Mindent beborító hullám – megújult az Utrecht Centraal pályaudvar
A holland vasút nagyszabású magújulásának egyik fő eleme a legfőbb pályaudvarok és környezetük komplex újragondolása. Nemrég készült el az ország legforgalmasabb vasúti csomópontja, az Utrecht Centraal integrált átépítése. A Benthem Crouwel Architects tervezte projektet Bán Dávid mutatja be.
Hollandia sűrű vasúthálózata pókhálóként szövi be az országot: számos csomópontból ütemezett menetrend szerint könnyedén eljuthatunk az ország bármelyik pontjára. A hálózat központja az Utrecht Centraal pályaudvar, Hollandia legnagyobb és legtöbb utast befogadó állomása. Központi elhelyezkedése és jelentős egyetemvárosi háttere miatt a pályaudvar évi utasforgalma folyamatosan növekszik, a vágányokon naponta 900 szerelvény fut keresztül.
Az eredetileg 1843-ban megnyílt állomást többször bővítették, ám egy 1938-as tűzvész során a legnagyobb része leégett, ekkor alapvetően eredeti formájában, némi kiegészítéssel építették újjá. Bő három évtized után számos részét lebontva jelentősen újraformálták, a területet új funkciókkal megtöltve átstrukturálták. 1973-ban nyílt meg az állomáshoz kapcsolódó Hoog Catharijne bevásárlóközpont, ami lényegében magába fogadta az alapvető utasmozgások irányait is, egyben megszüntetve a pályaudvar közvetlen főbejáratát. Az ekkor évi 35 millió utasra tervezett épület forgalma rohamosan nőtt, ma már évi 88 millió utasról beszélhetünk, ám ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra a 100 milliót is elérheti.
A növekvő utasforgalom és az összetett közlekedési csomópontok kialakulása miatt az állomás és környéke mindenképpen megérett az újragondolásra. A Benthem Crouwel Architects iroda – számos nagyszabású holland vasúti projekttel a háta mögött – 2003-ban kezdett az új vasúti térség megtervezéséhez, melyben újrafogalmazták a tér irányait és szerkezetét. A munkálatok 2008-ban indultak, az új központot idén december elején adták át.
A munkálatok legfőbb célja, hogy a közlekedés különböző szereplői egy nagy, összefüggő, logikusan szervezett térségben, egy tető alatt találkozzanak, és az átszállások könnyen és akadálymentesen megtörténhessenek. Emellett a '70-es években az állomáshoz kapcsolt bevásárlóközpont leválasztása is cél volt, hogy a pályaudvar végre önmagában, jól áttekinthetően álljon.
Jan Benthem és Mels Crouwel vezetőtervezők alapvető elképzelése alapján az utasfunkciók a vágányok, peronok, az azokkal párhuzamosan kialakított, megosztott buszpályaudvar és villamosmegállók fölé egy közös, horizontális síkra kerülnének, ezzel válna átláthatóvá az összes átszállási kapcsolat. Az így kialakított 25.000 m2-es utasfogadó csarnok fölé karakteresen hullámzó, hatalmas tetőzet került, ami amellett, hogy az épület dinamizmusát erősíti, iránytűként is funkcionál. A hullámvonal a középső vágányok fölött éri el a tetőpontját, majd mindkét irányban lecsendesedik, végül a két szélen, a busz- és a villamosmegállók helyét is egy-egy kisebb hullámheggyel jelöli ki. A nagyvonalú, szellős belső térben pavilonszerűen alakították ki a különböző funkciószigeteket, a jegypénztárakat, az információt, a különböző szolgáltatások helyét.
A térséget a két oldalt végigfutó üvegezett függönyfal felől, valamint a tetőbevilágítókból áradó természetes fény jól benapozza. Sötétedés után a hullámvonalat a mennyezeten elhelyezett LED világítás emeli ki. Ugyanakkor a hatalmas üvegfelületekről minden irányban mozgalmas látvány tárul az utazók elé: figyelhetik a szerelvények állandó kígyózását, a vágányok rajzolatát, az irányítórendszerek színkavalkádját, de mindezen túlmutatva a környező és teljesen átalakuló városrészt és magát az óvárost is. Emellett a tetőre pedig évi 85.000kWh elektromos energia előállítására alkalmas napelemeket helyeztek.
A projekt nem állt meg az állomás és a kapcsolódó közlekedési rendszerek újragondolásának szintjén, hanem kitért a környező térség logikus és élhető átformálására is. A vasútforgalmi funkciók vágányok fölé emelésével és az állomás körüli, korábban szétszórt buszmegállóknak a pályaudvarba való integrálsásával felszabaduló oldalsó térségekből két új, vonzó, alapvetően a gyalogosokra tervezett városi közteret alakítottak ki - az egyik irányban közvetlenül kapcsolódva a régi városrész sétálóutcáihoz, a másikban pedig a kereskedelem- és az elővárosi lakóövezetekhez.
Míg korábban az állomás területe, jelentős mérete miatt komoly szeletet hasított ki a város szövetéből, ma a vasút által megosztott tereket igyekeznek ismét összefűzni. A projektben, akárcsak a Hollandia szerte megvalósuló többi vasúti fejlesztés esetében is, kiemelt szerepe van a környező városrészek összekapcsolásának, annak, hogy a vasút ezentúl ne egy térelválasztó elem, hanem a különböző jellegű városi közegek és funkciók összeforrasztója legyen.
A pályaudvar és környezetének átformálása persze jelentősen befolyásolja a környék ingatlanpiacát is. A vágányok szomszédságában több magasépület, főleg irodaház létesült, amelyek között nagy felületű hullámos tetőzetével domináns jelenség lett a legnagyobb pontján is csak 18 méter magas vasúti komplexum.
A fejlesztés utolsó ütemében, a városközpont felőli tér alatt a jövő évben adják át a világ jelenlegi legnagyobb zárt kerékpártárolóját, amelyet 12.500 bicikli befogadására terveztek. Hollandiában igen általános a vasútállomások mellett kiépített, általában szabadtéri, de tetőzettel ellátott, B+R biciklitárolók látványa. Utrecht központi és egyetemi városi szerepéből kifolyólag azonban a szokásosnál is nagyobb a pályaudvar környéki kerékpárforgalom és –parkolás. Az utcai tároló helyeket már nem lehetett úgy fejleszteni, hogy ne akadályozzák a gyalogosforgalmat, így merült fel a lényegesen költségesebb, de rendezettebb megoldás: 48 millió euróból háromszintes felszín alatti bicikliparkoló épül.
Az utrechti állomásfejlesztés része annak az 1997-ben életre hívott holland programnak, amely nagyon intenzív vasúti modernizációt indított el. Ennek a folyamatnak az úgynevezett „Új Kulcsterve” az ország hat központi pályaudvarának (Utrecht mellett Hága, Rotterdam, Arnhem, Breda és Amszterdam-Dél) teljes újgondolása, és környezetükkel együtt komplex megújítása. A pályaudvar épületek újrafogalmazásával igyekeznek feleleveníteni a vasút hőskorának mottóját, ezzel válnak ismét a „a mai kor katedrálisaivá”.
Bán Dávid
