Épülettervek/Középület

Millenáris Velodrom - az Építészkohó II. díjas terve

2014.01.24. 09:06

Visszafogott, az épített örökséget tiszteletben tartó koncepciót adott be Tarnóczky Tamás Attila a Millenáris Velodrom rehabilitációjára kiírt pályázatra. Bemutatjuk a II. díjat nyert tervet.

Budapest, Istvánmező

Az elmúlt időszakban elfogadott törvények és kormányhatározatok alapján a sport, valamint annak fejlesztése kiemelt szerephez jutott. E korábbi időszakokhoz mérten jeletős változás teszi lehetővé a Budapesti Olimpiai Központ területén lévő sportlétesítmények (mint a Puskás Ferenc stadion, Millenáris Velodrom) régóta tervezett revitalizációját is. A koncepció, mely alapján az egész fejlesztési projekt megvalósulna, egyszerre próbál a meglévő
fizikai és kulturális elemekből ’építkezni’, s létrehozni valami ’újat’, mely minden szempontból eleget tesz a 21. század elvárásainak.

Egykor és ma

Az Istvánmező, ezen belül is fokozottan a Nemzeti Olimpiai Központ területe egyfajta kiemelt ’lenyomata’ Budapest történelmének. Igaz ez történeti jelentőségének tekintetében, s nem cáfolható építészeti hatásában sem. Az itt megvalósult épületek (a ’Népstadion’, azaz a mai Puskás Ferenc stadion, a ’Millenáris’ Velodrom, az egykori ’Budapest Sportcsarnok’) mind-mind a 20. század budapesti városfejlesztésének markáns elemei, melyekhez olyan események, eredmények kötődnek, melyek személyes kötődést alakítanak ki ember és épület között. Ezek a létesítmények az örökségeink; gyakorlatilag elbonthatatlanok. Ha a társadalom a ’fizikai megsemmisítésük’ mellett foglalna állást, önmagából szakítana ki egy darabot – a múlt, jelen és jövő folytonosságát téve kockára. A tervezett fejlesztéseknek a fentiek okán oly módon kell a jövö irányába mutatni, hogy közben nem tagadja meg a múltat – hanem folytonosságot képez egykor és ma viszonyában.

Építészet, koncepció

A ’Millenáris Velodrom’ jelenlegi állapotában szomorú emléke egy letűnt kornak. Kihasználtsága elenyésző, műszaki állapota lehangoló. A társadalmi, kulturális téren marginalizálódott létesítmény revitalizációját viszont nem lehet a ’totális’ megsemmisítés és újraépítés eszközével megvalósítani: a fővárosi védettségű létesítmény ’elvesztése’ helyrehozhatatlan kárt okozna a főváros építészeti és kuturális folytonosságában. A fentiek miatt a pályázat az egykor szebb napokat megélt velodrom részbeni megtartása mellett javasolja az új funkcionális elemek megvalósítását. Fontos észrevenni, hogy a velodrom leglényegibb eleme nem a többször átalakított, elegáns tereitől, eredeti fedésétől megfosztott lelátóépület, hanem a tereprézsűkkel kialakított kerékpárpálya.

Az idelátogatót is a szabadtéri, ovális pálya nagyvonalúsága ragadja magával a lendület, mely körbeviszi a szemet az, mely hatással bír és emléket képez. Az építészeti folytonosság megteremtése ily módon szintén nem az épülethez, hanem sokkal inkább az egyfajta ’terepépítményként’ létező pályához köthető, ezért a pályázat ez utóbbit kezeli (az előbbivel ellentétben) mindenképp megtartásra javasolt értékként.

