Miskolctapolca turisztikai fejlesztése – az Archimago megvételben részesített terve
A Miskolctapolca turisztikai fejlesztésére kiírt pályázaton megvételben részesült Benkő Melinda, Tóth Péter és Bene Tamás koncepciója, amely a helyszínen jelenlévő négy őselem köré fűződik fel, elsődleges célja a természeti környezet értékeinek megőrzése és ennek hangsúlyozása. A különböző karakterű területeket apró ötletekkel gazdagított, igényes köztérrendszer fogja össze, amelyhez letisztult építészeti világot sugalló új elemek társulnak.
Részletek a műleírásból
Miskolctapolca turisztikai fejlesztése természeti és kulturális örökségére alapul. Hagyományos értékeinek hangsúlyozása mellett a tervezett új elemek hozzásegítik az 1934 óta már üdülőhelynek nevezett Miskolctapolcát, hogy a 21. században újból magára találjon, és a kor igényeinek megfelelő, változatos infrastruktúrával rendelkező, nemzetközi és hazai komplex turisztikai célponttá váljon. A tervezett táji – építészeti beavatkozások koncepciója a négy őselemre fűződik fel, ezek együttesét jelképezi Miskolctapolca kapuépülete, és így az ökoturizmus üzenetét közvetíti a megújuló Miskolctapolca: víz, föld, levegő, tűz.
Miskolctapolcán a víz, az élet forrása, a testi és lelki megtisztulás, az újjászületés eleme dominál: meleg vizes források, Hejő patak és a vízi világ tanösvény, Békás tó, Csónakázó tó, ivókút, monostor-kert kútja, Ökoturisztikai látogatóközpont, barlangfürdő, strand, élményfürdő, tavi-fürdő, uszoda, korcsolyapálya, wellness szálloda, stb. tudatosítják a víz jelenlétét és szerepét.
A föld, maga a táj, a hegyek, a hegyek által határolt Miskolctapolca völgy, a tavak szigetei, az Ökoturisztikai látogatóközpont dombháza, a Bükk flórája és faunája. A tűz az eseményeket és helyszíneket megjelölő fény, az ember jelenléte a tájban: tér- és díszvilágítások, a tavi fürdő fáklyái, a barlangfürdő hangulatfényei, a monostorkert kútját fedő sárgaréz Nap motívum. A levegő a völgy szellője, a különleges helyi klíma, a kilátópontok ég felé törése, az Ökoturisztikai látogatóközpont dombjába ékelődő „űr”, a zene áradó hangjai.
Miskolctapolca természetes és ember alkotta turisztika attrakcióikkal rendelkezik. Tervünk a környezet meglévő és tervezett elemeit összefüggéseiben kezeli, a természeti és épített részeket egységnek tekinti. Célja város/Miskolc/ és természet/Bükk/ határán egy egyedi karakterű élménysor kialakítása, ahol a vonzerők egymást kiegészítik, erősítik, és a turisztikai célpontokat összetartja az igényesen létrehozott és fenntartott köztérrendszer.
Miskolctapolca turisztikai fejlesztését alátámasztó településrendezési javaslatok
fenntarthatóság – Green City
Miskolc az első magyarországi város, mely zöld mintavárosként a nemzetközi Green City Mozgalom elvei mentén fejlődik. Ennek a folyamatnak természeti adottságai révén is kiemelkedő projektje Miskolctapolca turisztikai fejlesztése. Élhető, fenntartható és környezetbarát város jön létre, mely szemléletformáló példa a miskolciak, a hazai és külföldi látogatók számára egyaránt.
településszerkezet
1. hálózati elemek – közlekedés, közművek
Az úthálózat kialakításánál fontos szempont a völgyvég haladó és álló forgalmának minimalizálása. A Miskolctapolcai főút szervezi a területet, új csomópontjai segítenek a forgalom elosztásában: Egyetemi út felé - parkolás, térség kapuja, átvezetés a Hejőn; Külső Csabai út – Mátra utca kiszabályozása: keleti lakó- és üdülőterületek, Csabai út intézményeinek (strand, szállodák) forgalmát elvezetési, ezáltal a Miskolctapolcai út déli része ettől a forgalomtól már mentesül. A Miskolctapolcai út szervizútja fásított parkolósávval kísért, az út mentén pedig meghosszabbításra kerül a kerékpárút. A fejlesztések érdekében lényeges a Csabai út szabályozása is: kétirányú forgalom, kétoldali fasor, párhuzamos, illetve fásított merőleges parkolósáv. A térség kapujánál, az Egyetemi út kereszteződésénél jön létre összefüggő parkolófelület, a Miskolctapolcai és Csabai utak mentén fásított parkolósávok, az Ökoturisztikai látogatóközpontnál a domb által részben rejtett parkolófelület, illetve a Bay Zoltán téren a terepadottságokat is kihasználó felszín alatti mélygarázs található.
