Millennium Tower III.

Mint egy falon átcsapó hullám kimerevített képe – Vadász Bence és Miklós Zoltán irodaháza a Millenniumi Városközpontban szorosan összekapcsolódik a Schön iroda által tervezett szomszéddal. A két irodaház kompozíciós egységet alkot, de mindkettő megőrzi markánsa karakterét.

A helyszín
Az irodaház a Soroksári út és a Duna közt elterülő új városrészben áll. A Millenniumi Városközpont épített elemei – kulturális-, irodai- és lakóépületek – egy tervezett Duna parti sétányrendszert ölelnek körül. Az épületek homlokzati frontjai építési tömbönként zárt utcaképet alkotnak a Soroksári út felé, - ugyanakkor felnyílnak a dunai panoráma irányába.

A környezet
A Millenniumi Városközpont köz- és lakóépületsora a terület két végpontjából elindulva, lassan közelít a súlypont felé. A terület meghatározó épületei a Művészetek Palotája, a Vodafon Székház és a megépült, ill. épülőfélben lévő lakóházak. A tömbbelsőben álló Nemzeti Színház ugyanakkor nem nyújt építészeti kapcsolódási – legfeljebb viszonyítási – pontot.

A felsorolt épületek nem kívánnak teljes azonosulást, hiszen mindegyiknek markáns, saját építészeti arculata van, csak egy-egy, utcákkal határolt építési tömbtelken belül alkotnak koherens egységet. Az utcakép tulajdonképpen ezeknek a tömböknek a logikus és „szigorúan megengedő” szabályozási terv szerinti rendszerbe foglalása, ahol a kapcsolódási pontokat a párkány és építménymagasságok szemet megnyugtató rendező vonala, vagy az alkalmazott homlokzati burkoló anyagok azonossága ill. hasonlósága adják.

Így válhat ennek a fontos területnek az utcai homlokzatsora változatossá és „nőtt” jellegűvé, ugyanakkor mégis megnyugtatóan egységes térfallá.

Az építési tömb
Két épület, két építési telek. Azonos irodai funkciók, azonos beépítési paraméterek.

A 7/A tömbön épülő irodaház a Schön Építésziroda – zsűrit megjárt – terve.

A tömb építészeti egységét nem teljes azonosulással, vagy az építészeti részletképzések, homlokzati-tömegbeli gesztusok átvételével kívántuk megvalósítani. Sokkal kevesebb eszköz elegendő a két konstrukció kompozícióvá nemesítéséhez, két különböző építészeti karakter megtartása mellett.

Ez a ritka dolog itt megtörtént. A két iroda, a tömbök tervezői folyamatosan együttgondolkodtak, egyeztettek a tervezés során. Biztos vagyok benne, hogy ez mindkét épület javára vált.

Összefogott párkánymagasság (28 m), a tömegek ritmusának megkomponálása, a kapcsolódási pontok összehangolása (pl. gépkocsi-lehajtó), esetleg egy-egy fontos alaprajzi, vagy homlokzati vonal folytatása, utalásszerű továbbgondolása.

Funkció
F+7+tetőszintes épület három pinceszinttel.

- A három pinceszint alapvető funkciója mélygarázs, a (-3.) szinten sprinkler tartállyal és sprinkler gépházzal, a (-1.) szinten víz- és gázfogadó helyiségekkel,  vízgépészeti térrel (a földszinti medencék alatt), a fitness-központ és az irodaszintek szellőző gépházaival, valamint az elektromos fogadó, mérő, kapcsoló és trafó helyiségekkel.

A parkolószintek gépkocsival, egy az építési tömbök közti telekhatár mellett futó kétirányú gépkocsi-rámpán keresztül érhetők el a Soroksári út szervizútjáról. A pinceszinti parkoló terek a későbbiekben – igény szerint – összenyithatóak a 7/A telek pinceszintjeivel, hiszen a járószinteket egy magasságban alakítottuk ki, és a gépkocsi forgalom vonalvezetése is elbírja az egyesítést.

