Művészház Kővágóörsön

Kővágóörs a Balaton-felvidék egyik jellegzetes települése. Szendrői-Kovách Réka diplomamunkájában olyan funkciót keresett, ami meghosszabbítja a nyári turistaszezont, munkalehetőséget nyújt a helyieknek, és sokszínű programokat kínál egyszerre.

HELYSZÍN

Káli-medence, Kővágóörs

Hamvas Béla írja:

„...úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne...E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb. Délnyugat erről az oldottságáról ismerhető fel. Sehol semmi túlzás, izzasztó erőkifejtés. Ez az oldottság a tájban, az emberben, a közösségben, a mozgásban. Nem mintha az élet itt könnyebb lenne, mert Dél a szenvedésben nem szegényebb, de nagyobb távlata van... Nincsen ember, nincs madár, ló, kutya, egyetlen cseresznye, amelyben kicsiny lélekként Dél géniusza ne parázslana.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. A csodálatos panorámás tájat hegyek, völgyek, tavak és számtalan más természeti szépség alkotják. A medence a Balatonnal párhuzamosan, a Balaton-felvidék nyugati részén helyezkedik el. A bonyolult struktúrájú, formagazdag táj kialakításában olyan természeti erők vettek részt, mint a tenger, a vulkanizmus, a víz és a szél, valamint a földkéreg mozgásai. Kővágóörs a Balaton-felvidék, közelebbről a Káli-medence legjelentősebb települése, amely Pálköve településrésszel egész a Balaton-partig nyúlik.  A honfoglalás kori 7 törzs egyikének, Örsnek a szállásterülete volt, innen származik nevének utótagja. Előtag nevét a közvetlen közelben található kőtengerről és a kövek malomkő céljára történő vágásáról, kibányászásáról kapta.

A faluszerkezet halmazos, a faluközpont kisvárosias, zártsorú beépítésű. A beépítés általában oldalhatáros. Egy telken általában sok épület áll, szétszórva, vagy egymás után sorolva sok kisebb egység. Jellemző a tornác, a fedett-nyitott terek. Jellegzetes falukép fogadja a Kővágóörsre érkező látogatókat: kőbástya-kerítések, keskeny telken álló okkersárga és téglaszínű házak, néhány telken több lakóház is van. A házak előtt kiskertek vannak. Az építőanyaga túlnyomórészt kő, a tetőfedő anyag 1/3 részben nád.

A TERV TÉMÁJA

A témát a hely adta. A hely problémái, melyek foglalkoztattak:

- A környék falvainak többsége csak nyáron, kora ősszel él, a fiatalok beköltöztek a városba, az idegenforgalom szezonális. Életet szeretnék vinni a faluba, fiatalokat csalogatni, munkahelyeket teremteni, az idegenforgalmat hosszabb időre kiterjeszteni.

- A medencét, igaz napjainkban kezdik újra felfedezni, de mégis kevesen ismerik. Olyan házat kell építeni, ami programjaival felhívja a figyelmet a helyre, a hely értékeire, sokszínűségére.

Az itt jelen lévő csend és nyugalom, gyönyörű természeti és viszonylag érintetlen épített környezet ideális alkotó munkára. Nem véletlen, hogy számos művész költözött ide, vagy vett itt nyaralót, nem véletlen, hogy innen nem messze van a Művészetek Völgye. A Káli medencében az adottságok megvannak, a megvalósítás hiányzik még.

Témakeresgélés után bukkantam rá a Nagykanizsai Kendlimajor Művészeti Akadémiára, mely olyan alkotótáborokat szervez, ahova bárki elmehet előképzettség nélkül, művészeket hívnak, akik kurzusokat tartanak, teljes ellátás mellett pihennek és alkotnak. Tetszett ez az aktív üdülési forma, az ember nemcsak felfedez helyeket, hanem alkot is, az új helyen járva a benne megfogalmazódott gondolatok, élmények tárgyi formát öltenek. Kővágóörsön is jó lenne egy ilyen művészház. A bennem a hely ismeretében felmerült problémákra is választ ad: a falu szellemi életét felpezsdíti, hetente művészeti kurzusokon való részvétellel sokan megfordulnának itt. A neki megfelelő szállóhelyeket nemcsak a művészházon belül, hanem a faluban is ki-ki megtalálhatja. A teljes ellátást a méltán híres Káli Vendéglő biztosítaná.

MŰVÉSZHÁZ – KŐVÁGÓÖRS

Mi is az a művészház?

• Bárki számára nyitott alkotótábor, ahol adott minden, profi irányítás, műterem, anyag, szállás.
• Művészek számára meghívásos alapon működik.
• Kortárs művészeti kiállításokat szervez.
• Folyamatos kihasználás és hosszú távú fenntarthatóság.
• Szabadiskola:
• művészetek iránt fogékony, alkotni vágyó emberek számára szervez művészeti kurzusokat szabadidejük kreatív eltöltésére
• bárki részt vehet előképzettség nélkül
• 5 napos/hosszú hétvégés programok
• művészvezetők, műtermi munka, szállás, teljes ellátás
• bérbe adható művészeti csoportoknak
• Festészet, grafika, szobrászat, fotózás, keramikusság, tűzzománc.
• Tájékoztatás meglévő turisztikai, kulturális és szórakozási lehetőségekről.
• A kiállító tér konferenciák, családi és egyéb rendezvények megtartására is alkalmas.
• Új üdülési forma, vonzerő, falusi szálláshely.

