Millenáris Velodrom - A 4D Építész Stúdió III. díjas terve

A meglévő épített, természeti és társadalmi értékek megóvása, az új fejlesztések harmonikus rendszerbe illesztése adta Kószó József DLA és a 4D Építész Stúdió koncepciójának vezérfonalát. A tervet a zsűri megosztott III. díjjal jutalmazta.

AZ ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE - „MILLENÁRIS” Velodrom = ÉLŐ ÖRÖKSÉG

• (Sport)történelmi jelentőség; a kulturális-szellemi örökség része (az ország legrégebben működő sportintézménye);
• egyetlen megmaradt, működő pályakerékpáros létesítmény; egyéb ünnepi összejövetelek, közösségteremtő események helyszíne;
• a Velodrom meglévő pályájának centrális, „katlan” formájú kialakítása, stabilitása, nyugalma = egyedi atmoszféra;
• a kerékpárosok sportágának és a sportolók összetartozásának szimbóluma, tágabb értelemben a városlakók és a nemzet összetartozásának egyik JELKÉPE.

A Millenáris Velodrom, mint sporttörténeti - társadalmi - városi - építészeti szimbólum nemcsak az élő örökség része, hanem az a hely, melynek meglévő sporttörténeti és társadalmi környezeti, épített környezeti (és kapcsolódó természeti környezeti) értékei vitathatatlanok; meglévő identitása védendő és a fejlesztés során továbbépítendő.

Ennek megfelelően tervezői javaslatunk FŐ KONCEPCIONÁLIS ELEME: INTEGRÁCIÓ + ALKALMAZKODÁS

• a sporttörténeti jelentőséghez, a meglévő társadalmi környezeti értékekhez;
• a meglévő épített környezeti értékekhez;
• a meglévő természeti környezeti elemekhez, értékekhez;
• a meglévő város(építészet)i szövethez;
• a meglévő városi kerékpárutak hálózatához.

A meglévő társadalmi és épített környezeti értékek tiszteletben tartása és továbbépítése csak úgy történhet, hogy teljes mértékben, fizikai-szellemi valóságban meghagyjuk a meglévő Velodrom-ot; a kültéri pálya és lelátók továbbra is változatlanul üzemelhetnek, ezeket a meglévő kültéri funkciókat egészítjük ki az új épület pályakerékpáros funkciónak beltéri kialakításával.

A meglévő kerékpáros-pálya építészeti formavilága, emelkedő tömege, a lelátókkal kiegészített pálya által alkotott nyitott „aréna” atmoszférája páratlan, építészeti kialakítása unikális, funkcionálisan továbbra is működőképes; ugyanakkor a meglévő fejépület homlokzatképzése (és tömegalakításának egyes részei) kevésbé karakteresek és értékesek. Így a fejépület a fejlesztés során tömegében (az idők során „rárakódott” bővítések eltávolításával) ugyan megmarad, de funkciója változik az új elvárások figyelembevételével. A fejépület nem túl jelentős homlokzati megjelenése idézőjelbe kerül azzal, hogy az új beépítésbe (az új épületszárny tető és homlokzati héjába) integrálódik és így az új és régi építészeti elemek - magán a fejépületen is - megjelenítik a történelmi folytonosságot, összhangot teremtenek a múlt és a jövő épített környezeti elemei között, és tágabb értelemben kifejezik a sporttörténeti kontinuitást is. Ily módon a (sport)történelmi és társadalmi környezeti elemek/értékek megmaradnak, „továbbépülnek” az új fejlesztés során úgy.