- A földszint. A két csuklópontban elhelyezett függőleges közlekedő mag (lépcsőház, 3-3 lift és vizesblokkok) között központi előcsarnokot alakítottunk ki,  amelyből feltárható az irodaház mindkét szárnya. Itt helyeztük el a pihenővel ellátott portaszolgálatot.

A Soroksári út felől önállóan megközelíthető két félszinten (Fsz. + 1. em.) van a fitness-központ, melynek földszintjén szellőztetett öltöző-csoportok, medencék, kozmetika, pedikűr, valamint szauna-helyiségek sorakoznak az ÁNTSZ által megkívánt felszereléssel.

A fitness-klub emeletén helyeztük el a torna- és aerobic termeket (mindegyiket sportpadlóval láttuk el).

A másik lépcsőházi magot körülölelő tércsoportban a későbbiekben mindkét utca felé lehetséges üzletek kialakítása. Jelenleg bérlő hiányában diszponibilis helyiségként jelöltük őket.

- Az 1. emelettől a 7. emeletig az épület beépítésében már általános kialakítású szintekről beszélhetünk. Ezeknek a szinteknek az alaprajzi kontúrja „H” betűt formál, ahol az utcával párhuzamos szárnyat – amely vonalvezetésében pontosan kapcsolódik a 7/A tömb irodaházának végfalához -, két, a Dunára merőleges keresztszárny metszi át. Az így kialakuló alaprajzi rendszer gazdaságos belső funkcionális (és közlekedő-) rendszert hoz létre, ugyanakkor maximálja a homlokzati felületeket.

Az irodaszinteket két, a negatív sarokpontokban kialakított közlekedő-vizesblokk mag köré rendeztük, lehetővé téve a közlekedők minimalizálását, a gépészeti magok centralizálását és a vizesblokkok racionális felfűzéseit. Minden szinten egy mozgássérült wc-t és egy teakonyhát alakítottunk ki, az utóbbiban egymedencés mosogatót és kézmosót helyeztünk el. A minden szinten elhelyezett takarítószer-tárolók vízvételi helyeit légbeszívó szeleppel láttuk el.

A szintek lényegében azonosak, bár az első szinten a szárnyak „U” alakban egy zöldtetős teraszt ölelnek körül, és a Soroksári úti front irodái az előcsarnok nagy belmagasságú üvegezett „aulájára” is felnyílnak.

A fölötte lévő szinteken „bezáródik” ez a reprezentatív légtér, és a megnövekedett középtraktus irodái mindkét fronton megnyithatók.

Az épületben megjelöltük a dohányzásra kijelölt helyiségeket.

- A visszahúzott tetőszinten már csak a két keresztszárnyat építettük be,  amelyeket körbefutó tetőterasz szegélyez. E tetőfelépítmény tulajdonképpen kétszintes. Az irodaszint felett és az íves vasbeton tetőszerkezet között alakítottuk ki a fedett-nyitott gépészeti tereket, „láthatatlanná téve” a kültéri gépészeti berendezéseket, az építészeti kompozíció részévé téve az épület technikai elemeit is. E gépészeti szint vasbeton födémje az íves zárófödémből acél oszlopokon függesztett szerkezet. A gépészeti berendezések mindegyike rezgéscsillapító rugós bakokon áll, alattuk csapadék illetve üzemi víz-szigetelést helyeztünk el.

Szerkezet
Az irodaház résfalakkal körülhatárolt és víztelenített munkatérben kialakított lemezalapra támaszkodó, vasbeton pillérvázas épület. (A nagy terhelésű pillérek alatt esetenkénti felvastagítással.) A pillérváz jellemző raszterköze 7,8 ill. 5,5 m.

Az épület födémjei vasbeton síklemez szerkezetek. A konstrukció merevítését a monolit vasbeton szerkezetű vertikális közlekedő magok biztosítják.