Miskolctapolca tömegközlekedési kapcsolata jó, de a jelentős fejlesztések, a terület mérete, a fenntartható közlekedés elvei megkövetelik a Miskolctapolcai elektromos körjárat, a „TaBu” kialakítását. Az Egyetemváros - Miskolctapolca kapuja - Miskolctapolcai út - Bay Zoltán tér - Csabai utca - Külső Csabai utca - Egyetemváros útvonalon közlekedő alacsonypadlós járat a területen belüli mozgásokat könnyíti, mivel minden lényeges turisztikai pontot felfűz. Megjelenése a városrész új brand-je is lehet (pl. egyéni kialakítás, zöld szín, stb.).
2. területfelhasználás – funkcionális tagolás
Célunk, hogy a Barlangfüdő környezete, a völgy déli vége már elsősorban a természetbe való visszavonulásról, a harmóniáról, csendről szóljon. Ezt a légkört egyrészt a természeti környezet szépsége (Bükk, Őspark, Őspark bővítés a volt strand déli részén a fenyő utca meghosszabbításáig, Csónakázó tó, kolostor udvar), másrészt az idő dimenzióját a tájba emelő revitalizált monostor adja (templomtér, kerengő).
A strand két ütemben épül és két különböző karakterű résszel bír: élményfürdő úszómedencével az első ütemben szezonális működésű, míg a második ütemben kialakuló tavi fürdő wellness szolgáltatásokkal egész évben nyitva lehet. Mindez indokolja, hogy két egységként épüljön meg, közte gyalogos közterülettel, ahol a „TaBu” kisbusz megállója is helyet kap. Az élményfürdő az északi részén szabadtéri sportpályákkal zárul, ami nyitva tartás idején a fürdő része, egyébként pedig egész évben hasznosítható, kívülről is ellenőrzötten megközelíthető sportterület.
A szálláskapacitás növelését a Barlangfürdőhöz kapcsolódó új exkluzív szálloda, illetve a Csabai út menti telkek beépíthetősége és az Ifjúsági-, Sportszállóként megújuló Juno Hotel biztosítja. A Hejő-liget ökológiai zöld folyosó marad, biológiailag aktív zöldfelületekkel. Ökosétány tagolja, mely télen sífutókörként működik, ezáltal egy új ingyenes szabadidős tevékenység megjelenését teszi lehetővé a völgyben. A Hejő ligetbe az Ökoturisztikai látogatóközpont dombháza simul, formáját és anyaghasználatát tekintve is részévé válik a természeti környezetnek.
3. morfológia – település és táj viszonya
Miskolctapolca összképében a természeti környezet dominanciáját meg kell őrizni. Ez egyrészt a környező erdők érintetlenségét (természetvédelmi terület) jelenti, másrészt a 250-300 méter szélességű völgytalp zöld karakterének megerősítését és a határoló domboldalak túlépítésének korlátozását. A Hejő patak és a Miskolctapolcai út közti sáv nem beépíthető zöldterület, kivétel a pontszerű, vertikális jelként megjelenő kapuház a völgy bejáratánál és a zöld dombházként kialakított Ökoturisztikai látogatóközpont.
Miskolctapolca turisztikai fejlesztéseinek ütemezése a jelen helyzet ismeretében a következő részre tagolódik:
1. alapok - elsősorban közberuházások (pályázatok, PPP), melyek növelik a terület vonzerejét, jelentős humán hatással bírnak és majd várhatóan hazai és külföldi beruházókat vonzanak:
- növénytelepítés (Őspark bővítés, patakparti és útmenti fasorok),
- infrastruktúra fejlesztés (parkolók, kerékpárút, közművek, sétányok, sífutókör),
- egész évben használható új sportpályák kiépítése,
- strand 1. ütemének megépítése,
- zenepavilon, ivókút, új tér kialakítása a parkban.