Az új épületrész (a program szerinti kialakítással) tehát úgy kerül beépítésre a meglévő Velodrom pályája által közrefogott területre, hogy közben a kültéri pálya sértetlenül funkcionál, vagyis az új pálya nem a régi pálya helyett, hanem a régi és az új egymás mellett (egymást kiegészítve) fog megfelelni a legkorszerűbb sporttechnológiai elvárásoknak és emellett a tradicionális közösségteremtő események helyszíneként is korszerű, komplex szolgáltatást és lehetőséget tud így biztosítani az épület. Az egész komplexumban történő közösségforgalmi bejutást és a korszerű új funkciókat (múzeum, kávézó, üzletek,stb) is magába foglaló régi-új fejépület ennek megfelelően a fő kapcsoló elem is a régi és az új építészeti elemek között. A meglévő természeti környezeti értékek tiszteletben tartása valósul meg a továbbépítés során azzal, hogy a Velodrom környezetében lévő zöldfelületeket nem csökkentjük, hanem teljes mértékben megóvjuk és továbbfejlesztjük.

A régi Velodromba beépülő új épületrész beépítésének és kialakításának egyik legfontosabb koncepcionális eleme a komplexum integrálása a városi kerékpárút hálózatba, hiszen ez a hely a kerékpárosok fellegvára mind városi, mind országos vonatkozásban. A kerékpárutat nem csak ide vezetjük az épülethez, hanem felvisszük a fejépület melletti rámpákon, majd íves hidakon át a meglévő kültéri kerékpáros-pálya felett az új épületrészbe, ahol egy fedett-nyitott körüljárón vezetjük körbe az egész komplexumon belül. Az új épületrész beltéri részén kívül a körüljáró funkcionális és vizuális kapcsolatot is biztosít a meglévő épület- és építményrészek, valamint az új épületszárny között.

Meggyőződésünk, hogy csak fenti értékmegőrző és integrációs elvek betartása mellett lehet elvárni, hogy az új Millenáris Velodrom minden vonatkozásban (ne csak sporttechnológiailag) beilleszkedjen a Nemzeti Olimpiai Központba és a budapesti városszövetbe, meglévő és jövőnkbe álmodott környezetünkbe.
Az ilyen léptékű és jelentőségű fejlesztések során a meglévő társadalmi, épített és természeti környezeti elemeknek összhangban kell lennie és együtt kell fejlődnie az új épített környezetei elemekkel. Ellenkező esetben az új fejlesztéseink - különösen egy ilyen történelmi jelentőségű, tradíciókon alapuló sportlétesítmény bővítésekor - csak részlegesen integrálódnak a városi szövetbe, életterünkbe, életünkbe.

Amennyiben - tervi javaslatunk szerint - a Velodrom fejlesztése során figyelembe vesszük az előző elveket, vagyis az épített és társadalmi/történelmi környezet fejlesztését komplex módon hajtjuk végre, akkor nagy lépést teszünk afelé, hogy ne csak a kerékpáros sport jelenlegi igényeit próbáljuk meg kielégíteni, hanem tradícióink, történelmünk és környezetünk értékeit és remélt jövőjét is szem előtt tartva járjunk el.

ÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS

HELYSZÍN
Az új Millenáris Velodrom a régi Velodrom helyszínén lesz. A terület a Nemzeti Olimpia Központ északnyugati sarkában, kis kiszögellésben található, a Stefánia út felől századfordulós villaépületek zárják el, azt csak két mellékutcán keresztül - Népstadion köz és Szabó József köz - lehet elérni, de jelenleg mindkettő vége le van zárva a közforgalom elől. A fő megközelítés a Thököly út felől, a Szabó József utcán keresztül, a fejépület előtt húzódó belső út felől lehetséges. A terület műemléki védelem alatt áll, több környező épület is műemlékké van nyilvánítva, sőt, maga a jelenlegi Millenáris Velodrom is fővárosi védelmet élvez, nemcsak a Hajós Alfréd és Mattyók Aladár által tervezett fejépület, de a döntött kültéri pálya és a hozzá tartozó rézsű – lelátó is.

A közvetlenül a Velodrom szomszédságában elhelyezkedő Kisstadion a fejlesztési tervek szerint elbontásra kerül, helyén multifunkciós csarnokot kívánnak felépíteni úgy, hogy a Velodrom fejépülete felé folyamatosan szélesedő teresedés alakuljon ki. A terület délkeleti részén jelenleg is üzemelő teniszpályákat találunk a rézsű ellaposodó részébe belevágva, ezt leszámítva körben a rézsűn és amellett is nagy lombkoronájú fák élnek, gyakorlatilag zárt lombozatot alkotva a pálya körül.

