Modal split vagy káosz?

Legújabb cikkében, több külföldi példát is szemlézve, dr. Rigó Mihály a fővárosi közlekedésfejlesztés lehetséges jövőjéről ír. Mindemellett javasolja, hogy a közlekedésfejlesztési döntések egyetlen szempontja a modal split legyen. 

Mi a csoda az a modal split?

Nem mindegy az, hogy a hatalmas helyváltoztatás mivel fog történni! Villamossal, metróval, trolival, HÉV-vel, busszal, személyautóval, kerékpárral vagy gyalogosan. A továbbiakban erről írok.

Az előbbi járműfajták által elszállított személyek számából könnyen számolhatók az arányok, az egyes járműfajták által elszállítottak száma osztva a teljes elszállítottal. A modalsplit tehát egy arány. Pl.: a következő ábrán a 2014-es sorban a személyautó jele mellett 35% olvasható. Ez azt jelenti, hogy az utazás 35%-a történt 2014-ben személyautóval. Olyan ez, mint a családi ünnep tortaszeletelése, melynek során kiderül, hogy a tortából kinek mennyi jut. A felszeletelt közlekedési torta a 2004-es állapot szerint:

A „torta” mutatja, hogy akkor az utazásokat mely eszközzel, milyen móddal bonyolítottuk le. Az ábra arányokat mutat. Rendkívül fontos a fogalom megértése! Akár csinálunk valamit, akár nem, valamilyen arányok mindig kialakulnak. Azt is meg kell érteni, hogy lehetne egynemű az egész, ha minden utazást személyautóval tennénk meg. Ez nyilván tökéletesen ellentétes lenne a gyalogosok és a kerékpárosok érdekeivel. Sőt gyorsan kiderülne: ennyi álló és mozgó autó elhelyezésére nem is lenne elegendő hely a fővárosban.

A városvezetés mindig megfogalmazza valahogy a kívánatos arányokat, de az már teljesen más dolog, hogy betartja-e. A szép elvek kellenek a programokhoz, a választópolgárok szavazatinak megszerzéséhez. A gyakorlat azonban ezektől lényegesen eltérő is lehet! Igen gyakori a lefektetett elvek, itt az arányok meghágása.

Az arányok jelentik a közlekedéspolitika munkamegosztásának, feladatmegosztásának fő csapásirányát. Soha nem lesz olyan döntés, amely minden résztvevőnek kedvező lesz. Erre sem hely, sem pénz nincs. A közlekedéspolitikában ezért kell megfogalmazni a döntéshozóknak azt, hogy minek, kinek akarnak elsőbbséget, előnyt, teret biztosítani a jövő pénzosztásainál. A mai és a közeljövő káoszait az okozza, ha a prioritások rövid időn belül megváltoznak, az ellenkezőjükre váltanak, azaz hol a kerékpárosok, hol az autósok érdekében születnek döntések. Mintha egy inga lenne, amely hol ide, hol oda leng. A legfontosabb minden esetben a személyautó, a személyautós közlekedési mód: terjeszkedjen vagy visszahúzódjon.

Az alábbi ábrákon jövőbeli célokat fogalmaztak meg a tervezők az egyes arányokról. A következő ábrák azt az elképzelést is mutatják, hogy a jövőben miként akarják változtatni a fővárosi modalsplitet.

Hogyan kell olvasni az ábrát? Ez egy nagyon szép elképzelés, hiszen célul tűzi ki azt, hogy 2030-ban a helyváltoztatások fele közösségi közlekedési eszközzel (sárga folt), 20%-a gyalogosan (kék), 10%-a kerékpárral (zöld) történjen és csak az esetek 20%-ában használjanak személyautót (szürke). Ez utóbbi majdnem a felére való csökkenést célozza meg. A gond akkor jön, ha mindezek ellenére szélesítik a fővárosi utakat, újabb parkolóhelyeket építenek, elvetik a dugódíj bevezetését. Itt jegyzem meg, hogy a dugódíj nem adó. A városi forgalomtechnika eszköze, egy terület forgalomnagyságát befolyásoló eszköze, melyet arra használnak, hogy a város egy részén megdráguljon a személyautó használata és emiatt tényleg csökkenjen ott a számuk. Azzal kezdődik, hogy a város egy részén eldöntik azt, hogy a forgalomszervezők, a döntéshozók maximum mennyi személyautót akarnak ott látni, majd a behajtási díjat addig emelik, amíg az elképzelés be nem válik. Ilyen egyszerű!

Két évszám, két aránysor:

Milyen arányú lesz a személyautós és a nem személyautós utazások aránya?

Az óhajtott arányok azonban maguktól nem fognak bekövetkezni, azokért keményen dolgozni is kell. A modalsplit testvérfogalma ezért a modal shift, melyet a következő ábra magyaráz:

Az ábra olvasása: a felső sor a jelenlegi helyzet, míg alatta a jövőbeni állapot látható. Az ábrán az egyes helyváltoztató, közlekedési módokat kis ikonok jelképezik, melyek mérete a szerepükkel arányos. Itt pl. legnagyobb a személyautós közlekedési mód, mely a beavatkozás után lecsökken. Hogy ezzel együtt mi fog megnőni, azt a nyilak mutatják.

A tervezett modal split egy jövőkép, míg a modal shift maga a végrehajtás, a cél elérési folyamata. Na, ez a csúszós pálya! Itt lehet mindennel visszaélni!

A folyamat kétlépcsős: első a döntés, a második a megvalósítás. Sokan csak akkor lepődnek meg, amikor a 2. lépés beindul. Az arányváltoztatás egyértelműen feszültségkeltő folyamat, melynek mind vesztesei, mind nyertesei vannak. Ehhez kell mindenek előtt a közmegegyezés, különben rásütik valakire, hogy ez egy ostoba magánakció. Sosem feledjük, hogy amikor a modal splitről döntünk, ezzel egyidőben döntünk a főváros energiafelhasználásáról és a környezetterheléséről is. Ez még inkább megemeli a modal split jelentőségét.

Javaslom, hogy legyen a modal split a fővárosi közlekedésfejlesztési döntések egyetlen szempontja, rendező elve, vezérelve, hivatkozási alapja, a viták eldöntésének egyetlen szempontja. Azaz: egy vitatott beavatkozás elősegíti vagy visszaveti a tervezett modal splitet. Lényegesnek tartom, hogy a döntéshozók megértsék a városi közlekedés jelentőségét a városlakók életében és ennek megfelelő kezeljék. Azt gondolom, hogy paradigmaváltásra nemcsak az építészek képzésben van szükség, hanem a városfejlesztésben, a városfejlesztés súlypontjaiban is, mely előbbre sorolja a városi közlekedés gondjait, mint ma.

dr. Rigó Mihály

A teljes cikk ezen a linken elérhető.