A világhírű londoni iroda a tájhoz és a belső tartalomhoz egyaránt illeszkedő múzeumépületet tervezett a szlovén Lah Kortárs Múzeum számára. A tervezés 2016-ban kezdődött, a kivitelezés idén tavasszal indulhat el.
A Júliai-Alpok lábánál, a Bledi-tó keleti végében fekvő Bled városa Szlovénia egyik legfestőibb látványát nyújtja. Az új kortárs művészeti múzeum a település határán, egy kulturális örökségvédelem alatt álló területen található, a város középkori kastélya alatti völgyben. A múzeum egy privát gyűjteménynek fog otthont adni, amiben szlovén és nemzetközi művészek alkotásainak széles választéka megtalálható. Az épület a helyi önkormányzat által készített mesterterv részeként valósul meg, hozzájárulva a környék kulturális életéhez.
A múzeum tervét két fő megfontolás alakította: a környező táj, valamint az egyes műalkotások mérete és tulajdonságai. Az épület a lejtős helyszínhez igazodik, a tetők dőlési szöge a domboldal lejtőinek szögét követi. Ezek fűrészfog-szerű elrendezése lehetővé teszi, hogy a belső terek északi megvilágítást kapjanak. Formailag az épület geometriája a kiállított tartalmak térbeli igényeihez igazodik, kívülről mindvégig koherens maradva. Mindez különböző atmoszférájú, méretarányú és fényviszonyú belső terek sorozatát eredményezi.
A galéria bejárata a nyugati oldalon, a telek legmagasabb pontján található. A portikuszos bejárat, ami egyben egy új közteret is kijelöl, egy védett udvaron keresztül vezeti be a látogatókat a múzeum, a bolt és a kávézó közös belépési pontjához. A galériaterek a felső földszinten enfilád-szerűen sorakoznak, ezeken keresztül érhető el a kastélyra néző szoborterasz. Ezzel szemben az alsó földszint termei – a magas, felülvilágított Kiefer galéria kivételével – mesterségesen vannak megvilágítva, ami hozzájárul ezen terek földfelszín alatti atmoszférájához.
A kert, ami a bejárati galériából érhető el, fontos installációknak és szobroknak ad helyet, amik így táji környezetben fedezhetőek fel. A kert egy lépcsős teraszon keresztül folyik be a belső galériatérbe, átmeneti teret képezve az épület és a táj között.
A tömeget a durva kialakítású betonfelületek egyesítik, monolitikus megjelenést biztosítva az épületnek, amit a beton tetőcserép részletgazdagsága kontrasztosan egészít ki. A részletképzés helyi iparművesek közreműködésével lettek kigondolva, helyi alapanyagok felhasználásával, ami szoros kapcsolatot teremt az épület és annak kulturális és természeti kontextusa között.
David Chipperfield Architects
Ford. és szerk.: Hulesch Máté