TELEPÍTÉS, BEÉPÍTÉS
A meglévő, védelem alatt álló épületet és a pályát – rézsűt adottságként kezelve arra a megállapításra jutottunk, hogy az új csarnok elfér a pályaíven belül. A fejépülettel emelt szinten, ami megegyezik a közönségforgalmi főszinttel, előcsarnok – rendezvénytér köti össze. Az egész tömeg egységes, új lefedést kap, ezzel segítve a régi és az új szerves egységgé történő integrálását. A tető kinyúlása és a később részletezett árnyékoló rendszer tette lehetővé, hogy úgy engedjünk be természetes világítást az épületbelsőbe, hogy nem kelljen észak-déli irányba fordítani az új csarnok hossztengelyét, ezáltal a meglévő pályát részben, vagy egészben megbontani, eredeti funkcióját és az általa képviselt izgalmas és pótolhatatlan térélményt tönkretenni.

Ez a szempont elsődlegesen határozza meg az új épület telepítését és viszonyát a régi épülettel, építményekkel. A régi épületet és az új pályát összekötő nyaktag alatt továbbra is használható a meglévő pálya – természetesen felújítás után – akár kültéri versenykerékpározásra, de méginkább a jelenlegi funkcióját tudná ellátni, motoros és autós felvonulásoknak tud teret adni. Erre törekedve mozdítottuk ki az új csarnokot a meglévő pálya tengelyéből úgy, hogy a „tál” északnyugati részén, ahova jelenleg az ún. motoros alagúton lehet eljutni, kialakuljon egy megfelelő méretű rendezvénytér. Jelenlegi gyephézagos térkő burkolatát praktikussági szempontokat szem előtt tartva megtartottuk. Ez alatt a tér alatt kap helyet a 100 férőhelyes mélygarázs, ami alapvetően a sportolókat és az edzőket, esetlegesen a VIP vendégeket és az üzemeltetést szolgálja.

Közönségforgalom a jövőben kialakítandó nagy kapacitású központi parkolót fogja használni, majd parkolás után gyalogosan, a Puskás Ferenc Stadion felől érkezik a terület belső útján. Másik fontos megközelítési irány a Thököly út és felől tömegközlekedéssel érkezőknek a Szabó József utca irányából. Tehát adott volt két átellenben lévő gyalogos irány, amik a fejépülett előtt találkoztak. Egyik irány sem élvez prioritást a másikkal szemben, ezért a fejépület első emeletére kétoldalt a rézsübe bevágva rámpát terveztünk, amin keresztül a két egyenrangú főbejárathoz jutunk. A rámpa támfalát logófalként használtuk.

A sportolói bejárat a fejépület földszintjére került, de az öltözők elérhetőek a mélygarázson keresztül is. A gazdasági bejárat a terület legeldugottabb részére, a Szabó József köz folytatásából leágaztatott burkolt területről érhető el. Ezen a területen jelenleg két tartóépület található, melyek kiváltását nem láttuk indokoltnak az eldugottságuk miatt, sőt ide telepítettük az új épületet ellátó trafóblokkot is. A jelenleg is burkolt területet használjuk a tv közvetítő és átjátszó járművek parkolóinak. Itt tudnak ráfordulni a műholdakra is. A kapcsolatot a technikai helyiségekkel a gazdasági rámpán keresztül, a rámpa oldalfalára rögzített konzolos kábeltálcán biztosítjuk.

