Múlt idő - jelen való. Egy igazi kiállítás Lajta Béla munkásságáról
Az intézményhez méltó precizitás, az építészhez illő környezet és hangulat fogadja a Fővárosi Levéltárba lépőt a kilencven éve elhunyt Lajta Béla (1873–1920) életének, munkáinak világát bemutató tárlaton.
Az intézményhez méltó precizitás, az építészhez illő környezet és hangulat fogadja a Fővárosi Levéltárba lépőt a kilencven éve elhunyt Lajta Béla (1873–1920) életének, munkáinak világát bemutató tárlaton.
Az építész fontosságát változatos, egyben mindig színvonalas építészeti tevékenysége bizonyítja, amelyért előképükként tisztelték őt már az 1930-as évek magyar progresszív építészei. Pályája kezdetén Lechner Ödön nemzeti szecessziós törekvéseit, 1906-tól az angol Arts and Crafts, a finn nemzeti romantikus építészet és a hazai népi építkezés tanulságait tükrözik épületei. 1910 körüli érett alkotásai az 1920-as évek art decóját, modernizmusát előlegezik.
A jól felépített kiállítást Csáki Tamás művészettörténész állította össze számos intézményben szétszórva fellelhető dokumentumokból. Az érdeklődő lehetőséget kap rövidebb vagy hosszabb áttekintésre, akár elmélyülésre a Lajta Bélát inspiráló és az általa teremtett világban. Mindezt a rendező figyelmessége teszi lehetővé, valamint a hangsúlyok eltalálása. Mindenhol alapos, egyúttal tömör magyarázat, a témához kapcsolódó levelek, kortárs kritikák visznek vissza minket az építész korába. Ahol valamilyen előképre utal az írás, ott általában rajzot, fotót láthatunk arról.
Az alaphangot a Leitersdorfer-család története adja meg illetve az építész európai és afrikai utazásairól származó fotók. A bemutatott tervek, megvalósult alkotások munkásságának főbb csomópontjai köré szerveződnek: a lipótvárosi zsinagóga terve (első műve), majd a „Lechner korszak”, Malonyay Dezső villája, Fővárosi Könyvtár épületéhez készített tervei, a tervező saját háza műgyűjteményének néhány darabjával. A zsidó temetők sajátos világát korabeli és mai fotók idézik.
A Lajta Béla számára alapvető fontosságú díszítőmotívumok megszületését is nyomon követhetjük. Az előképekről, inspiráló motívumokról néprajzi anyagból származó fotók és néhány eredeti tárgy ad képet. Majd az építész rajzai, nagyméretű kartonjai, végül a megvalósult épületek részletfotói mutatják alakulásukat az alkotó keze alatt.
A tárlaton szerepel több olyan épület, melyet eddig még nem közölt a szakirodalom (Gellért-szobor elhelyezési terve, Völgy utcai Leitersdorfer-nyaraló, Erzsébetvárosi Kaszinó belső kialakítása, Erzsébet királyné emlékművéhez készített tervek stb.) Ezen túl bepillanthatunk a tervezési folyamatba olyan alkotásoknál, melyekkel nap-, mint nap találkozunk Budapest utcáin. Ilyen például a Vas utcai Felső Kereskedelmi Iskola, a mai Új Színház a Paulay Ede utcában vagy Lajta Béla családja Szervita téri üzletbérháza. A kiállítás második részében, a levéltár első emeleti kiállítótermében a megvalósult művekről különböző tervezési fázisaik dokumentumai, korabeli és mai fotók adnak teljes képet. Itt a lajtai rajztechnikába is betekintést nyerhetünk.
A Fővárosi Levéltár vázlatos bemutatásnak tartja a kiállítást – ez, azonban láthatóan olyan vázat ad, amely éppen elég egy laikus érdeklődőnek, sőt szakmabeli, nem a témával foglalkozóknak is. A kutatók számára pedig biztos támpontot nyújt.
A kiállítás teljes anyaga megtalálható a weboldalon, melyre folyamatosan kerülnek fel további információk a bemutatott anyagon túl is. Az oldal a kiállítás alaposságát követi. Talán jobb is, mint egy nyomtatott katalógus, mindenki számára bármikor elérhető, egyszerűen használható, mely folyamatosan bővül idővel teljes képet nyújtva a fellelhető dokumentumokról.
A kiállítás a karácsonyi szünet (december 23 – 31.) kivételével 2011. február. 11-ig látogatható, naponta 9-18 óráig a Levéltár XIII. kerületi Teve u. 3-5. alatti épületében.