Új és régi

A pályázat által javasolt egyedi építészeti koncepció – a történeti folytonosság megteremtése mellett – funkcionális többletet is képes teremteni: a meglévő, felújított szabadtéri kerékpárpálya mellett képes megteremteni az új, fedett velodromot, s ezáltal egy olyan, kettős (kültéri / beltéri) létesítmény jön létre, mely társai közt – világviszonylatban is – egyedülállónak tekinthető. A megtartásra javasolt szabadtéri kerékpárpálya jelentős, több, mint 400 méteres mérete lehetővé teszi, hogy az új funkcionális igények (melynek leglényegibb eleme a 250 méter hosszú, fedett kerékpárpálya) ne igényeljék annak elbontását: az új funkciók a jelenlegi velodrom pályájának belső zónájában teljes mértékben elhelyezhetőek.

A javasolt koncepció szerint az ’új’ Millenáris Velodrom a ’régi’ közepén, annak terepszintje alatt helyezkedne el. Az ily módon létrejövő ’kettős’ velodrom, mely egy szabadtéri és egy fedett kerékpárpályával bír, egy szerves egységet képez funkcionális kapcsolatai szempontjából, de megjelenésében egyértelmJen ’szétválasztható’: a terepszint alá süllyesztett, 21. századi igényeket kielégítő új létesítmény ’kintről’ csak sejthető – a régi viszont (talán a jövő nemzedéke számára is) továbbra is megtapasztalható. A két lényegi elem a lelátóépület elbontásával létrejövő helyen, egy új, de a régihez kötődő építészeti történés megfogalmazásával kapcsolódik egymáshoz.

Ezen új épületrész – mint egyfajta közös feltárása a két létesítménynek – inkább tekinthető a terepépítmény részének, mintsem önálló épületnek: hisz az építészeti cél nem egy új építészeti hangulat megteremtése a közterületek irányából, hanem történeti folytonosság továbbvitele (mely leginkább a rézsűben ’rejtőzik’).

Közlekedési koncepció

Az újraértelmezett ’Millenáris Velodrom’ rendezvények esetén jellemzően gyalogosan,a környező, vegyesforgalmú úthálózatról lesz megközelíthető. Az esetlegesen autóbusszal érkező vendégforgalom a Stefánia út irányából, a Szabó József köz felől jut a területre – elkülönítve a terület gyalogosforgalmától. A vendégek számára két, a sportolók számára pedig három (egymástól elkülönített helyzetű) autóbuszparkoló került kialakításra. A személygépjárművel érkező látogatók parkolási igényét a területen lévő egyéb parkolási lehetőségek biztosítják.

Az egykori medencék helyén lévő teniszpályák területén egy, szintén a Stefánia út irányából megközelíthető, 100 férőhelyes, fedett / nyitott parkoló került kialakítása, melynek fedett, a vendégforgalomtól elválasztott átközlekedési kapcsolata van a létesítménnyel. E parkoló kizárólag dolgozói és sportolói használatra tervezett; valamint itt kapnak helyet a rendőrség és a TV-közvetítések gépjárművei.

A létesítmény mellett 100 beállós kerékpár- és motorkerékpár-tároló létesül, alumínium szerkezetű, mobil rendszerben, fedett / nyitott műszaki megoldásban. Az épület főbejárata előtt három darab akadálymentes parkoló létesül. A gazdasági forgalom a Szabó József utca irányából, egy gazdasági rámpán keresztül jut az épületbe. A terepszint alatt fedett / nyitott manipulációs tér került kialakításra, mely lehetővé teszi tehergépjárművek manőverezését és megfordulását is. A manipulációs tér a tornatérrel egy szintben van; ily módon bizosítható mentők, illetve tehergépjárművek arénaérbe történő behajtása. A nyílások magassága tehergépjárművek méretéhez igazodik; a kerékpárpálya (a felette lévő lelátószakasszal együtt) a behajtás helyén hidraulikus rendszerrel elmozdítható a szükséges űrszelvény biztosítása érdekében (erre a technológiára megvalósult példa a Dominique
Parrot által tervezett berlini velodrom).

