Minden a hollandokkal kezdődött – mondta Rácz Jolán az európai építészetpolitikákról szóló előadásában a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) Fóruma alakuló ülése alkalmából április 11-én tartott konferencián. Mint megtudtuk, a világ első olyan dokumentumát, mely az általános építészeti minőség javítását és az építészeti értékek védelmét szolgáló tennivalókat és statégiákat fogalmazta meg, 1991-ben készítették el Hollandiában.
A szélesebb szakmai körökkel is megvitatott nemzeti építészetpolitikák sorában Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Svédország és Belgium következett (ezekben az országokban 2000-ig megszületett az ominózus stratégia). Az "úttörők" listája nem meglepő – úgy tűnik, hogy minél jelentősebb szerepet játszik az építészet ügye valamely társadalom életében, annál hamarabb születik meg a nemzeti építészetpolitika. Ebben az ügyben 1997 óta nemzetközi együttműködés is kialakult: az első építészetpolitikai konferenciát követően 2000-ben megalapították az Európai Építészetpolitikai Fórumot (melynek 2004 óta a Magyar Építész Kamara is tagja).
A NÉT építészetpolitikai munkacsoportja is elkészítette vitairatát „A jobb épített környezetért” alcímmel. A munka során elsősorban Finnország, Skócia, Hollandia és Luxemburg példáját követték és tekintetbe vették az időközben keletkezett európai iránymutatásokat is. A Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás idején és helyén rendezett konferencia fő célja ennek a dokumentumnak a prezentálása és a NÉT Fóruma megalakulásának bejelentése volt. Ez utóbbi a szervezet közleménye szerint egy olyan tanácsadó testület, mely a jövőben az EU-s elvásároknak megfelelő építészetpolitikai irányelveket hivatott kidolgozni és véleményezni.
A Fórum jelenleg 87 tagból áll, köztük neves építészek, a témában érintett intézmények, szervezetek (területi kamarák, MÉSZ, főépítészek, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Építési Fórum Egyesület, Magyar Ingatlanszövetség, ICOMOS Magyar tagozat, Építéstudományi Egyesület, KÉK, Magyar Passzívház Egyesület stb.) és vállalatok (építészeti tervezőirodák, kivitelezők) képviselői.
A konferencia szervezői a vitairattal kapcsolatos alapvető kérdésekre hívták fel a figyelmet, a meghívott szakemberek közös gondolkodást kezdeményeztek előadásaik révén. Miután Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) illetékes államtitkára támogatásáról biztosította a NÉT Fórumát, Wesselényi-Garay Andor Fontos-e az építészet? című előadása következett. Provokatív kérdéseket tett fel a hallgatóságnak; ellentétpárokat állított fel, rámutatva arra, milyen jelenségekkel szembesülhetünk, ha pl. valamely projekt esetében előtérbe kerül az alkotó személye, a társadalmi igény, a természeti környezet, a kivitelezői minőség, a funkció, stb., s milyen anomáliákat figyelhetünk meg, ha mindezek háttérbe szorulnak.
Rácz Jolán (KÖH) említett előadását követően Szász László a finn építészetpolitikai dekrétum kapcsán fogalmazta meg gondolatait: megkísérelte körvonalazni azokat a főbb irányelveket és témacsoportokat, melyek egy helyes építészetpolitika megalkotásának alapját képezhetik. Elmesélte a vitairat megszületésének történetét is, mely 2004 őszére nyúlik vissza – Szász László ekkor bukkant rá az ihlető forrásra, az említett finnországi dokumentumra.
Zárásként Krakler Judit, az ÖTM Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezető főtanácsosa ismertette magát a vitairatot.
A NÉT Fóruma tagjai számára a szöveg véleményezésére és a javaslatok megtételére az ÖTM honlapján van mód, ahol az anyag megvitatására internetes fórumot nyit a minisztérium. Az anyaggal kapcsolatos észrevételeket a NÉT május végéig várja, azok figyelembe vételével készül majd el az októberben vitára bocsátandó végleges szövegtervezet.
A javaslatok alapján megfogalmazott második vitaanyagot az ősz folyamán minden érdeklődő elolvashatja az online szakmai folyóiratokban, hiszen a téma a szélesebb közvélemény érdeklődésére is számot tarthat.
szöveg és fotók: Haba Péter