Múzeumi Negyed Ötletpályázat - a kollektív műterem terve
A park területének kiterjesztésével és a gépkocsiforgalom csillapításával urbánus parksávot hozott létre a kollektív műterem Kft. megosztott első díjas pályázati tervében. Bemutatjuk a helyreállított és megnövelt zöldfelülettel rendelkező koncepciót.
Bevezetés
A tervpályázat kiíróinak elsődleges célja a Múzeumi Negyed épületeinek megfelelő építési hely biztosítása, valamint a Városliget hasznosításának vizsgálata volt. Az egyes épületek elhelyezéséhez azonban a liget jövőképét, identitását kell először is meghatározni. Tervünkkel a környező városszöveti összefüggések, a történeti beépítés és a jelenlegi használat vizsgálatával erre teszünk kísérletet. A vizsgálatok során feltárt problémák elsősorban a kiírásban is preferált tervezési területen jelentkeztek, jellemzően a Dózsa György út mentén, egészen a Szépművészeti Múzeumig. A jellemzően gépkocsi forgalomra kialakított terület mára elavulttá vált, ennek megoldása a kulcsa a liget újraértelmezésének. Javaslatunk szerint a park területét kiterjesztjük a Dózsa György útig, és egy lágy vonalvezetésű sétányról feltárva elszórtan helyezzük el az épületeket. Itt egy urbánus parksávot kell létrehozni, mely kapcsolatot teremt a város struktúráival, és a park többi zárt oldalához képest nyitott rendszerként viselkedik, de mégis a Liget marad.
A Városligetet nézve azt meghatározhatjuk úgy is mint összefüggő zöld felület, melyben egy bizonyos sűrűséggel épületek állnak (Mezőgazdasági Múzeum, Szépművészeti, Műcsarnok, Közlekedési Múzeum, Olof Palme ház, stb.). Autentikus megoldásnak gondoljuk ha ugyanezt a sűrűséget alkalmazva növeljük a park területét, megtartva a beépítettség mértékét. Tervünk ezen elvekre épül. A park és a város viszonya a másik sarokpont, mely a park használatából eredeztethető. Mára kellemetlen és funkcióját vesztett a hajdani Felvonulási tér birodalmi monumentalitása, vagy a párizsi diadalívet mímelő céltalan körforgalom a Hősök terén. Olyan megoldást kerestünk, ami egyben helyet biztosít az időnkénti nagy létszámú rendezvényeknek, de vissza is helyezi ezeket a tereket a parkba, méltó és kellemes hátteret ad a kikapcsolódás, a vendéglátás, és a kultúra számára is.
1. Városszerkezeti és beépítési koncepció
A Városliget Budapest keretes rendszerű beépítésének határán, villanegyed és vasút által keretezve mint önálló karakter áll a városszövetben századok óta. Kapcsolata a környezetével történelmi folyamatok során alakult ki, funkcionális tagolása is gyakran és nagy mértékben változott. A legerőteljesebb beavatkozás anno a világkiállítások hatalmas épületállományának elhelyezése volt, majd megépült a Széchenyi fürdő és a Hősök tere. Egyre sűrűbb lett az állatkert környezete, közben a ligetben álló épületek is folyamatosan változtak. A jelenlegi állapot utolsó nagy beavatkozása az ötvenes évek elején az Ötvenhatosok tere parkból való kihasítása volt.
A környezet és a külső kapcsolatok
A városi szövethez a park zárt kontúrokkal csatlakozik, de az ötvenes évekig a mai Dózsa György út vonala mentén nyitott volt, főleg a becsatlakozó utak környezetében, a Köröndtől délkeletre nagy burkolt felületek figyelhetőek meg már az 1884-es térképeken. Építészeti értelemben a parkot egy hatalmas diffúz térnek gondoljuk, melyet körben utak, és az azokon túli épületek homlokzatai határolnak, a városszövet felé délnyugati oldalán a nyitást visszaállítjuk. Sarkain nagy épülettömegek találhatóak, ezek keretbe foglalják a területet. Hiányzó elem a Dózsa György és Ajtósi Dürer utak sarka, de a Sztálin szobor építéséig itt is épület állt, mégpedig a Budapest Színház, korábbi Városligeti Szinkör Vágó testvérek által épített épülete. Ennek helyén javasoljuk elhelyezni az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (továbbiakban: Új Nemzeti Galéria) tömegét, mely méltó párja kell legyen a Szépművészeti Múzeumnak. A terület megnyitását, intenzívebben burkolt felületek elhelyezését az általános belvárosi kapcsolati háló kialakításán kívül az is indokolja, hogy a Thököly – Rottenbiller – Damjanich – Dózsa Gy. utak által határolt intenzív beépítésű városrésznek ez a terület tudja megadni a szükséges városi teret, rekreációs területet.