A kültéri velodrom belső területe szintén megközelíthető gépjárművel – a főbejárat irányából. A forgalom biztonságossá tétele érdekében a gépjármű-közlekedési rendszer egyirányúsításra kerül. A területre való behajtás a Stefánia út / Szabó József köz irányából lehetséges [jellemzően itt a sportolói / személyzeti és autóbusz behajtás történik] – míg a kihajtás a Thököly út felé, a Szabó József utcán át megoldott. A Szabó József utca forgalma továbbra is kétirányú marad – ily módon a létesítmény gazdasági forgalmát lebonyolító rámpa és a Thököly út kapcsolata kétirányban is megfelelő lesz.

A Kisstadion előtti útszakasz jellemzően vegyesforgalmi kialakítású lesz; a Szabó József közhöz hasonlóan egyirányúsított gépjármJforgalommal. A parkolóház kihajtása, valamint az esetleges autóbuszforgalom lebonyolítása ezen egyirányúsított útszakaszok segítségével történik. A vegyesforgalmú útszakaszon a rendezvények idején a személygépjárműforgalom nem engedélyezett.

Funkcionális kialakítás

A létesítmény főbejárata a Szabó József utca irányából érhető el. Míg a szabadtéri velodrom lelátói innen a felfelé vezető, nyitott lépcsőházakon keresztül érhetőek el, addig az új, térszín alatti létesítményhez a széles főlépcső vezet. Az akadálymentes fel- és lejutás mindkét irányba felvonókkal biztosított. A főbejárat közvetlen környezetében kialakított fedett / nyitott térhez kapcsolódik a kerékpárbolt és kölcsönző, mely a velodrom nyitvatartásától függetelen üzemidővel rendelkezhet.

Fent

A utcaszinthez kapcsolódó ’előtér’ felfelé vezető lépcsőin a ’régi’ velodrom ’új’ lelátóépületébe jutnak a látogatók – mely szintén egy fedett / nyitott tér, kilátással a Szabó József utcára – valamint a velodromra. Ezen épületrészben a lelátókat kiszolgáló vizesblokkok, illetve fedett VIP- és sajtólelátók találhatóak; jobb és bal oldalán a felújított, meglévő lelátókhoz lehet kijutni. A lelátók rendszere maradt az eredeti kialakításban – azaz az ívekben állóhelyek, a főbejárattal szemben lévő egyenes szakaszban pedig (pados) ülőhelyek találhatóak. A pályatest eredeti dőlésszöge (az egyenes szakaszokon 11,6°, a kanyarokban 36,6°) megmarad, a felső síkja viszont – a szükséges statikai és funkcionális javítások miatt – 40 cm-rel megemelésre kerül.

A velodrom középső területe körüljárható. A közúttal való kapcsolat – többek közt mentő közlekedése számára – egy, a fejépületrész alatti áthajtóval biztosított. Ezen áthajtóval átellenes kihajtó a kerékpárosok számára biztosítja az akadálymentes kapcsolatot a lentebbi szinten található öltözőkkel. A tér közepe – az alatta található csarnoktér miatt – ugyan járható extenzív zöldtető, de tömegtartózkódásra nem igénybevehető terület – ennek okán korláttal kerül körbevételre. A korláton kívüli, de a kerékpárpályán belüli, zöldbetonnal burkolt felület nem alápincézett, így akár gépjármJvel is megközelíthető terület. A két felület határán egy-egy nyitott menekülőlépcső található, melyek az alsó szintekről biztosítják a menekülés lehetőségét.

Lent

A lefelé vezető, széles főlépcsőn keresztül a –1. szinten lévő, pénztárakat is magába foglaló kétszintes előcsarnokba jut a látogató. Az előcsarnok galériáján a külön személyzeti bejárattal és természetes bevilágítással rendelkező adminisztrációs egység található, Az előcsarnok közvetlen kapcsolatban van az új velodrom terével: a kapcsolódó egységek (mint üzletek, ruhatárak, vizesblokkok, büfé és sajtóhelyiségek, valamint a technikai zónák) a kerékpárpálya köré szerkesztett lelátókat ölelik körbe. Az új létesítmény lelátórendszere 780 ülő-, 702 álló-, valamint 39 VIP és sajtó részére fenntartott (azaz mindösszesen 1521) helyet foglal magában. Az állóhelyek későbbi ütemben ülőhelyekké alakíthatóak. A csarnok közepén lévő, 10,6 méter teljes, 9 méter tiszta belmagasságú tornatér további 1500 f) befogadására alkalmas a küzdőtérbe helyezhető, kiegészítő mobil székrendszer segítségével; a létesítmény ezen része így ~3000 vendég befogadását teszi lehetővé.