2. pólusok – az alapokra épülő köz- és magánberuházások, melyek a hosszú távú gazdaságos és fenntartható működés és működtetéshez elengedhetetlenek:
- kaputérség kialakítása,
- Ökoturisztikai látogatóközpont, ökosétány létrehozása,
- monostor revitalizálása és ezzel párhuzamosan a barlangfürdő bejáratának, a csónakázó tó partjának és a szigetének, napozóinak újraépítése,
- Juno szálloda felújítása,
- wellness szálloda építése, iskola előtti mélygarázs, tér felújítása,
-pavilonok egységesítése.
3. hiánypótlások
- strand 2. ütemének, a tavi fürdőnek a megépítése,
- Korzó véglegesítése,
- új kisebb szálláshelyek kialakítása,
- kilátóhelyek, stb.
Tervezett épületek és szabad terek / építészet, tájépítészet
Tapolca kapuja
Miskolctapolca bejáratánál, a Miskolctapolcai út és a Nagyszentbenedeki dűlőút kereszteződésénél, a Hejő patak partján épül fel a turisztikai térség kapuépülete (információ, nyilvános wc, kerékpárkölcsönző, lovas pihenőhely, itató). A telek formájához igazodó ék alakú ház a zöld völgytalp kezdete, ezért elsősorban a területre jellemző kőből kialakított támfalak és zöld rézsűk határolják tereit. Az épület a táj részeként viselkedik, belső és külső terei között folytonos átmenetek vannak. Az alapvetően horizontális tömegből vertikális, már távolról is jól látható jelként emelkedik ki a fehér torony, mely nyáron vízpárába burkolódzva, este díszvilágításával hívja fel magára a figyelmet. Az épületegyüttes a négy őselemet egyesíti: a víz a patak, a ház részeként kialakított vízfelület, a torony vízpárája, az ivókút és itató révén van jelen, a föld a terepmozgások által természetes módon része a háznak, a tűzet a torony és az információs felületek fénye jeleníti meg, a levegő a torony szélkerekét forgatja, illetve körbeveszi és átjárja a kapuházat.
Ökoturisztikai látogatóközpont
Miskolc új interaktív múzeuma a Hejő pataktól nyugatra húzódó be nem épített területre kerül, ezért az épület három irányban zárt zöld dombházként jelenik meg, azonban a patak, illetve a patak két oldalán kialakított új vízparti köztérrendszer felé felnyílik. Kialakítása az ökoturizmus üzenetét, természeti és épített környezet megvalósítható harmóniáját érzékelteti. Formálása, anyaghasználata, üzemeltetése (megújuló energiák használata, víz körforgatása, természetes megvilágítás és szellőztetés) a környezettudatos építés miskolci új mintaháza.
Belső kiállító terei a központi átrium köré szerveződnek, illetve a vízparti sávban sorakoznak nyilvános, a múzeumtól függetlenül is üzemelő részei (előcsarnok, büfé, oktatóhelyiség, stb.). A patak mentén, a Hejő mindkét oldalán hasonló kialakítással kő és faburkolatos eseménytér születik, mely a belső terek szabadtéri bővülete, a Vízi világ tanösvény fontos megállója. A telken, részben a domb alatt, a Miskolctapolcai út mentén jön létre a parkoló, illetve a ház közelében van a TaBu megállóhelye, közvetlen közelében haladnak el a miskolctapolcai kerékpárutak. Az épülettől délre van az Ökojátszótér, mely közvetlenül a parkolóból és egy új fahíd segítségével a családi kerékpárútról is megközelíthető.
A Vízi világ tanösvény a Hejő partján, illetve a patak közelében kanyarog. Célja egyrészt a maga természetességében bemutatni az őshonos növény- és állatvilágot, másrészt installációk segítségével megismertetni a víz sokféle szerepét, megjelenési formáját a világban. Tudomány és művészet találkozik az ösvényen: egzakt földrajzi, biológiai, kémiai, fizikai ismeretek mellett a művészet eszközeivel különlegesen is érzékelhetővé válik a víz (vízfátyol, víztükör, vízfüggöny, vízjáték, stb.). A sétány tájépítészeti kialakításánál kiemelkedő szerephez jutnak a környezetbarát anyagok és a megújuló energiák (pl. játékok, installációk, lámpatestek energiaellátása).
A sétány Tapolca kapujától indulva a vad állapotában jelenlévő természeti környezetben vezet, majd az Ökoturisztikai látogatóközpontnál építetté, tanítóvá válik, megállóhelyekkel tagolt, a Fagyöngy utca és a Garas Sámuel sétány közti részen vízparti, eseményekkel teli Hejő korzóvá alakul, majd az Ősparkba érve elcsendesedik.