A környezet és a belső kapcsolatok
A városliget területét két fő tengely kapcsolja a város életébe. Alapvető és jól ismert az Andrássy út vonala a Hősök terével, Kós Károly sétánnyal, és az M3-as autópálya problémás bevezető szakaszával. Másik a városligeti fasor, mely korábban legalább ilyen jelentős volt, kifutása a hajdani Köröndön keresztül a mai Petőfi Csarnok helyén állt világkiállítási főépülethez történt. Az Ötvenhatosok tere kialakítása ezt a történelmi térsort durván eltörölte. Tervünk fontosnak tartja a tengelyt jelentőségének megfelelően újjáéleszteni, az általunk javasolt épületek részben ezen axis mentén lettek elhelyezve. A Körönd elméleti egységét megbontva itt lett felállítva korábban az 56-os emlékmű, ezért annak teljes rekonstrukciója túl nagy áldozatot kívánna, és a nagyrét keresztülvágása sem tűnik fontosnak, de a térsort mégis a Nagyrétből kiemelkedő Petőfi Csarnok helyén létesülő Gyermek és Ifjúsági Tudás és Élményközpont leendő épülete, jelenleg a szabadtéri színpad zárja.
Meghatározó a Liget belső feltárása szempontjából az Olof Palme sétány, mely a Stefánia út meghosszabbításaként egészen a Hősök teréig fut. Ennek mentén helyezkedik el a Fővárosi Kiállítóterem, a Műjégpálya Csarnok, valamint az expo megmaradt épületei. Utóbbiak helyén, a Városligeti Fasor tengelyének metszeténél javasoljuk elhelyezni a Néprajzi Múzeum épületét.
Ötvenhatosok tere
A hatalmas burkolt felület helyén a Városliget kiterjesztéseként egy urbánus park létrehozása volt célunk, mely a természet szabadságából, a reneszánsz kertépítészet elemeiből, és a kortárs városi terek megoldásaiból egyaránt építkezik. Szintézist kerestünk a park és a város határán, ahol helyet adhatunk a kultúra épületeinek, a vendéglátásnak, miközben méltó kaput nyitunk a park felé. A park fáinak koronái alatt beszűrődik a városi épített táj. A XIX. században itt egy hullámzó vonalú sétány húzódott, mely helyenként felvastagodva adott teret a kor majálisainak. Tervünk mai eszközökkel ezt az állapotot idézi meg. Az új sétányt a Szépművészeti Múzeummal szemben, a Műcsarnok visszaléptetett tömege mellől, azzal párhuzamosan indítjuk. Lágyan ívelő vonalán egymás után tárulnak fel a kortárs múzeumok tömegei, és a térsort a Szépművészeti Múzeum impozáns homlokzatával kommunikálva kell zárja az Új Nemzeti Galéria épülete.
A gépkocsikat a felszínről száműzve egy süllyesztett utcában biztosítunk számukra helyet, mely az Ötvenhatosok tere alatt végig húzódik szélén parkoló sávval. Innen nyílnak mélygarázsok, melyek kielégítik mind a múzeumok, mind a park szükségleteit. A süllyesztett utca a városi szövethez három ponton, az Ajtósi Dürer sor végén, a Damjanich utca és a Benczúr utca vonalában kapcsolódik.
Park belső
A városliget sétányainak, útjainak rendszere egy történelmi folyamat során alakult ki. Tervünk ezt a struktúrát alapvetően megtartja, és jónak tartja, csak az elmúlt évtizedek erőszakos beavatkozásait igyekszünk korrigálni. A Városligeti fasor tengelyének hangsúlyosabbá tételével helyreállítjuk a körönd környezetét, annak logikus közlekedési hálózatot adunk.