A megvalósításra javasolt kerékpárpálya Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) előírásai szerinti, 250-méteres szabályos, szibériai feny)vel borított versenypálya, az egyenesekben 14°-os, az ívekben 42°-os dőlésszögekkel kialakítva. A kerékpárpálya által közrefogott, a centrális mennyezeti bevilágító segítségével jelentős természetes megvilágítással rendelkez) tornatér 110 cm-rel lesüllyeszett kialakítású, mely a tornasportokon túlmenően flexibilisen (lelátóként, rendezvények, koncertek, konferenciák, vásárok, kiállítások megtartására, stb.) is használható.

A ’látogatói’ szint alatt található egy gépészeti szervízszint a légtechnikai berendezések számára; ez alatt, valamint kerékpárpálya körül a technikai helyiségek (öltözők, edzőtermek, szertárak, egyesületi szobák, valamint kerékpártárolók) kaptak helyet. A szintén ezen a szinten lévő gazdasági bejárat közelében az épületfenntartás helyiségei (raktárak, műhelyek, illetve egyéb gépészeti és elektromos helyiségek lettek kialakítva. E zóna kapcsolata a tornatérrel két akadálymentes rámpával kiegészített átjáróalagúttal megoldott; a teherbehajtás a kerékpárpálya és a lelátó egy szakaszának hidraulikus elmozdításával lehetséges (lásd a berlini velodrom megvalósult példáját). A látogatók nagyszámú bejutása verseny esetén a tornatérre – mikor a kerékpárpálya nem elmozdítható – az egy szinttel lentebbi, harmadik átjáróalagút segítségével biztosított, szintén akadálymentes módon.

Sporttechnológia

Az új ’Millenáris’ Velodrom két, egy szabadtéri, és egy fedett, versenyzésre alkalmas kerékpárpályát foglal magába. A felső, szabadtéri, 412 méter hosszú, 7 méter széles, betonburkolatú pálya az egyenes szakaszokon 11,6°, a kanyarokban 36,6° dőlészögű; az alsó, fedett, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas 250 méter hosszú, és szintén 7 méter széles, szibériai fenyJ borítású pálya az egyenesekben 14°-os, az ívekben 42°-os dőlésszögekkel lett kialakítva – 4 méteres biztonsági sávval.

A pályakerékpár sportra tervezett fedett velodrom középterében kialakított, süllyesztett, nagy kopásállóságú műanyag sportpadlórendszerrel kialakított tornatér különféle sportágak (mint BMX, torna, akrobatikus torna, gimnasztika) művelésére alkalmas. A térben 2 méter mélységben süllyesztett gumiasztal és szivacsgödör került kialakításra. A talajterület előtt – annak teljes hosszában – süllyeszthető, 2 méter magas tükörfelület kerül elhelyezésre. A tornatér mellett kerékpáros edző- és pihenőterület került kialakításra. A területek között nincs átfedés, így a csarnokot a tornasport és a kerékpársport egyidejűleg is használhatja. Az egyes zónák, szintmozgások biztonságos leválasztását törhetetlen, átlátszó felületek biztosítják.

