Épülettervek/Középület

MOME Campus és a mimikri: Sánta Gábor terve

2016.02.26. 11:28

A MOME telke ingatlanpiaci szempontból Budapest egyik legértékesebb zöldövezeti területén fekszik. Elfogadva a helyszín mellett szóló érzelmi érvek erejét, a léptékváltásból adódó feszültséget egyedül a környezetben megbúvó kaméleon építészettel lehet csak feloldani. Bemutatjuk Sánta Gábor, a MOME Campus pályázatára készített terveit. 

A városrész

A MOME telke ingatlanpiaci szempontból Budapest egyik legértékesebb zöldövezeti területén fekszik. Kérdéses azonban, hogy a MOME Campus fejlesztésére valóban ideális helyszín-e a Zugligeti út – a Virányos lakónegyed? Ellene szól a környezet eltérő léptékű, alacsony intenzitású beépítettsége, viszont erős érv mellette az intézmény mára már kialakult és nemzetközi szinten is jól bevezetett arculata, a jó értelemben vett megszokás, a szerethető otthonosság érzése. Elfogadva a helyszín mellett szóló érzelmi érvek erejét, a léptékváltásból adódó feszültséget egy módon lehet csak feloldani, a környezetben megbúvó kaméleon építészettel, a mimikrivel.



A kert

Alapadottság a kert, ez a MOME igazi erőssége, az épületek köré és fölé boruló kacér zöld fátyol. Az új beépítés miatt, különösen az építkezés periódusában komoly veszély fenyegeti majd. Gyógyulása nem lesz lehetséges egy szempillantás alatt, de szerencsére elég nagy területeket lehet érintetlenül meghagyni. A telepítés során erre törekedtem. A MOME ♥ intenzív zöldtetővel épül, ez is sokat számít majd.

A történelem és az idő

Az egész létesítmény tekinthető egyfajta időutazásnak. Az elegáns GOND-ŰZŐ a múlt, a méltóságteljes A épület a félmúlt, a most épülő markáns tömegű Műhely, Műterem és Médiaház a jelen és végül a jövő az épp zajló pályázat víziói. A magyar iparművészet egyik csúcsteljesítménye az eozin máz. Nagyon érzékeny a szín a legkisebb változásra is a mázazás és az égetés során. Ez abból adódik, hogy az eozin nem valódi pigment, hanem a fény interferenciája okozza a színek megjelenését, az interferencia mértékét viszont a mázfelületén kialakuló rendkívül vékony és változékony nemesfém-fémoxid réteg határozza meg. Ez a réteg véletlenszerűen alakul ki, rendkívül nehéz szabályozni a végeredményt. Az eozin a feketétől az aranyon át szinte minden színben megjelenhet, összetéveszthetetlenül egyedi felületet alkot. Az új épületek külső homlokzatait aranyló-ragyogó-eozin mázas fagyálló kerámia lapokkal tervezem, melyekben a nyílászárók is színjátszó bronz-arany reflexiós üvegfelületek lesznek. Az erőteljes faállománnyal együtt élve ezek a felületek a kertben egyszerre megkapó de a lombok között mégis szerényen megbúvó homlokzatokat eredményeznek.



A Három Tó rendszere

A víz földi áramlása és vándorlása építészeti hitvallásom és soha nem szűnő kíváncsiságom tárgya. A felhőből aláhulló esővíz az eredeti tiszta forrásvíz. A talaj szemcséi között, a hegyek barlangjaiban és a gleccserekben az esővíz összegyűlik, patakokká és folyókká egyesül, majd valahol egészen máshol tör felszínre.

Asszociációkon alapuló gondolkodásunk hasonló modellt követ. A MOME Campus jelentősége megkívánja, hogy ne csupán funkcionális értelemben legyen magas színvonalú építészeti alkotás, hanem naprakész világmodellt is megidézzen, egy olyan összefoglaló kulturális paradigmát, ami a XXI. század első évtizedeire markánsan jellemző. Koncepcióm szerint a víz tapintható jelenléte hordozza ezt a XXI. századi mitikus réteget. Jelértékét hangsúlyozom azzal is, hogy több szinten ismétlődő módon szövöm át az egész épületegyüttest a vízzel és a használókat többszörösen provokálom az egyes elemekkel komfortzónájuk elhagyására. Alapítok egy földi tavat az A épület mögötti meditációs kertbe, egy égi tavat az A épület bővítésével kialakuló Könyvtár olvasóterem feletti tetőkertbe és egy látogatható jégkamrát az A épület természetes klimatizálására. 