Kövek völgye szálloda
A tervezett hotelt a Várhegy oldalában helyeztük el. A 225 m magas Várhegy tetején található az elmosódott határvonalú földvár, a nyugati oldalon a ma már nem művelt kőbánya, amelyben több barlang, ill. barlangroncs jött létre az alulról feltörő vizek eredményeként. A mesterséges és természetes kialakulású terep fontos jellemzője a tájnak, a látványt már tíz kilométeres távlatból is meghatározza. Az elhagyott bányaudvaron egy geológiai bemutatóteret is létre szeretnének hozni KÖVEK VÖLGYE néven.
Az épület a hegy aljában, a természetvédelmi területet nem érintve, közvetlenül a Pazár sétány mellé települ. A négycsillagos szálloda architektúrája a „kövek völgyének” kettősségét jeleníti meg. Az épület tört tengelye követi a terep szintvonalait: a második szint csak féltraktusos kialakítású, hogy a Pazár István sétány felől alacsonyabb tömeget mutasson. Másrészt mesterséges, épített jellegű is a tömeg, melyet a mérnöki rendben elrendezett, szabdalt tömegű formák, a „hegy gyomrából előkerülő sziklakubusok” mutatnak. A barlangszerűségre utal az architektúra, mivel a nyílások, az üvegfelületek visszahúzva, rejtetten létesülnek a nagy faltömegek osztásainál.
A kétszintes, egy kéttraktusos hossz-szárnyból és két egytraktusos keresztszárnyból összeálló 150 szobás szállodaépületet úgy alakítottuk ki, hogy flexibilisen alkalmazkodni tudjon az elvárt igényekhez. Közvetlen zárt kapcsolat létesül a meglévő barlangfürdő fejépületéhez, így a szállodavendégek könnyen elérhetik az ottani különleges szolgáltatásokat is. Ugyanakkor a szálloda önállóan is rendelkezik egy jól felszerelt wellness részleggel.
A szálloda alkalmas kisebb konferenciák befogadására is. A földszinti étterem mellett mobil válaszfallal kialakítható egy 80-100 fős konferenciaterem, illetve az étteremből két kisebb szekcióterem is kialakítható. A nagyra méretezett előtér alkalmas a konferencia kiállítások
tablóinak elhelyezésére és a regisztráció lebonyolítására. A pinceszinten 140 gépkocsi elhelyezésére van lehetőség, illetve a felszínen 12 gépkocsi számára alakítottunk ki fedett parkolót. A szálloda éttermét 300 adagos konyha szolgálja ki. A feltöltés a pinceszintről a gazdasági lift segítségével történik. Az előtérhez kapcsolódva a wellnessnél kis drink-bárt, a Pazár sétányról betérő vendégek számára teraszos kávéházat alakítottunk ki.
Monostor feltárás - régészeti bemutatóhely
Miskolctapolca kulturális örökségének kiemelkedő eleme a Miskolc nemzetség által alapított Szent Péter és Pál bencés apátság, melynek romjait 2004-ben megkezdődött régészeti kutatás során kerültek elő. Az évszázadok óta vizuálisan nem létező épületegyüttest építészeti, kertépítészeti és látványelemek segítségével idézzük meg. Egyértelművé tesszük kontúrjait, érzékeltetjük méreteit és a bencés monostor leglényegesebb egységeit.
A templom terének alsó síkját a 16. századi szinten kővel burkolva újjáépítjük, északi falát és apszisait felfalazzuk, hogy a falak vizuálisan elhatárolják a romterületet a parktól és a templomtér szabadtéri esti komolyzenei koncertek védett helyszínévé válhasson. A főhajó oszlopsorát az oszlopok eredeti magasságának megfelelő kortárs lámpasorok jelenítik meg, melyek az esti díszvilágítás meghatározó elemei is egyben. A templomtérbe csak a nyugati főbejáraton és a kerengővel kapcsolatot biztosító déli kapun keresztül lehet bejutni.