A tornatér felett lévő bevilágítófelület szabályozható, mobil árnyékolórendszerrel ellátott – a káprázás elkerülése végett. A szükséges mesterséges fényviszonyokat (edzéshez: 500 lux, versenyhez: 1000 lux, TV közvetítéshez: 1500 lux) a világítási rendszer biztosítja. A versenyekhez kapcsolódóan komplett versenytechnológia (elektronikus időmérő- és eredményjelző rendszer, célfotó/célvideó-, valamint rajtgép- és pódiumrendszer) kerül kialakításra az UCI vonatkozó előírásai alapján. A létesítmény – mind a játéktér, mind a kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek és közlekedőterek vonatkozásában – alkalmas akár parasport tevékenységek és versenyek lebonyolítására is.

Anyag és forma

Az anyag – adott; a forma – kötött. A pályázat által megformálni javasolt új ’Millenáris’ Velodrom nem kíván megjelenésével új építészeti helyzetet teremteni. A régi velodrom markáns töltéseinek és lelátóinak magával ragadó hangulata fel tudja venni a versenyt egy új – s korántsem biztosan időtálló – építészeti ’felütéssel’; s biztosítani képes a kapcsolatot a múlt, jelen és jövő között. Az új épületrészek rejtőzködő, de ugyanakkor egyértelműen feltáruló elhelyezkedése, a szolid, visszafogott, egyszer már alkalmazott és ismételten ’elővett’ formák és anyagok egymásra épülésével egyfajta, már a ’Millenáris’ kifejezésben is megbúvó ’retro’ hangulatot idéz, mely érzés inkább pozitív, mintsem negatív kisugárzással bír. Az ’egykort’ megidéző anyag- és formavilág e terület tagadhatatlan jellemzője, egy olyan emlék a 20. századból, mely legalább egy építészeti utalással – átvihető és átadható az utókor számára.

Szerkezetek

A tervezett létesítmény koncepcionális alapja, hogy a meglévő velodrom terepépítményeit, töltéseit érintetlenül hagyja. Az elhanyagolt, leromlott, eredeti állapotára már nem is emlékeztető lelátóépület elbontásával lehetőség nyílik a kerékpárpálya középterének megközelítésére és ott az új velodrom kialakítására. Ezen létesítmény egy ~10 méter mélységű földkiemelést igényel, melyet a létesítménykontúr és a kerékpárpálya között készített, hátrahorgonyzott résfalszerkezet ölel körbe. A maximális talajvízszint lényegében a terepszint magasságában található, de ez nem okoz problémát, mert a vízzáró résfalszerkezet a 10-12 méter mélységben már megjelenő, vízzáró kiscelli agyagban áll – azaz az épület ’száraz’ technológiával készíthető, és a felúszás veszélyével sem kell számolni.

Maga az építmény egy monolit vasbeton szerkezetű építmény, vasbeton falakkal, födémekkel, lépcsőkkel és pillérekkel. A csarnoktér lefedése nagy fesztávú, acélszerkezetű rácsostartókkal történik, melyen (csak elvben járható, és nem tömegtartózkodású térként meghatározott) extenzív zöldtető létesül. A külső nyílászárórendszerek fémszerkezetűek, hőszigetelő biztonsági üvegezéssel. A belső nyílászárók a szerelt válaszfalrendszerhez alkalmazkodó fémtokos szerkezetek, fa ajtólapokkal. A vízszigetelési rendszerek mJanyag alapúak. A homlokzati elemek alkalmazkodnak a környezet anyagvilágához: selyemfényű, akrylalapú fehér vakolati rendszer készül, valamint egyedi műkőelemek kerülnek felhasználásra. Az épületben használt anyagok és szerkezetek megfelelnek a fokozott minőségi és tartóssági követelményeknek, valamint az érvényes MSZ, MSZ-EN szabványoknak.

Épületgépészet, elektromosság

Az épület alsó, zárt terei hűtött-fűtött terek, melynek szellőztető- és klímaberendezései egy erre a célra kialakított szervízszinten található gépészeti helyiségekben kerültek elhelyezésre. A belső tér hőmérsékletének biztosítása a légtechnikai rendszerrel történik. A friss levegő bevezetése, valamint használt levegő kidobása a szervízszint két végében lévő
nagyméretű, szabadba vezető aknákkal történik. A térszín alatti elhelyezkedés miatt mesterséges hő- és füstelvezetési rendszer kerül kialakításra. A parkolóház egy nyitott parkolólemezes építmény, gépészeti szellőztetése nem szükséges – azaz tűzvédelmi légtechnika és CO-elszívás nem létesül.