Lényeges, koncepcionális kérdéssé tettük a Thököly és Stefánia utakon kijelölt kerékpáros út „becsavarását” a területre, hogy a helyszín ne csak egy újabb sportcsarnok legyen, de az egyre jobban formálódó budapesti kerékpáros kultúra szerves részévé, fellegvárává tudjon válni. Ezt a célt a Népstadion köz megnyitásával és új kerékpáros út kijelölésével értük el. Nyitvatartási időn kívül is kerékpárral bejárható a terület, a kerékpárút által kijelölt hurok átkötéséhez pozícionáltuk a büfé teraszát, direkt rálátással a meglévő döntött pályára. A telepítési koncepció fontos eleme volt a területen található nagy törzsátmérőjű faállomány megőrzése.

TÖMEGFORMÁLÁS, HOMLOKZATKÉPZÉS
A meglévő Velodrom és az új csarnok telepítése alapvetően határozta meg a tömegformálást. Minél monolitikusabb tömeget képzeltünk el, mely illik a egész sportterület hangulatába, illetve a rendeltetésből is következik. A fejépületet megtartva az új csarnokkal egy tömegbe integráltuk közös tetővel. A tömbszerűség az épülethez közeledve a homlokzat struktúráltságával oldódik, átlátszóvá válik. A közönségforgalmi szint körben konzolos kialakítású, a tömegben ez egy ellebegtetett tárcsaként jelenik meg, melynek alapszíne a fehér, változóan áttört homlokzata transzparens, de árnyékolt.

A perforált homlokzat körben kültéri kerengőt takar, itt fut körbe a kerékpárút is. Az alsó tömeg gyakorlatilag a döntött pályát takarja, alapvetően tömör. Az udvar felől két lépcsős rámpa ereszkedik le a fölső szintről, mind a kettőnek van kültéri és beltéri oldala. Ez a funkcionális kapcsolódási pont az udvar és a közönségforgalmi főszint között. A rámpán keresztül lehet kerékpárral átjárni a szintek között. A meglévő fejépület homlokzatán felújítás, újrafestésen kívül más munkát nem javasolunk, elé kerülő transzparens másodlagos struktúra teszi idézőjelbe azt.

ÉPÜLET BELSŐ KIALAKÍTÁSA
A meglévő fejépület középső traktusában a födémek elbontásával olyan többszintes tér alakul ki, ami vizuálisan összeköti a különböző szinteken elhelyezkedő különböző funkcionális egységeket. A földszinten alakítottuk ki a kerékpáros múzeumot, itt kap helyet az interaktív vetítőtér, ami versenyek alatt sajtótájékoztató teremként használható. Ezen a szinten találhatók az üzletek, kerékpár-szerviz és kölcsönző is, mert így közvetlenül közterületre tudnak működni és nemcsak rendezvények alkalmával érik el a potencionális vásárlók. Emellett közvetlenül az előcsarnokhoz kapcsolódóan is kialakítottunk üzleteket, de ezek inkább közvetlenül a rendezvényhez, vagy csapathoz kapcsolódnak. A földszintre került még a kazánház, a hőközpont és a pénztárak.

Első emeleten érkezik a közönség két oldalról, a bütühomlokzatok felől. Erre a szintre kerültek a ruhatárak és az előcsarnokot, belső rendezvényteret kiszolgáló vizesblokk, illetve a büfé, melynek fedett terasza a külső kerékpárút hurok összekötéséhez került, ezáltal szolgálva ki rendezvényen kívül a külső kerékpáros forgalmat is. Ez a terasz közvetlenül a külső pálya és a fejépület közötti teresedésre került, a pályán zajló alternatív eseményekre kitűnő rálátással. Erről a szintről lehet a két főlépcsőn feljutni a rendezvénytérre, mely közvetlen kapcsolatban van közönségforgalmi fő közlekedő területtel. Ezt a teret egészíti ki a fejépület meglévő lelátója, így akár kisebb önálló rendezvények tartására, vagy a fő esemény kiegészítő tereként is használható.