Az expo épületeinek helyén javasoljuk létrehozni a Néprajzi Múzeum épületét, mely így a tavat körülvevő Szépművészeti és Mezőgazdasági Múzeumokkal történeti kiállító helyek gyűrűjét képezi. Az új múzeumokhoz és a parkolókhoz a körönd új közlekedési rendszerével kapcsolódik, míg az Olof Palme sétány bevezeti a Műcsarnokhoz, és összeköti a Fővárosi Kiállítóterem épületének bővítésével létrejött Magyar Zene Házához. A kültéri koncertekhez szintén az Olof palme sétányról megközelíthető, de a liget fái között elhelyezett hangulatos zenepavilont terveztünk.
Az Új Nemzeti Galéria épületének tömegét erősen tagolt formában képzeljük el. Egyik épületszárnyát a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarkon lévő sportpályák helyére, a parkba behúzva helyeztük el, hogy az épülethez előirányzott alapterületet az Ötvenhatosok tere drasztikus beépítése nélkül tudjuk kialakítani. A sportpályák egy továbbra is jó közlekedési kapcsolatokkal bíró területre, a Stefánia úti torkolat közelébe, a leromlott állapotú botanikus kert helyére kerülnek.
A kertészek intézményét a központi helyükről elmozdítjuk, a zöldfelületet helyreállítjuk, új helyszínen, a Hermina út mentén található ligetbe ékelődő állatorvosi rendelő épületeinek helyén működnének tovább. A parkon belüli beavatkozásokat jellemzően az alapvető struktúra finom igazításával, a mikrokörnyezet alapos vizsgálatával kell elvégezni.
Hősök tere
Tervünk javaslatot ad a Hősök tere újraértelmezésére, véleményünk szerint a Városliget megújítása nem képzelhető el a Hősök terének jövőképe nélkül, amit viszont a történelmi háttérből eredeztethetünk. Ma is álló épületek közül először a Ligetben a Műcsarnok épült fel (1896), majd Ybl Miklós ivókútjának (1884) helyén építették fel a Millenniumi emlékművet (1895-1911), végül a Szépművészeti Múzeum (1900-1906) épülete készült el. A kompozíció ekkor még alapvetően a park részét képezte, virágágyások, sétányok tagolták. Felületét az 1938-ban rendezett Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából jelentősen átalakították. A félmilliós rendezvény lebonyolításához lecsapolták a ligeti tavat is, és medrében padokat helyeztek el. Innen számíthatjuk a ma is ismert csaknem teljesen kiburkolt tér arculatát, melyet aztán a későbbi háborús felvonulások és birodalmi léptékű állami rendezvények színpadaként máig fenntartottak.
A tér mai használatát tekintve elsősorban nemzeti rendezvények, megemlékezések helyszíneként szolgál, de ezek léptéke nagyon ritkán haladja meg az intarziás burkolatú térfelületet. Az év legtöbb napján kikapcsolódó családok, múzeumlátogatók, turisták használják a területet. Legfőbb probléma a kikapcsolódást zavaró, és a helyszínhez ma már méltatlan nagy mértékű gépkocsi forgalom, mely a Hősök tere körforgalom-szerűségéből, és a Kós Károly sétányon bevezetett M3-as autópálya hatalmas terheléséből adódik. Tervünk ennek megszüntetésére, alternatív forgalmi irányok kialakítására ad javaslatot. Az aszfalttól megszabadított tér így újra a Városliget mint park részévé válhat. Olyan megoldást kerestünk mely kiszolgálja az állami rendezvényeket, a zöld felületet jelentősen növeli, mialatt a tér alapkarakterét megtartja. A Városliget természetes rendezetlenségének és a Hősök tere precíz szerkesztettségének találkozásaként létrejött textúrát helyeztünk el, mely alapvetően a padozattal egy síkban van tartva, így a ritkán előforduló többszázezer fős rendezvényeket sem akadályozza.