Az épületben szabad kapacitás nem lévén transzformátor létesítendő. Az egyes üzemeltetési egységek (mint az üzletek, a külső- és belső velodrom) szétválasztott rendszerűek. Az épület biztonságos üzemeltetése érdekében két, egymástól független betáplálás biztosítása szükséges. A létesítményen belül minden lényeges gyengeáramú rendszer (mint többek közt tűzjelző-, kamera, hangosító-, telefon és számítógép-hálózati rendszer, elektronikus időmérő és eredményjelző) kiépítésre kerül. A külső velodrom éjszakai megvilágítását több, a kerékpárpálya kontúrjára illesztett fényforrás (nem pedig több tíz méter magas ’fényoszlop’) biztosítja. A belső velodrom mesterséges megvilágítása 500 és 1500 lux között szabályozható. A világítási rendszer az MSZ-EN 12193:2008 alapján készül.

A létesítmény hőellátására nincs szükség kazánházra. Az épület teljes hőenergia-igényét a szabadtéri velodrom külső gyűrűje köré telepített geotermikus talajszondarendszerrel kiegészített, közeljövőben kiépülő távhőrendszer biztosítja. A fentiekből következően a környezete károsító CO2 emisszió nem történik. A talajszondarendszer egységei a –2. szinti hőközpontban találhatóak. Az épületnek gázcsatlakozási igénye nincs. Az ivóvíz, szennyvíz és tűzivíz ellátás biztosítandó. A szükséges épületgépészeti és elektromos helyiség csoportosítva, a gazdasági bejárat közelében helyezkednek el.

Megvalósítás, fenntarthatóság, üzemeltetés

A 15 995 m2 nettó alapterületű létesítmény előreláthatóan nettó ~7,65 Mrd Ft beruházási költségből, kb. 2 év alatt valósítható meg. A tervezett létesítmény törekszik a gazdaságos üzemeltethetőségre. A térszín alatti kialakítás a hőleadó felületek drasztikus csökkenésével jár - jelentősen javítva az épület hőháztartását egy szabadonálló épületéhez képest. A létesítmény hőenergia-ellátását a szabadtéri velodrom külső gyűrűje köré telepített geotermikus talajszondarendszer és a kiépülő új távhőhálózat végzi, így káros CO2 emisszió nem következik be. A térszín alatti kialakítás ellenére a csarnoktér jelentős mennyiségű természetes (reflexiós) megvilágítással bír - a velodrom közepére szerkesztett, elnyújtott bevilágítófelület segítségével -, ezzel is csökkentve a majdani fenntartás költségeit.

A létesítmény üzemeltetési költségei előreláthatóan éves szinten ~65 MFt-ot tennének ki (melyből egy óra átlagos rezsije (hűtés, fűtés, szellőztetés, világítás, takarítás) ~6500 Ft - napi 14 órával és 200 nappal számolva ez 18,2 MFt). Ezen értékek nem tartalmazzák a nagyobb rendezvények többletköltségeit - melyek bevételt is generálnak.

Tűzvédelem

A tervezett létesítmény tűzvédelme és tűzbiztonsága teljes mértékben megfelel a hatályos előírásoknak. Az épület teljes területén automatikus tűzjelzőrendszer kerül kialakításra. Automatikus oltóberendezés (sprinkler rendszer) a parkoló kivételével mindenhol létesül. A tömegtartózkodású terek kiürítése az előírt időtartamokon belül biztosított. Az alsó szintek kiürítésére szabadtéri füstmentes lépcsőházak állnak rendelkezésre, melyek a velodrom teljes területéről az előírt időn biztosítják a felszínre jutás lehetőségét. Az előtérrel rendelkező, legnagyobb méretű felvonó biztonsági kialakítású.
A szomszédos épületektől a szükséges tűztávolság biztosított. Tűzoltósági felvonulási területnek csak a kétoldali közútat kell tekinteni – a térszín alatti kialakítás miatt.