A kolostorépület központi része, Miskolctapolca szellemiségét tükröző kolostorudvar lesz a monostor kulturális turisztikai attrakciója. Nem a kolostorépületet, hanem az udvart, a kerengőt és a központi kutat jelenítjük meg. A kerengő járósíkját a 16. századi szinten újjáépítjük, a kolostor külső falait ülőmagasságban, a kerengőt határoló falakat magasabban, a külvilágot vizuálisan kizárva építjük fel. A volt ajtók helyén megvilágított falfülkék vannak, ahol a valaha onnan nyíló egyes helyiségekről, a monostor múltjáról találhatóak interaktív tájékoztató táblák. A falak között körben gyeprézsűk érzékeltetik a volt belső tereket. A kerengőbe a tó felől egy rámpán, illetve a templomtéren keresztül jutunk. Itt a belső udvar, a kert körül sétálva a kút, a szimbolikus központi elem körül mozgunk. A kert a klasszikus, geometrikus bencés tagolást követi, sűrű növényzettel fedett, közepén ivókúttal. Az építészeti, kertépítészeti és látvány-beavatkozások által a monostor a park része marad, ugyanakkor tereibe jutva a látogató elhagyja a természeti környezetet és a múltban bolyonghat.
Strand: élményfürdő - tavi fürdő / Hejő korzó
A tervezett strand együttes két ütemben valósul meg: először a volt gyermekfürdő helyén létesül az új élményfürdő 50 méteres úszómedencével és sportpályákkal, majd a volt strandterületen jön létre a tavi fürdő.
1. ütem
A fejlesztési területet két részre tagoltuk: a déli területen van Miskolctapolca új strandja, az északi részen a sportpályák és a játszótér, mely az idényben nyitva tartó strand része, de attól teljesen függetlenül, szabadtéri sport- és játszóterületként egész évben működtethető. Megközelíthető a patak és a Csabai út felől is, ahol a parkolósáv és az Ifjúsági szállóként megújuló, edzőtermekkel kiegészített Juno Hotel található, ami a Miskolctapolcán edzőtáborozó fiatalok új otthona. A strand bejárata a kizárólag az Aradi sétányról nyílik, mely gyalogos és kerékpáros útvonal, ahol járműként kizárólag a TaBu buszok haladhatnak át.
A strand épületei könnyed, fém és favázas házak, melyek nem alkotnak zárt térfalat, hanem egy áttört keretként a patak és az Aradi sétány felől lehatárolják a területet. Az élménymedencék egymáshoz viszonylag közel, a terület fákkal jelenleg nem fedett részein helyezkednek el. Az 50 m-es úszómedence a Csabai úttal párhuzamosan van, a későbbiek folyamán télre sátorral fedhető medencét, a szintkülönbséget kihasználó lelátósor kíséri. A burkolt felületek nagysága minimális, a terület faállománya megmarad, illetve őshonos fajtákkal kiegészül. A strandterület déli része a zárvatartás idején (októbertől – áprilisig) egyfajta ligetként érzékelhető, míg északi része a közpark bővületévé válik.
2. ütem
A 2. ütemben a volt strandterületen egész évben működő, új termál tóra települő tavi fürdő létesül. Főbejárata az Aradi sétányról, a volt fogadóépületen keresztül nyílik, aminek felső szintjén esti szórakozóhely működik, közvetlen bejárattal a korzóról. Tava - a faállomány jelentős részének megtartása mellett - elsősorban a mostani medence helyére kerül. A tavon lábakon áll a fürdőház, a tó nyugati partja keményfa burkolatú stégként kiépített, a többi partja szabadon formált, „vad” vízpart. A strand kiszolgáló épületei a patak menti Hejő korzót kísérik, két irányban működő vendéglátó, kiskereskedelmi, szórakozó helyek. A térfal tagolt, belátásokat enged a tavi fürdő felé, sejteti a benti életet. Dél felé a fürdő területe vizuálisan együtt működik az Őspark kibővített területével, fürdőzés élménye a természet látványával gazdagodik. A Hejő korzó a jelenlegi betonfelület egy részén kialakított rendezvénytérre érkezik, ahol park és tér határán helyezkedik el az új zenepavilon, illetve a pavilont körbevevő vízfelület télen korcsolyapályaként, a pavilon melegedőként működik.
Őspark – kútház – zenepavilon
A miskolctapolcai Őspark a magyar kerttörténet kiemelkedő jelentőségű alkotása. Nyugati, történeti része teljes megőrzi történeti karakterét és otthont ad az új ivókútnak, mely centrális, négyzetes alaprajzú, könnyed kő-fa építmény. Új építésű keleti része, a Hejő túlsó partján, a volt strand területén jön létre. A történeti növényállomány megtartása mellett a rekultivált területen őshonos növénytelepítés történik a korábban burkolt és beépített részeken is. Az északi részen alakul ki Miskolctapolca rendezvénytere. A zenepavilon vízmedencében áll, mely a téli időszakban mesterségesen működtetett korcsolyapályaként üzemel, kiszolgáló épülete a zenepavilon. Így a víz jeges formában is bekapcsolódik a térség életébe és télen újabb vonzerőt jelent a családosok, fiatalok számára.
