" – írták.
Lázár a beszélgetésen többek között az 10 ezer diák érdekeire hivatkozott, valamint arra, hogy a Palotanegyed diáknegyeddé vált, és ezért itt kell megvalósulnia az új Pázmány Campusnak is. A civil szervezet pedig közzé tette a beruházást ellenző urbanisztikai, oktatáspolitikai, építészeti, környezetvédelmi és gazdasági érveit, majd megoldási javaslatokat is felvázolt.
Urbanisztikai érvek:
- A belvárosnak nem tenne jót a több mint 4000 ezer fős többlet forgalom.
- A Palotanegyed szintén nem bír el ekkora tömeget – már jelenleg is a köztereink és vendéglátóhelyeink telítve vannak (hiányoljuk az ezt vizsgáló tanulmányokat).
- A már most itt lévő 8 egyetem 10-20 ezer diákja mellé már nincs szükség ennek a résznek újabb felsőoktatási intézményre – nem akarunk diáknegyed lenni, máshol jobban szükség lenne ilyen méretű területfejlesztésre, itt nem.
- a sokszínűségét veszítené el ez a terület azzal, ha teljesen diáknegyeddé alakulna és a (bel)város EGÉSZÉRE nincs jó hatással, ha csökkentjük a LAKÓ funkciót.
- A Pázmány Campus ideerőltetése hasonló változást indukálna, mint annak idején a "bulinegyed" (organikus) kialakulása okozott; azóta is feldolalatlan konfliktusokat.
- A belvárosi résznek inkább zöldre, jó levegőre van szüksége, hogy az itt élők és ide járók jobb életminőséghez jussanak. A város javát az szolgálná, ha a belső kerületekben megint növekedne az életvitelszerűen itt élők száma ahelyett, hogy az agglomerációból ingázó forgalom bénítaná a várost és szennyezné a levegőt.
- Az éveken át tartó (felesleges) bontás, majd az akár éveken át tartó építkezés az egész belvárost lehetetlen helyzetbe hozza.
- A Palotanegyed már most is egy értékes, értékelt terület, melynek további fejlődése piaci alapon biztosított. Közpénzekből olyan területeken érdemes fejleszteni, amik jelenleg alulhasznosítottak, kihasználatlanok, a közpénzből biztosított ingatlanfejlesztés eredményeképpen viszont a piacnyitásra is felértékelődnek, és van szabad ingatlanfejlesztésre kész terület. Kiváló példa erre a MÜPA és a Nemzeti Színház fejlesztése és az NKE egyeteme.
Oktatáspolitikai érvek:
- Ezen a campuson nem lesz pihenésre alkalmas zöld terület! A jelenlegi tervek szerint egy hallgatóra 0,8 m² zöld jut a minimális 3 ill. a javasolt 6-9 m² helyett!
- A műszaki igazgató is kiemelte, hogy ez az egyetem lesz a „legszűkebb" egyetem az országban, mert a belső területeken is itt jut a legkevesebb hely egy diákra!
- Nem lesz lehetőség a jövőben bővítésre, átalakításra mert annyira kihasznált a terület.
- Nem érthető, hogy az ITK (Információs Technológiai és Bionikai Kar) bővítése miért itt történik, nekik kell majd „utazgatni" miközben a meglévő épület bővítése sokkal egyszerűbben és gazdaságosabban megoldható lenne. Vagy az egész kar ide fog költözni???
- Miért indokolt, a Mikszáth téri épületből való átköltözés az új campusra, mikor pár méterre van csak a helyszíntől.
- Nem veszi figyelembe a beruházás, hogy az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül az oktatás – a program kiírása utáni pandémia-helyzet ill. a jelenlegi gazdasági helyzet biztosan teljesen más igényeket támaszt.
- Országos/nemzeti szinten nem érthető, hogy a válságos állapotban lévő oktatást miért luxusberuházásokkal próbálják helyreállítani ahelyett, hogy a személyi feltételeket javítanák, például tisztességes bérekkel.
- Hogyan alakul ORSZÁGOS SZINTEN az ÖSSZ hallgatói létszám? Tényleg épület hiány van? Vagy más egyetemek rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával?