2. Térrendszer
Tervünkben a terület épületeit egymástól viszonylag távol, mint szabadon álló, önmagában koherens tárgyakat helyezzük el, így a Városliget már meglévő karakterét terjesztjük ki az Ötvenhatosok tere területére. A múzeumok egymáshoz való viszonyában egy nyitott rendszert alkalmaztunk. Az épületek egymással a Városliget lágy vonalvezetésű sétányaiból eredő közlekedési rendszer szövetében kommunikálnak. Ahogy a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum különböző és szögben is eltérő tömegei egymásnak felelgetnek, így gondoljuk mi is az új múzeumok egységét megteremteni. A leendő tervezőknek nagy szabadságot adunk, az építési körvonalakat nem határozzuk meg pontosan, azonban fontos hogy az új múzeumok a Hősök tere épületeihez méltó minőségben készüljenek el. A leendő karaktert a park fái között álló tagolt tömegekként határozzuk meg. A kisebb épületeknél az egyes homlokzati hosszak lehetőség szerint ne haladják meg a 30 métert. Az alsó szintek legyenek szellősek, üvegezettek, így a múzeumok megfelelően nyithatnak a látogatók és a liget felé. Az épületek átlagos építménymagasságánál a lombkoronák felső szintjét, 15 métert határozunk meg, de 30 százalékban 20 méterig is nyúlhatnak.
Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Az épületet a Dózsa György út – Ajtósi Dürer Sor sarkán helyezzük el, a szükséges 40000 m2 alapterületet két fő tömegre bontjuk. Hogy a Dózs György úton ne egy 250 méter hosszú homlokzatot kapjunk, az épület egyik szárnyát a liget sarkán található sportpályák helyére húztuk be. A tömeg ennél kisebb elemekre tagolása itt már nem szükségszerű, fontosabb hogy a Hősök terétől induló térsort a Szépművészeti Múzeumhoz mérten megfelelő módon zárja. Ehhez a homlokzatmagasság is nagyobb lehet a többi épületénél, egyes részein a harminc métert is elérheti.
Az épület alatt indul az Ötvenhatosok tere helyén végigfutó süllyesztett utca, melyről lejuthatunk a mélygarázsba is. Az új sétány a Hősök tere felé néző főhomlokzat előtt kiszélesedik, teret adva a nagyobb rendezvényeknek, művészeti vásároknak. A két szárny által közrefogott védett parkrészben szoborkiállítást lehetne fenntartani. A homlokzatokat el kell tartani a telekhatároktól, hogy az épületet facsoportok keretezhessék, és az István utca torkolatával szemben a Városliget ez irányú feltárásához egy kisebb városi teret hozunk létre. A sétány ezen keresztül megkerüli az épületet, és beköt a Városligeti Körútra. A Körút végénél felszíni kapcsolatot létesítünk az Ajtósi Dürer sorral, innen történik a gazdasági ellátás, a süllyesztett utca megközelítése, és a sétányra behajtva a midibusz nyomvonalán a tűzoltóautó is elfér.
Néprajzi Múzeum
A Liget meglévő fái által közrefogva , a Városligeti tó környezetében, a Városligeti Fasor tengelye mentén az expo épületeinek elbontásával központi helyzetben javasoljuk létrehozni. Hajdanán itt ált az 1795-ben épült Nagyvendéglő, életet vitt a városerdő belsejébe. A Néprajzi Múzeum történeti és a jelenkori kultúrát összefogó identitásának megfelelően a Fasor tengelyének segítségével hidat képez a tó körüli Szépművészeti és Mezőgazdasági Múzeumokkal létrejött történeti gyűjtemények gyűrűje, valamint az új kortárs múzeumok íve között. Egy kompakt, mégis tagolt tömegképzést javaslunk, melynek átlagos magassága 15 méter, a maximális homlokzatmagassága pedig 20 méter. Főhomlokzata az Olof Palme Sétányról nyílik, de a jellemzően több irányból befogadó épület környezetében a tó felé vendéglátási funkciókat helyezünk el, és a Washington emlékműnek is hátteret adhat az épület. A múzeum nem rendelkezik saját parkolóval, a köröndön keresztül az Ötvenhatosok terén található mélygarázsból érhetik el a látogatók, a felszínen megtett távolság kb. 200 méter. Gazdasági feltöltése a Paál László útról történik, tűzoltó felvonulási terület szintén itt, és az Olof Palme Sétányról biztosított.
Magyar Építészeti Múzeum és Magyar Fotográfiai Múzeum
Az épületek a Dózsa György út mentén kialakított kortárs múzeumi ív mentén helyezkednek el, tömegük homogén, homlokzataik tagoltak. A liget facsoportjainak analógiájára alul visszaléptetett tömegük teljesen nyitott, üvegezett, befogadó, átszűrődik rajtuk a park hangulata. Homlokzataik egy nagyobb platánfa léptékének megfelelő méretűre tagoltak. A sétányról történik a gazdasági ellátásuk és a tűzoltó felvonulási terület biztosítása is. Alattuk végigfut a süllyesztett utca, és részben az épületek alatt találhatóak mélygarázsok is.