A homlokzati kitöltő szerkezetek részben árnyékolt üvegfalak, részben kitöltő falak, kiszellőztetett kőburkolattal. A Soroksári útra kifutó keresztszárnyak véghomlokzatának szerkezete, ívesen emelkedő vasbeton „pengefal-szerkezet” a födémekkel összekötve. Ez a lendületes vasbeton szerkezetű ív folytatódik vizuálisan a tetőfelépítmény íves, monolit vasbeton zárófödémjén.

Anyagok, színek
Az épület megjelenését alapvetően három anyag határozza meg. A mattcsiszolt mészkő burkolat, a nagy üvegfelületek és az acélszerkezetek.

A homlokzati mészkő burkolat főleg a Soroksári úttal párhuzamos szárnyon és az íves homlokzati síkon jelenik meg, jellemzően vertikális osztásrendszerrel. Ezeken a felületeken a „lyuk-architektúra” dominál.

A nagy üvegfelületek a Duna parti oldalon, jellemzően a keresztszárnyakon és a tetőszinten jelentkeznek. Ezek az összefüggő üvegfalak részben sprinklerezett, faltól-falig átlátszó, részben parapetfalak előtt megjelenő, burkolat jellegű  felületek. Ezen összefogott üvegfalak horizontális hatását – a tervzsűri ajánlásai alapján – a födémlemezek síkjában végigfutó acél homlokzati osztóelem elhelyezésével értük el. Ez a szintenként megjelenő „párkány” fogadja a homlokzati árnyékolórendszer szerkezetét is.

A portálok, nyílászárók, homlokzati árnyékolók és a gépészeti szint lamellái egyaránt fémszerkezetűek.

A tetőszint íves zárófödémje korcolt cinklemez fedéssel ellátott vasbeton szerkezet. Az utcafront földszintjéről induló dinamikus ív a tetőfelépítményen  vonalvezetésében egy szinte „lebegő” héjszerkezetet imitálva folytatódik.

Homlokzat és tömegképzés, utcakép
Az építészeti kompozíció alapgondolata volt, hogy az épület tömege szárnyakra tagolódjon.

Az utcával párhuzamos szárny zárt, statikus és a szomszéd irodaház vonalát folytató tömegét két könnyed, nyitott mozgalmas keresztszárny metszi át.

A főtömeg párkánymagasságával, nyugodt súlyával állandóságot sugall, és összeköti a tömböt alkotó épületeket, függőleges nyílászáró rendszerével jelzésértékűen megidézi a hagyományos városi utcakép homlokzati elemeit is.

A két keresztszárny azonban mintegy kontrasztként, vonalvezetésével mozgalmasságot, anyaghasználatával feltárulkozó légiességet éreztet a szemlélőben.  E két – Soroksári útra merőleges - könnyed üvegkubust egy-egy dinamikus „svunggal” a magasba törő íves felület foglalja határozott keretbe – mint egy falon átcsapó hullám kimerevített képe.         

Vadász Bence, Miklós Zoltán építészek

Stáblista a Millenniumi Városközpont.7/B tömbjére tervezett Irodaházhoz

Beruházó, építtető: Duna Sétány Székház Kft.  Hajdú László projekt igazgató

Generáltervezés:  Vadász és Társai Építőművész Kft.

Építészettervezők: Vadász Bence, Miklós Zoltán
Építészmunkatársak: Zimay Balázs, Palotás Artúr
Statika: Ifj. Vadász György, Dávid Ágnes
Gépészet: Temesvári László, Szabó János
Elktromos tervezés: Balogh Lajos
Tűzvédelem: Varga Miklós szakértő
Kertészet: Vastagh Gabriella
Szigetelés és csomópontok: Schreiber Gábor
Nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos
Környezetvédelem és akusztika: Csott Róbert
Lifttervezés: Schindler Hungária Kft.