Az energia és az oxigén

Felmerülhet a kérdés, nem pazarló-e ide tavakat és jégbarlangokat tervezni? Nem az, ha a rendszer fenntartása megújuló energiaforrásokon alapuló, az átlagos green mainstreamhez képest is úttörő logikát követ. Alappillérei a következők:

  • tetőkertben télen-nyáron szabadon látogatható melegvizes fürdő,
  • kerti biotop medence oxigénellátása a belsőtéri levegő átvezetésével és a folyékony halmazállapot téli fenntartása áramoltatással
  • természetes klimatizálás a könyvtár olvasóterméből szabadon látogatható jégkamrán átvezetett friss levegővel
  • a Három Tó fenntartása összefüggő energetikai egységet képez

A könyvtár olvasóterme építészeti szempontból is kiemelt fontossággal bír a koncepciómban. Szeretem az A épületet szép arányai miatt, de a hátsó homlokzat jelenlegi megoldását méltatlannak és idejétmúltnak tartom, ezért a könyvtár olvasótermet egy markáns bővítéssel oldottam meg. A nagyméretű üvegdoboz új építészeti ikon lesz, de a szellemi munka tereként különleges többlet értéket hordoz a jégkamrán átvezetett oxigéndús friss levegőellátás okán.


Az évszakok

Az épületegyüttes és a kert kompozíciójához szorosan hozzátartozik a négy évszak adta vizuális háttér. Olvasva a MOME Integrált Intézményfejlesztési Programját és a tervezés előrehaladtával elgondolkodva az olvasóterem és a Kreatív Innovációs Tudáspark kapcsolatán, felötlött bennem, hogy a MOME Campus ezután már nem fog kiürülni a nyári hónapokban sem, hiszen itt egész évben folyamatos intenzív munka zajlik. Az intézménynek a korábbinál sokkal hatékonyabban kell működnie. Igaz ez éppúgy az egyetemi munkára mint az épületek üzemeltetésére. Közép- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztráliában a MOMÉ-hoz nagyon hasonló profillal működő Raffles Egyetemek hálózata egységesen évi négy szemeszterrel működik, három hónapos terminusokkal, a szemeszterek között mindössze egy-egy hét szünettel. A Három Tó rendszere az intézmény használatát minden évszakban élővé és élményszerűvé teszi. Az égi tó víztömege télen-nyáron hőtároló, a belső teret árnyékoló, kiegyenlítő szereppel bír, melyet mind a hallgatók, mind az oktatók úgy használhatnak, mint egy hőforrást. 


Színek

Amikor bejártam a területet, tiszteletteljes ámulattal figyeltem az épülő új ház markáns grafitszürke homlokzatát és elgondolkodtatott az A épület klasszikus fehérsége és az új épület markáns feketesége között feszülő kontraszt. Hiszek e két végletes szín közötti átmenetekben, ezért választottam a saját koncepciómhoz az eozin-arany-bronz-vörös szivárványszíneket. A parkot keletről és nyugatról keretbe foglaló, a terepből markánsan kiemelkedő épülettömegekre gondolok, két hasábra, melynek szépsége az évszakokkal együtt változó metamorfózison alapul.



Tájékozódtam a megvalósíthatóság lehetőségéről. Elérhető 500 l kapacitású eozin-égető kemence, ahol a 30/60 cm méretű homlokzatburkoló gres lapok kiégethetőek. A belső terekben viszont letisztult, semleges környezetet látok magam előtt, napfényben úszó helységeket, melyekből jól látszik a környező park szépsége. Ezt a minimalista szerénységet a teljes épületegyüttes jeles pontjain intenzív installációkkal, egy köztünk élő, jelenleg is alkotó festőművész alkotásaiból épülő L alakú paravánokkal, un. színkapszulákkal érzem teljesnek.
A színkapszulákban megjelenő képek a puszta dekoráción túlmenően több jelentést is hordoznak. Egyrészt összhangban az épület többi részével megjelenik bennük a Föld és az Ég szimbóluma, formai és színkompozíciókban egyaránt. Másrészt a színkapszulák fontos eleme a MOME profiljához való alkalmazkodás. Az intenzív színfelületeken finom vonalak és szövegrészletek hálójaként rajzolódnak ki a tervezés folyamatainak lépései. Ezek lehetnek a MOME történetéhez kapcsolódó nevezetes vagy ígéretes tervek reprezentációi, vagy a formatervezés történetének kiemelt alkotásaiból való válogatás, illetve csak magának a gondolkodási folyamatnak a leképezései.

A javasolt megjelenő területek:

  • arány, lépték és humánum
  • betű és kép, a vizuális kommunikáció alkalmazott grafikai elemei
  • faktúrák, felületek, anyagok makro vonalai
  • perspektíva és tárgyak a térben.