Magyar Zene Háza
Az Olof Palme sétányon található gazdagon díszített Fővárosi Kiállítóterem bővítésével a város zajától távol, a liget magjában építenénk meg az új múzeumot. Az eredeti épület hatalmas tereivel a kiállítóterek mellett alkalmas akár egy kamaraterem befogadására is, míg a park felőli gazdasági részén egy új szárnyat építenénk az oktatás, igazgatás, üzemeltetés és kiszolgáló területek számára. A szabadtéri előadások számára az épület melletti ligetben zenepavilont emelnénk. Környezeti kapcsolatai elsősorban a Gyermek és Ifjúsági Központhoz, a Stefánia úthoz kapcsolják, de a Néprajzi Múzeum épülete az Olof Palmén is csupán 300 méterre található. Javasolt teremgarázsán osztozik a Ifjúsági központ és a Közlekedési Múzeum, 350 méternyi sétával érhető el. Gazdasági feltöltése és tűzoltó felvonulási útja az Olof Palme sétányról történik.
3. Zöldfelület
Tervünk egyik alapvetése a meglévő zöldfelületi elemek védelme, felújítása. A beavatkozási területeket úgy határoztuk meg, hogy ne érje károsodás a Városliget növényállományát, míg az eddig burkolt, beépített zónák felé minél jobban kiterjesszük a liget atmoszféráját. Az egyik legfontosabb tájépítészeti egység a Körönd, melynek helyreállítása régóta foglalkoztatja a várostervezőket, tájépítészeket. Tervünk részben a Nebbien Henrik féle alapkoncepció szerint állítaná vissza a gyűrűt, melynek közepén természetes mező volt eredetileg. A zárt gyűrű anno a város végét jelentette, ezért mikor a Világkiállítások során a Városligeti fasor tengelyét meghosszabbították ezt a zártságot fel kellett oldani, a kört utak keresztezték. Ekkor épült ki a kör közepén a szökőkút, és a virágokkal gazdagon díszített parterre. A liget ezen szakasza ekkor a természeti tájból urbánus tájjá vált. Úgy véljük azonban hogy mára a Nebbien féle természeti táj itt nagyobb értéket képvisel, jobban kapcsolódik a Városerdő világához, az urbánus parkot pedig a Dózsa György út mentén javasoljuk létrehozni. A fasor tengelyére továbbra is szükség van, és az emlékmű kockaköves alapja is a körön belül található, ezért a köröndöt átszelő hajdani utakat a logikus közlekedés igényei szerint visszaépítjük. A burkolatok, növényzet megválasztásában a köröndön belül a természeti táj hangsúlyozását kívánja a koncepció.
A Városliget parkját kitoljuk a Dózsa György útig, itt a ligetben meglévő beépítettségi arányok szerint helyezzük el az épületeket, melyeket egy lágyan ívelt széles sétánnyal a Hősök teréhez kapcsolunk. A sétány és a Dózsa György út közötti szakaszon a park fái alatt egy szerkesztettebb struktúrát hozunk létre. A lágyan kanyargó sétányt határozott kortárs kontúrokkal rajzoljuk meg, de belső szerkesztettségéből fakadóan a reneszánsz kertek hangulatát is megidézi. A gyakran kiemelt zöldfelületi mezőket változatos formában telepítjük be, jellemzően hazai fajok vegyes, vidám alkalmazásával, például pipacsokat, levendulákat, helyenként sásféléket képzelünk el. Az új kiültetések a Liget fáinak megfelelő típusok, főként platán, hárs, akác és a körönd pótlásánál tölgyfa.
A Hősök terének aszfaltozott felületét a gépkocsiforgalom átszervezésével felbontjuk, az utak helyén egy tömegrendezvényeknek is szabad utat adó városi kertet adunk, mely újra kapcsolatot teremt a park és a széles tér között. A felületen egy a Millenniumi emlékmű burkolatának szerkesztettségéből és a park szabadságának összefésüléséből származtatott struktúrát helyezünk el. A homogén, csúszásmentes burkolatok által körülvett 50-60 m2 felületű mezőkben síkban tartott, könnyen rehabilitálható gondozott gyepet, és helyenként vízfelületet terveztünk. A vízfelület általában pár centiméter mély csupán, lejtős oldallal az akadálymentes és a téli közlekedéshez. Néhány elemet 45 centiméterre kiemeltünk, így szegélye ülőfelületként szolgálhat az ebben a tekintetben szűkmarkú téren.
