Mozgó Modern – A modern szellemében Pécsett alkotó építészek

Mozgó Modern – A modern szellemében Pécsett alkotó építészek Csontos János filmje 2011. augusztus 29-én, a film második része pedig szeptember 6-án az M1 műsorán.

Mozgó Modern – A modern szellemében Pécsett alkotó építészek (2X25’)

1. rész: m1, augusztus 29. hétfő 22.55

2. rész: m1, szeptember 6. hétfő 0.45

Operatőr: Bucsek Tibor, Novák Lajos, Szabó Mihály
Szakértő: Baku Eszter
Szerkesztő: Csontos Györgyi
Rendező: Csontos János

Szereplők: Getto József, Getto Tamás, Pelényi Margit, Koller József, Patartics Zorán, Orlovits Balázs

A klasszikus modern és a kortárs pécsi építészet kapcsolata Pécsett és környékén a Bauhaus hagyományaira alapul. Baranyában a modernizmus sajátos, jellegzetes válfaja alakult ki, ami mindmáig élő tradíciónak számít. A film Forbát Imrétől a legfiatalabbakig tekinti át ezt a tervezői vonulatot.

A produkció első része a pécsi születésű hires „Bauhauslerekhez”, a Breuer Marcell, Molnár Farkas, Forbát Alfréd és Weininger Andor kvartetthez kapcsolódó további elsőrangú építészek munkásságát villantja fel, akik Pécsett és környékén a klasszikus modern stílusában maradandót alkottak, máig tartó hatást gyakorolva az építész utódokra is. Weichninger Károlyhoz nemcsak az itáliai hatásokat mutató pálos kolostor és templom fűződik – Nendtvich Andorral közösen ő tervezte a Siklósi úti temetőkápolnát is. Nendtvich, Weichinger és Visy Zoltán jegyzi az építészeti gyöngyszemnek számító pécsi Uránia mozit is, Nendtvich és Visy pedig Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal közösen a Kikelet Szállót, amelyet a háború előtt sikeres mozifilm is népszerűsített. Visy önálló munkái közül nemcsak a pécsi mentőállomás emelkedik ki – a forgatóstáb elzarándokolt harkányi szállodaépületéhez és mohácsi világháborús emlékművéhez is. Hoffmann László mellett megemlítendő Körmendy Nándor neve is, aki nemcsak a pécsi dzsámi modern bővítését végezte el, de ő tervezte a nagyállomás közelében lévő izgalmas szakközépiskola-épületet is. A harmincas évek pécsi modernista építészetének kalauza a filmben Getto József, aki az összekötő kapocsnak is tekinthető a pécsi Bauhaus-hagyomány és a ma is alkotó építész utódok között. Getto József főműve kétségkívül a pazar vonalvezetésű postavölgyi templom 1980-ból, de emellett olyan jelentős modernista épületek is köthetők a nevéhez, mint a Misina-tetői obszervatórium, a Szliven étterem, a művészeti középiskola vagy a sombereki ravatalozó.

A film második része azt firtatja öt kortárs, pécsi kötődésű építészt interjúvolva, miként élnek tovább – természetesen átalakulva, s más építészeti stílusok mellett – a Bauhaus hagyományai Baranya szívében. Pelényi Margit Forbát utcai társasháza és uránvárosi Laterum szállodája, Getto Tamás pécsi házai és pellérdi faluközpont-együttese, Koller József ítélőtáblája és Mihály utcai lakóparkja, Patartics Zorán a Gandi Gimnázium kollégiuma és egy motorkerékpárszalon, Orlovits Balázs a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség átriumos irodaháza révén kapcsolódik a jeles elődökhöz. Ahhoz az építészeti tradícióhoz, amelyet talán Breuer Marcell első és egyetlen verse jellemez a legérzékletesebben: „Szín, amit füleddel hallasz, / Hang, amit szemeddel látsz, / A semmi, amit könyököd érint, / A tér íze nyelveden, / Dimenziók aromája, / Kő leve.”