Ez a színes felületek kognitív, tudományos szférája. Természetesen ennek kiegészítőjeként olyan intenzív felületeket is beiktattunk, melyek az affektív szférát erősítik. Az affektív oldal elsődleges motivációs bázisát a vitalitás affektusok adják, mint hömpölygés, áramlás, emelkedés, süllyedés, stb. A vitalitásaffektusok olyan speciális szavak, melyek kifejezetten az élettel, az elevenséggel függnek össze, melyek által egy életteli vibrálás kerül be a térbe.


Az épületek elhelyezése

Kifejezetten törekedtem arra, hogy az új épületek lehetőleg ne okozzanak újabb tájsebeket a parkban. Ezért a B épületet és a Tudásközpontot többé-kevésbé a bontandó épületek helyére pozícionáltam. Az A épület és a MOME Szíve viszont olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy ott a tervezési program betartásával nem kerülhető el a komolyabb beavatkozás. Célom, hogy a MOME Szívet a Budakeszi útról is elérhetővé tegyem. Egy keskeny bevágással át lehet törni a Budakeszi út rézsűjét és az áttörés felett átvezetett híd, mint kapu alatt egyenesen a MOME Szív szintjére jutunk. Koncepcióm szerint megmarad az intézmény pavilonos karaktere, így a B épület teljesen különálló egységet képez az egymással összeépülő épületrészekhez képest. Ezzel kialakul a keret, melynek két záró eleme a Tudásközpont és a B épület. Az A épület könyvtári szárnya tovább tagolja a közbenső parkrészeket, így egymáshoz kapcsolódó belső kertek sorozata alakul ki a telken belül. A belső kertek eltérő karaktert hordoznak, mint például a B épület melletti Rekreációs park, a Gond-Űző MOME Szalon és a Könyvtár közötti Elmélkedő-tó és a MOME ♥ feletti Tetőkert.


Gépjármű- és gyalogos forgalom

Meggyőződésem, hogy érdemes több gépkocsi behajtó pontot kialakítani, ezzel is minimalizálva a telken belüli gépjárműforgalmat. Ennek szellemében a Zugligeti útról két ponton, az alsó és a felső teleksaroknál új gépkocsi behajtókat és a bejárattól szinte azonnal elérhető parkolósávot terveztem. Célszerűnek találtam a Tudásközpont alatt parkolószint kialakítását. Ezzel a megoldással el tudom érni a MOME Szíve étterem-kávézó konyhaüzemét és az egyetemi művészellátót és ezen túlmenően a kert zöldfelületét is növelem. A terepadottságok ezt a megoldást szinte sugallják, mivel a MOME Szíve padlószintje így a Tudásközpont hallgatói zónájával kerülhet majd egy szintre.



Úgy vélem ezzel a napi forgalmi igények biztosíthatóak, de a telek Budakeszi út felőli oldalán végigvezetett vegyes forgalmú úttal az alkalmi telken belüli szállítási igények kiszolgálása is adott. Új helyzetet teremt majd a Műhely, Média és Műteremház, hiszen az épülő beruházás is megközelítési lehetőséget teremt majd a Budakeszi út felé.

A gyalogos forgalom tervezésénél a választható alternatívák minél gazdagabb megteremtése a célom. Megközelíthető a kert mind a Zugligeti út felől, mind a Budakeszi út felől és a telken belüli közlekedést is a kersztül-kasul történő átjárhatóság, a régi füvészkertekre jellemző, ráérősen vezetett sétautak jelentik majd. A gyalogos forgalmi hálózat részét képezi a MOME Szíve feletti tetőkert járhatósága és a Könyvtár Olvasóterme feletti medencekert.


Az épületek formái

Az épületek megformálásáról töprengve úgy találtam a stílus kérdése eleve eldőlt a Műhely, Média és Műteremház megalkotásával. Kifejezetten racionális, klasszikus modern építészet ez, kicsit talán Louis Kahn stílusában megragadva a feladatot. Igen határozottan szerkesztett építészet, az kahni analógiát nem dehonesztálónak szánom, csak azért említem, hogy lássuk világosan mi épül előttünk. Én is ugyanezt a formavilágot folytatom, egyszerű geometrikus tömegeket alkalmaztam. A tető-fal-ablak egyetlen osztatlan formát és felületet képez a Tudásközpont és a B épület esetében. A Könyvtár Olvasóterem bővítés a ház a házban elvet követve borul az A épület köré-fölé. A MOME Szíve a kert részévé válik a zöldtetővel. Ez a rombusz alakú felülvilágítókkal épülő tetőkert maga is egy ég felé néző homlokzat, hiszen a környező épületekből jól látható. A természetes domboldal megnyitásával egyetlen hosszú üvegfal látható belőle a Zugligeti út felé, mely egyúttal a MOME Campus főbejárata.

Sánta Gábor