Akadálymentesítés

Az új létesítmény – jellemzően terepszint alatti megvalósítása ellenére – teljeskörűen akadálymentesített. Az épület előtt a szükséges számú akadálymentes parkolóhely került kialakításra. A szintek közötti átjárás mindenhol – biztonsági - felvonókkal is megoldott. A szabadtéri velodrom lelátójának felső körüljárhatósága szintén akadálymentesen, felvonókkal biztosított. A lefelé vezető kültéri főlépcső mellett felvonó is vezet az alsó bejárati szintre. A belső velodrom körül akadálymentes nézőhelyek kerültek elhelyezésre. Mindkét kerékpárpálya középterének elérhetősége szintén akadálymentes kialakítású. A közlekedőterületek a látás- és halláskárosodottak számára megfelelő kialakítású jelekkel, jelzésekkel lesznek ellátva. A vizesblokkok, valamint az öltözők mindegyike mozgássérült személyek használatára is alkalmas módon lettek kialakítva.

Tarnóczky Tamás Attila


Zárójelentés

A pályamű kiírásra adott építészeti válasza visszafogott.

A régi karéjt meghagyja, a lelátó épületét elbontja. Az új funkciókat a föld alá rejti. Ezzel az építészeti megoldással alázatosan igazodik a Nemzeti Olimpiai Központ épületeihez és a meghagyott karéjjal továbbviszi a hely szellemét. Az épület az eredeti részek meghagyásával, meglévő, megmaradó telepítéssel bír. A forgalomszervezésben a meglévő irányokat és feltárásokat használja fel. A parkolást a karéjon kívül oldja meg, egy félig nyitott, fedett parkolóban.

Nagy előnye a tervnek, hogy a régi pálya felhasználásával lehetőséget biztosít nem csak a profi versenyzők, hanem az amatőr kerékpárosok számára is. A pályamű sajnos nem engedi a régi karéj által közrefogott zöldtető használatát, pályamű hiánya a régi lelátó elbontása is. Ebben az építészeti koncepcióban a Hajós Alfréd általi fejépület és lelátó szervesen hozzátartozna a meghagyott karéjhoz. Az újonnan kialakított fejépület építészeti megfogalmazása viszont túl sematikus. A tervezett épület funkciós kialakítását tekintve jól megoldott. Eleget tesz a kapcsolatoknak, az akadálymentes mozgásnak, valamint a szétválasztott forgalmi követelményeknek is. Teszi mindezt a lesüllyesztés következményeivel együtt. Megoldott, de nem praktikus a hidraulikus emelővel ellátott belső pályaelem a manipulációs tér kiszolgálásával. A tervezett szerkezetek nem teljesen átgondoltak, különös tekintettel a zárófödém megoldására. Újragondolásával biztosítani lehetne egy intenzív zöldtető kialakítását is. A magas talajvíz ellenében lesüllyesztett épület megépítésének egyszeri beruházási összege nagyobb erőforrás igényű. Ezt kompenzálja az üzemeltetésben rejlő potenciál, mely a minimalizált hűlő felületekkel és a tervezett gépészettel alacsony működtetési költséget tud generálni. Energetikailag kedvező szerkezeti megoldásokkal bír, azonban nem kellő mértékben használja ki a megújuló energiarendszereket, melyek tovább javíthatnák az üzemeltetés hatásfokát. Az épületet egyszerű anyaghasználat jellemzi, ami biztosíték lehet a hosszú élettartamra.

A terv központi mozgatóeleme a történeti (nem feltétlenül ’anyag’ értelemben vett örökségvédelmi) értékek megtartása, de lehetne következetesebb.