Nagyobb kerékpáros verseny alkalmával ide kerül az ideiglenes lelátó egy része. Maradva még a fejépületnél, a második emelet déli oldalszárnyába kerültek az egyesületi szobák és a felosztható pihenőszoba. Az északi oldalra kerültek az üzemeltetési irodák. A legfelső szint teljes egészében gépészeti szint, ami a fejépületet és a rendezvényteret szolgálja ki. A jelenlegi fedett lelátót megtartjuk, középső része zárt térbe kerül, két oldalsó kültérben marad, mert az előcsarnok üvegfala kifut egészen az utcai homlokzatig. Az állandó lelátó körül kialakuló vízszintes közlekedő terület ad helyet az ideiglenes lelátó fennmaradó elemeinek. Ha nincs ideiglenes lelátó, ezen a területen kialakítottunk egy háromsávos futópályát, amit futóedzésekre is lehet használni.

Fontos koncepcionális kérdés volt a közönségforgalmi szint minél nagyobb átláthatósága, ezért a közönségforgalmi vizesblokkokat egy szinttel lejjebb, terepszintre pozícionáltuk. A két rövid oldalon lépcsők kötik össze a két szintet. Az északnyugati oldalon széles, elegáns lépcsősorok vezetnek le, ezek a látják el a közönség számára három fontos tér összekapcsolását, ezek a közönségforgalmi főszint, a terepszinti udvar, illetve egyéb rendezvények során itt lehet bejutni a süllyesztett csarnoktérbe. A süllyesztés mértéke a terepszint alatti funkciók igényéből származtattuk, ez alól a gazdasági zóna kivétel, ott mintegy másfél méterrel tovább süllyesztettük az alaplemezt, hogy a nagy belmagasságigényű terek is bekerülhessenek.

A terepszint alatti szinten a tiszta, átlátható rendszerre törekedtünk. Két hosszoldalt a kerékpáros öltözők helyezkednek el, a fejépület felőli oldalra kerültek az egyéb öltözők, gyúró, masszázs, jakuzzi, illetve az elsősegély és a dopping helyiség. Mind könnyen elérhető a pálya felől, és a meglévő kerékpáros alagút felhasználásával közvetlen kapcsolata van az előcsarnokkal és az épület előtti utcával.

Az öltözők és az udvar alatti mélygarázs közé kerültek a kerékpártárolók. Ebből az irányból érkezhetnek a sportolók nagyobb verseny alatt. Normális esetben használhatják az utcáról nyíló sportolói bejáratot is az alagúton keresztül, illetve ezen az alagúton érhetik el a múzeum terében kialakított sajtótájékoztató termet is. A szint délkeleti oldalára kerültek a sportolói szertárak és a műhelyek valamint a bemelegítő terem, közvetlen kapcsolatban a csarnoktérrel, ahol erre az oldalra pozícionáltuk a tornaszerektől leválasztható módon a kerékpáros bemelegítő területet is. Déli oldalról érkezik a meglévő pálya alatt a gazdasági rámpán keresztül a mentőautó és kisebb teherautó. A rámpát úgy alakítottuk ki, hogy kamion is betolathat rajta. A rámpa a gazdasági udvarba érkezik, ahonnan könnyen elérhetővé tettük a csarnokteret is. A gazdasági udvarhoz kapcsolódik a porta, illetve ide kerültek a különböző műhelyek és raktárak is.

Terepszinten kapott helyet a gépészet nagy része, közvetlen kapcsolattal a gazdasági udvarral és a süllyesztett tetőudvarral, ami vizuálisan nem jelenik meg kívülről. A terepszinti gépészeti zóna közvetlen homlokzati kapcsolattal rendelkezik, zsalus homlokzaton keresztül történik a friss levegő bevezetés. A közönségforgalmi szint fölött kapott helyet a médiazóna, ahova az összes technikai és közvetítő helyiség került.

AKADÁLYMENTESÍTÉS
A meglévő megmaradó fejépületbe került két darab személylift, ezek a közönséget szolgálják ki, illetve a médiaszintet leszámítva ezeken keresztül érhető el akadálymentesen minden funkcionális egység. A kisebb szintváltásoknál megfelelő geometriájú rámpákat alkalmaztunk. A fejépületben kapott helyet a két mozgáskorlátozott mosdó, közel a fejépület felőli fix lelátó karéj fölött kialakított ötven darab mozgáskorlátozott lelátóhelyekhez. A médiaszintet teherliften keresztül lehet akadálymentesítetten elérni. Két kerékpáros öltözőegységet mozgáskorlátozottak kiszolgálására alkalmassá tettük.

