Az elmúlt 30 évben az abszolút szegénység mértéke világszinten visszaesett (40%-ról 20% alá csökkent), az afrikai országokban viszont ez a százalék alig csökkent. A szub-szaharai térségben még ma is a népesség 40%-a él a létminumum alatt - a csoport több mint felét a kistermelők teszik ki. A zöld forradalom műtrágyakeverékei, öntözéses megoldásai és magas hozamú vetőmagjai - amelyek 1960 és 2000 között megduplázták a globális gabonatermelést - több próbálkozás ellenére sem tudták kibontakoztatni hatásukat Afrikában. Ennek okait a rossz infrastruktúrában, korlátozott piacokban, gyenge kormányzatban és a posztkoloniális kontinenst romlásba döntő testvérgyilkos civil harcokban találjuk.
A mostani projekt célja, hogy a zöld forradalmat a legszegényebb emberekhez juttassa el. A földművelők képzésével, trágyához és magokhoz juttatásával ők is képessé válhatnak, hogy hektáronként ugyanannyit termeljenek, mint a hatalmas modern farmok. A termés növelésével a termelők kihúzhatják magukat a szegénységből sőt, elkezdhetenek felesleget termelni, amit a szomszédaik hasznosíthatnak. Ha a földművesek képesek boldogulni, akkor az a saját közösségükben is segít felszámolni a szegénységet és éhezést.
A Mashambas egy mozgatható oktatási központ, mely a kontinens legszegényebb területein bukkan fel. Képzést, földművelési technikák oktatását, olcsó trágyázó szereket és modern eszközöket kínál, miközben helyi vásárcsarnokként is működik, ahol maximálizálhatóak a termésből keletkező hasznok. A földművelés virágzik az épület körül, a tudás szétterjed a horizonton.
A struktúra addig terjed, míg a résztvevők száma is növekszik. Amikor már a helyi közösség képessé válik az önellátásra, az épületet más helyre szállítják. A szerkezet egyszerű moduláris elemekből épül fel, ami könnyűvé teszi az összerakást, szétszedést és szállítást. Az egymásra helyezett modulok alkotják a toronyház formáját, amely megoldás a lehető legkevesebb hasznos földterületet veszi el a termelőktől.
Bár ma az éhezés és a szegénység Afrikára jellemző probléma, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy 2050-re, ahogy a világ népessége eléri a 9 milliárdot, az élelmiszerhiány globális méretűvé válhat - Afrika gazdag termőföldjei pedig nem csak a kontinens saját, növekvő populációját, hanem az egész világot elláthatnák élelemmel.