Mit jelent egy híd?

Épp most jelent meg a Guardian soha el nem készült, különleges funkciókkal felruházott hidakról készült válogatása, amelynek kapcsán mi is felidéztük: nem is olyan rég Budapesten is felmerült egy többfunkciós híd elkészítésének lehetősége, és bár a terveket ihlető gondolat és a koncepció ma is aktuális, megvalósítására igen kicsi az esély. 

A világ számos nagyvárosában születtek már a hidak újra értelmezésére tett kísérletek, hiszen a híd mindig is a haladás, a fejlődés, az egymással való kapcsolatteremtés szimbóluma volt. Míg a középkori hidakra való építkezés általános képe volt a városoknak, az ipar fejlődésével, a közlekedés megváltozásával a város kiterjesztéseként működő megoldások háttérbe szorultak, hiszen a megnövekedett forgalom elvezetésére lényegesen funkcionálisabb közlekedési térre volt szükség.

A városi élet a 21. századra ismét változóban van. A személyi közlekedés új divatjainak terjedésével újra lendületet kaptak a hidakat térként, közlekedő folyosóként sőt, pihenőhelyként értelmező, a nagyvárosi lét alapproblémáira reflektáló, a megszokott életmódból való kiszakadást erősítő tervek, következzen itt ezek közül pár a Guardian válogatásában:

 

E bonyolult üveghíd-tervet a londoni Vauxhall Bridge leváltására készítették 1963-ban. A Glass Age Development Committee által készített, hét emeletes hídon számos bolt és egy szálloda is helyet kapott volna.

 

1903-ban Norman Selfe készítette el Sydney kikötői hídjának tervét, amely a Dawes Pointot kötötte volna össze a McMahons Point-tal. A tervpályázatot ugyan elnyerte Selfe, tervét pedig a New South Wales-i hatóság elfogadta, egy kormányváltás miatt szonban soha nem készült el.

 

A San Franciscó-i öböl második hídját maga Frank Lloyd Wright tervezte 1953-ban. A Transbay Tube nevű víz alatti vasúti alagút felavatása miatt soha nem valósították meg.

 

E hidat Battery Park Brooklynhoz való összekötése miatt tervezték. Robert Moses, a Triborough Bridge Authority elnöke lelkes híve volt a projektnek, a költséget 41 millió dolláros büdzsé és a számos kritikus hang miatt végül egy alagutat építettek helyette.

 

A két, párhuzamos Londoni hidat ifjabb George Dance tervezte. Bár terve sikert aratott, a John Rennie által tervezett híd valósult meg – azonban már ez sem áll: az 1970-es években lebontották.

 

A New York-i metró magasvasútjának terve a 19. század végéről. A javaslat szerint egy gyaloghidat képzeltek el Londonban forgalmas útjai fölé, hogy megvédjék a nőket és gyerekeket az utcai forgalom veszélyeitől.

 

Ulysses S Grant tábornok (1822-1885), az amerikai polgárháború parancsnoka, és az Egyesült Államok 18. elnöke tiszteletére tervezett híd Washington DC-ben.

 

Az elmúlt száz évben többször is tervben volt egy Oroszországot és a Krímet összekötő híd elkészítése is. Hosszú idő után végül 2015 májusában, jelentősen módosított tervek szerint adták át.

 

Jean-Paul Viguier egy rész-hídra vonatkozó terve, amely Calais-ból vezetett volna egy tengeri szigetre, ahol boltok és szállodák kaptak volna helyet, és ahonnan le lehetett volna jutni a tenger alatti alagútba, amelynek másik vége másik szigeten, Dover partja mellett vezetett volna át , és háttal állna a híd folytatásába.

 

A híd Thames tervei szerint egy fákkal és növényekkel ültetett függőkert lehetett volna. 2017-re 53.5 millió fontot költöttek a tervre, bár az építkezés sosem kezdődött el.

 

Egy magyar párhuzam

Egy máig fellelhető városi tengely újjáélesztésének szándékával alkotta meg egy kerékpáros híd tervét Bojár Iván András, Dóczé Péter DLA és Magyar Mária DLA még 2011-ben. Nem csupán a folyó két partját egymással összekötő alkotást gondoltak el annak idején: szándékuk volt a már 1566-ban is hajóhíddal ellátott partszakaszok újbóli összekötése a folyó legkeskenyebb szakaszán. E híd teremtette meg évszázadokkal ezelőtt Budapest történelmi várostengelyét, amely a Ligettől (Városligeti fasor – Király utca – Deák tér – Deák Ferenc (volt Nagyhíd) utca – Vigadó tér) vezetett egészen a budai Országútba, összekötve ezzel a Budai Várat, a Tabánt Pest legsűrűbben lakott területével. A régi-új híd tervezői úgy vélik, még ma is ez lenne a legalkalmasabb pont hidat verni a két városrész közé, ami Buda és Pest integrált városfejlesztésének kiemelt pontja is lehetne.

 

 

A Dunán álló mintegy 300 híd között Bécset követően egyetlen gyalogos vagy kerékpáros hidat sem találunk egészen a Fekete-tengerig – írták annak idején a híd szükségességének indoklásában a tervezők. Ma sincs ez másként. A Zöld bringahíd a társadalmi felelősségvállalás és a cselekvőképes, innovatív társadalom üzenetét hordozza. A híd tulajdonképpen egy víz fölött lebegő park, aminek szükségességére nincs is talán jobb példa, mint a civil kezdeményezésből mára a Velencei építészeti biennálén hazánkat reprezentáló Szabihíd-projekt.

 

 

A híd által ismét párbeszédbe lépő területek összekötése pedig a lehető legtermészetesebb ódon javíthatná a város egy máig megoldatlan, félresikerült öröksége, a Vártkert Bazár helyzetét. A híd kezdőpontjaként Buda kapujává válhatna, ezzel a félreeső státus helyett valódi landmark válhatna belőle.