Békás-tó, Szerelem sziget
Ezzel szemben a Békás-tó termálvize, mely soha nem fagy be, a föld melegét pára formájában árasztja magából és különleges növények jelenlétét is biztosítja Miskolctapolcán. Partjait, szigetét a szintkülönbségeket is figyelembe véve újraformáltuk, a part, az útvonalak íves vonalai lágyan szövik be a területet.
Barlangfürdő
A Barlangfürdő bejáratának áthelyezése a monostor feltárt maradványai miatt elkerülhetetlen. Az új bejárat közvetlenül a csónakázó tó mellett, a monostortól délre kialakuló burkolt térről nyílik. A térre több irányból vezetnek sétányok: tovább él a Barabits sétány, pozícióba kerül az új szállodától érkező útvonal, a tóparti átalakított sétány pedig egyrészt a Hejő korzó, másrészt az ősfák által határolt út felől érkezik (mely a Mária utat is beköti a parkba). Tágas, vízparti előteret kap a Barlangfürdő és ezáltal a terület kellően elkülönül az apátsági templomtér bejáratától.
Miskolctapolca turisztikai fejlesztése nyílt tervpályázat – megvételben részesített pályamű
tervezők: Benkő Melinda, Tóth Péter, Bene Tamás
munkatársak: Monory Rebeka, Reinitz Dorottya, Horváth Balázs
tervezés éve: 2012
helyszín: Miskolctapolca
építtető: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
generáltervező: Archimago Kft.
A Bíráló Bizottság értékelése
5. bírálati sorszámú pályamű
A pályázat igyekszik hangsúlyozni Miskolctapolca természeti és kulturális értékeit és az ahhoz kapcsolódó komplex turisztikai célkitűzéseket, de néhány apró ötlettől eltekintve elmarad az attraktivitástól és a kiírásban megfogalmazott kritériumoktól. Turisztikai szempontból jó ötlet a led virágmező és a földtől elszakadó, emelt tanösvény létrehozása.
Az épületek turisztikai szempontból egysíkúak és a látogatók számára nem kellően vonzóak. Nem foglalkozik a táji és zöldfelületi kapcsolatokkal és a látogatóközpont környezetbe illesztésével. A tanösvény nyomvonala elnagyolt, koncepció nélküli. Az 1:500-as tervlapokon adott zöldfelület-rendezési javaslatai hibásak. Településszerkezeti, területfelhasználási szempontból a gyalogos és kerékpáros nyomvonalak szétválasztása kedvező, a fejlesztési területek kijelölése támogatandó, kivéve a „Kövek Völgye” szálloda vízbázisra telepítése környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan.
Egységes építészeti koncepció nehezen fedezhető fel a tervlapokon. Nincs karakteres arculat, bár az építészeti megfogalmazás és a javaslatok előadásmódja kulturált, de nehezen indokolható, hogy miért pont ilyenek. Az elegancia ingerszegénységbe fullad. Ez olyan fajta tiszta építészet, mely nehezen szerethető. Az építész kísérletet sem tett a „Genius Loci” megértésére.
A terv a monostor együttesének a bemutatását az együttes története szempontjából jellegtelen 16. századi járószinten tervezi, eltakarva a meghatározó két középkori szintet. A mai járószinthez képes közel 1 m-rel mélyebb tervezett szinten a templom körítő falait megemeli és szándéka szerint ezáltal egy többfunkciós, de a környezettől elzárt teret hoz létre az egykori támaszok érzékeltetésével. A quadrumban kockaformára nyírt fákkal szándékozott jelezni az egykori kolostorkert geometriai formáját. A környezet és az újonnan kialakított járószintet gyeprézsűk kapcsolják össze. A terv koncepcionális hibája, a bemutatott felületnek nincs érdemi kapcsolata az eredetihez és a 21. századhoz sem. Megvalósítása örökségvédelmi szempontból hiteltelen, nem támogatható. Az egykori strand bejáratának a kezelése építészetileg sematikus, fantáziátlan. Hasonlóan erőtlen a Junó szálló homlokzatának „korszerűsítésére” tett javaslat is.
A Bíráló Bizottság a pályaművet bruttó 1 millió forintos megvételben részesíti.