TAJOLÁS
A csarnok tájolását alapvetően a meglévő pálya megtartása határozta meg, felvállalva, hogy az indirekt megvilágítást a kívánt észak-déli hossztengely helyett egyéb módon oldjuk meg. A csarnokot mindenképpen természetes fénnyel jól megvilágítottnak képzeltük el, ezzel csökkentve a napi szintű fenntartási költségeket és elősegítve a természetes szellőzést, ami további költségcsökkentést eredményez. A csarnoktér természetes megvilágítása két irányból történik, egyrészt felülvilágítókat helyeztünk el, amik a tér közepe felé egyre nagyobb átmérőjűek tudnak lenni úgy, hogy még ne tudjon a napfény direkt úton bejutni.

Másrészt a belső tér határolása üveg függönyfallal történik, hogy minél átláthatóbb, egyszerűbb tér tudjon kialakulni. Ezt kívülről a kültérben kerengő veszi körül, aminek a külső oldalára helyeztünk a perforált árnyékolókat, amiket a tetőkinyúlás is segít a fény útjának megtörésében. Véleményünk szerint így egy világos, szellős, átlátható tér alakult ki úgy, hogy a napfény direkt bejutását megakadályoztuk.

ANYAGHASZNÁLAT
Az épület anyaghasználatát az egyszerűség és egyértelműség jellemzi.
Külső burkolat fehérre festett fémlemez burkolat, táblánként minta alapján perforálva. Tulajdonképpen ez a felület adja belső tér árnyékolását.
A terepszinti visszahúzott tömeg sötétbordó táblás burkolatot kap, erős kontrasztban a felső tömeg fehérségével. A rézsűbe bevágott két rámpa oldalfala rozsdásított fémlemez, corten burkolatot kap, amiből a „MILLENÁRIS”, illetve a „VELODROM” feliratot perforáltuk, ezek a falak fogadják az ide érkezőket. Éjszaka háttérvilágítást kap.

Belső terek anyaghasználatát igyekeztük leegyszerűsíteni, alapvetően látszóbeton falazat és pillérek, vakolt/festett fehér falak jellemzi, kiegészítve fehér színű öntött padlóval. A futópálya és a körüljáró kerékpárút vörös színű, funkciónak megfelelő borítást kap. A belső kerékpárpálya az UCI előírásainak megfelelően lesz leburkolva és felfestve. A süllyesztett csarnoktér simított beton padlójú, erre kerülnek rá dobogószerűen a tornászszerek. Ezek elbontásával és ideiglenes tárolásával multifunkciós tér alakul ki.

KÜLTÉRI TERÜLETEK
A meglévő döntött pálya nem csak komoly kortörténelmi értékkel bír, olyan teret hoz létre maga körül, amit mindenképpen megtartásra érdemesnek éreztünk, még akkor is, ha eredeti funkcióját már nem tudja ellátni. jelenlegi funkcióját megtartva különböző felvonulásoknak adhat izgalmas, eredeti helyszínt. Továbbá ezen a pályán lehet akár bmx és mountainbike versenyeket is rendezni, a belső sík terület bevonásával. A pályán belül az új csarnok által szabadon hagyott terület rendezvénytérként használható, aminek a kiszolgáló zónáját maga az épület adja. Rendezvények esetén a jelenlegi beton lelátókaréj felújítás után használható. A teniszpályák által elfoglalt területet megtartjuk, de a külső forgalom előtt megnyitjuk, szabad teret adva a különböző, kerékpározáshoz kötődő alternatív funkciónak (bmx versenyek, bemutatók). Ezt egészíti ki az eredeti formájában megtartott külső lelátó is.

Részlet a 4D Építész Stúdió pályázati anyagából.