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

A falu beépítési szerkezetének vizsgálata során az derült ki, hogy a faluközpontban zártsorú, kisvárosias beépítés alakult ki, ami éppen a tervezési területnél vált oldottabbra, falusiasabbra, oldalhatáron álló, előkertes családi házakkal. Itt vált az övezeti besorolás is a vegyes használatúból lakóövezetre.

A tervezéskor ez kiindulási szempont volt. Az épületet a telken, a telekhatárok mentén helyeztem el, középen szabad udvart hagyva. A telekhatárok által kijelölt keretet szabdaltam, keresve a belátás, átlátás megfelelő helyeit és mértékét.

Hol van szükség a takarásra, hol a belátásra? Hogy fordul körbe a kőkerítés, hol szakad meg?  Az épületek helyét a telken a funkció és a tájolás határozta meg, a már fent említett váltáshoz is igazodva. A szállásépület a lakóövezet felőli oldalhatárra került, szobái délnek tájolva, az alkotóház az utca felőli részre, műtermeit észak felé tájolva. Mindkét tömeg a telek hátulján, elzártan helyezkedik el. A kiállítótérnek, művész kávézó-teázónak pedig ideális helye lett a főutca felőli rész, kicsit visszahúzva, előkertet kialakítva, a meglévő jellegzetes kőkerítést meghagyva. Így kellemes köztér alakul ki, nem vagyunk még a házban, de már az utcán sem. A kávézó veheti birtokba a helyet, kitelepülhet ide jó időben. Innen szép átlátás nyílik a kiállító térbe, ezen keresztül átsejlik a belső udvar világa.

A belső udvar hármas tagolódású, fokozatosan válik a nyitottság egy teljesen zárt, intim világgá, ahogy az előkertben, a kávézóban nagy a nyüzsgés, a belső teraszon már csendesebb, a kitelepült kiállítás szobrait szemlélők kóborolnak, vagy éppen szabadtéri rendezvényeknek nyújt helyet.  Akár egy kiállítás megnyitó, egy koncert, előadás is ki tud itt alakulni. Lejjebb már csak az itt lakók vannak jelen, szabadidős tevékenységek udvara ez, aztán a kút és az azt követő alkotás udvara, alacsony növésű fákkal, mely még meghittebbé varázsolja a helyet.

Funkciójukat tekintve csoportokba szedtem a helyiségeket. Így alakult ki a főépületben a kiszolgáló blokk, valamint a művész-kávézó-teázó, fogadópult és a kiállító tér.  A főépület ezen szakasza a nyitottság, és a kinyitás tere. A belső udvar felé teljes szélességében nyitható elemeket tartalmaz, az előtér átlátható felületekkel kapcsolódik. Egybefolynak a terek, így nagyobb közösségi pont tud kialakulni. Ugyanakkor igény szerint le is választható többféleképpen, ez az alsó fogópárok közé illesztett roletták le és feleresztésével oldható meg.

A vendégház 4 részre tagolódik: a kiszolgáló blokkra közel a gazdasági bejárathoz, a szálló vendégek közösségi tereire, majd a szobákra, tetőtérben csoportszobákra. Leghátul két műteremlakás található tetőtéri és külön fedett-nyitott műteremmel. Az alkotóházban két, galériás műterem található, mely igény szerint össze is nyitható, valamint egy fedett-nyitott műhely, mely a szabad téri alkotás, művészeti előadás kitűnő színhelye lehet.

A tömegalakításnál a minél egyszerűbb kialakítás győzedelmeskedett.  A helyben lévő építészeti eszközöket vettem alapul: nyeregtetőt, faszerkezetet, kőfalat, vakolt felületeket, fatáblás árnyékolót, fedett-nyitott tereket. A tetőszerkezet hagyományos, a szaruzat dupla, így oldva meg, hogy a belső térben is látszódjon a tetőszerkezet. A külső felé forduló falfelületeket mindenhol helyi vörös homokkő burkolja. A kőnek a robosztus megjelenésével érzékelhető, hogy zárt világot rejt, mely a nagy üvegfelületekkel, a felszabdalt beépítéssel itt-ott mégis betekintést ad, csalogat, hívogat. A belső udvar felé eső felületek vakoltak, a vakolat tisztasága, nyugodtsága kell ide az alkotáshoz. Az alkotóház maradt egyedül kőburkolatú befelé is: a kőkerítés, mely körbefonja a házat, itt befordul, a kő megjelenik az udvaron, ezzel jelzi, hogy ebben a házban más történik, ami még a belső udvar felé is távolságot tart.