- Itt ez inkább úgy tűnik, hogy a PPKE-t és az NKE-t akarják "helyzetbe hozni" más (szintén államig finanszírozott) egyetemekkel szemben. Az az érzés, hogy “versenyhátrányban lenne" a Pázmány, ha nem lenne a camusa, azért van, mert így akar sok adófizető pénzből versenyeztetni más országos egyetemeket, de nem az oktatás minőségének fokozása helyezve.
Építészeti érvek:
- A jelenlegi elképzelés teljesen ellentmond az új Építészeti Törvény szellemiségének! Ahelyett, hogy egy minta beruházás lehetne!
- Településképileg teljesen felborítja a Palotanegyed jelenlegi arculatát. Mind tömege, mind magassága teljesen ellentéte a jelenleg kialakult történelmi városszövet képének.
- Kultúrtörténeti értékeket semmisít meg a Pázmány campus jelenlegi elképzelése, ahelyett, hogy azokat méltómód hasznosítaná – stúdiók, bunker, Rádiópalota…
- A visszahorgonyzott résfalak tervezett hatása a szomszédos épületekre, metróra kérdéses.
- A jelenlegi tervek nem tartják tiszteletben a szomszédos lakóépület érdekeit, annak benapozását, szellőzését. Intimitásvesztést okoz, az udvarára az egyetem pihenőkertjét(?) tervezték be, 3 m-re a lakások ablakaitól.
- A tervezett épületegyüttes sok szempontból nem ideális, nem korszerűen válaszol korunk és a következő időszak várható egyetemi igényeire.
Környezetvédelmi érvek:
- A jelenlegi elképzelés teljesen ellentmond minden mai környezetvédelmi elvnek:
- minél kevesebb bontás, minél kevesebb felesleges építés,
- hősziget hatás csökkentése (óriás fekete tetők),
- minél nagyobb zöldfelület a CO2 csökkentése érdekében.
- Újrahasználható, kis karbonlábnyomú anyagok használata lenne szükséges a rengeteg vasbeton helyett.
- A meglévő épületek újrahasznosítása előnyösebb lenne környezetvédelmi szempontból, mivel az a legzöldebb épület, ami már megépült
- A föld alatti építkezések jelentősen megzavarják a terület jelenlegi talajvíz vízáramlási viszonyait, a szomszédos épületekre gyakorolt hatása nem ismert (hiányolják az ezt vizsgáló tanulmányokat).
Gazdasági érvek:
- A 150 milliárdról indult, de már most több mint 300 milliárd forintos beruházás a jövőben csak még drágább lesz.
- A fenti árban nincs benne a telek és az épületállomány piaci értéke és a jelenleg a kerületnek felajánlott közterületfelújítások és kivásárlások összege.
- Megvizsgálandó a Piliscsabai Campus „értékarányos" ingatlancseréje.
- A négyzetméterenkénti több mint 5 millió forint a háromszorosa a jelenlegi normál beruházási áraknak. (NKE új szárnya alig több mint 1 millió/m².)
- Az (adóforintokból működő) intézményeknek az erőforrásaikat meg kell osztaniuk egymással, hogy minél nagyobb kihasználtsággal, tehát minél gazdaságosabban üzemeljenek.
- A versenyképes oktatás az oktatók (és kutatók) tisztességes bérezésével kezdődik, nem luxusingatlanok építésével.
Megoldási javaslatok:
A civil szervezet megoldási javaslatokat is felvázol. Szerintük egy itt megvalósuló beruházás történelmi lehetőség lehetne a zöldfelületek növelésére; jelentősen csökkentett programot, vagy új helyszín keresését javasolják.
A Magyar Rádió volt épületeit a jelenlegi adottságaik kihasználásával kellene hasznosítani, például zenei stúdiók kialakításával professzionális hangfelvételekre, zenekari próbákra, oktatásra, vagy hobbizenekaroknak történő bérbeadásra, írjáj, hozzátéve, hogy az utóbbi években két nagy próbaterem központ is megszűnt: a Vágóhíd és a Dürer. A Bunker-stúdió turisztikai látványosság lehetne, a paloták pedig a Magyar Nemzeti Múzeum számára nyújthatnának bővítési lehetőséget.