4. Közlekedési rendszer
A városliget jelenlegi közlekedési kapcsolatai több régóta húzódó problémát tartalmaz. A múzeumi épületeket elsősorban érintő kérdés az Ötvenhatosok terén lévő parkolóhelyek áthelyezése, a P+R parkoló sorsa. Javaslatunk szerint a terület alatt, az Ajtósi Dürer sortól indítva egy süllyesztett utcát és arról nyíló mélygarázsokat kell létrehozni. A tervpályázati kiírásban előnyösnek tartották a mélygarázsok és a múzeumok külön területen történő elhelyezését, de véleményünk szerint ez a megoldás túl nagy áldozatokkal járna, a park hasznos felületére jóval kisebb hely maradna. A múzeumi biztonságot a közlekedési rendszerek teljesen külön kezelésével is lehet biztosítani, az elválasztást masszív vasbeton falakkal, födémekkel meg lehet oldani. A múzeum alatti parkolóból az épületen belül felvezetjük a látogatókat, de a földszinten a múzeum előcsarnoka helyett a szabad térre lép ki, ahonnan aztán a főbejáraton visszamehet megtekinteni a kiállítást, vagy éppen át is sétálhat egy másik intézménybe vagy a parkba. A parkok, terek alatti mélygarázsok létesítésénél mindig problémát jelent a kijárati és menekülési lépcsőházak biztosítása, melyek gyakran mint sűrűn álló üvegdobozok jelennek meg városainkban (lásd Gödör, vagy a Pollack Mihály tér dobozai).
Tervünk szerint a parkot levisszük az alsó utcába, ahol üvegkorlátokkal keretezett patiókkal szegélyezzük a parkolósávot, és fákat telepítünk ide. Így megoldjuk a természetes fény lejutását, élhető környezetet biztosítunk, a gépi szellőzés nyílásai is rejtetten tudnak megjelenni, és a Ligetben sem jelennek meg zavaró dobozok. Az alsó utca intenzív használatával ezekben a kijáratokban mindig élet lesz, a múzeumi személyzet pedig biztosíthatja a karbantartást. Az utcának egy közbenső kivezetést adunk a Damjanich utcánál, a végét pedig a Benczúr utcánál vezetjük fel a felszínre. Az Ötvenhatosok terén elhelyezett mindhárom múzeumhoz tartozik így felszíni kijárat, ezáltal biztosítható a tetszőleges ütemezésű kivitelezés. Ez a struktúra az Ötvenhatosok terén három szinten összesen 2078 db parkoló befogadását látja el, további mélyítéssel persze ez a szám szükség szerint növelhető.
A hősök tere mint az ország legjelentősebb reprezentatív rendezvénytere jelenlegi állapotában méltatlan feladatához. Az ötvenes években még büszkeségre okot adó körforgalmi helyzet mára elavulttá vált.
Javaslatunk szerint az átmenő forgalmat a térről ki kell vezetni, a Kós Károly sétánnyal együtt csak a taxikat és a turista buszokat engedjük át rajta. A buszok a tér új díszburkolatán a műcsarnok mellett le tudják tenni a látogatókat, majd a Hermina út mentén kialakított buszparkoló sávban várakoznak. Az M3-as bejövő forgalmát a Hermina – Ajtósi Dürer vonal felé irányítanánk, és az állatkerti körút kétirányú felületét használhatják még. A szoborcsoport mögött megmaradna a kereszt irányú közlekedés a trolibusz és a midibusz részére. Az Állatkert és a Széchenyi Fürdő gépkocsiforgalmát a Szondi utcai csomópont fejlesztésével a biztosítjuk. Ezek parkolási felületeihez az Állatkerti körút fürdő mögötti szakaszán az útfelület alatt 300 gépkocsit befogadó három szintes mélygarázst tervezünk. A körút Állatkert felőli részén felszíni parkolást is engedélyeznénk 140 férőhellyel.
Harmadik nagy mélygarázst javaslunk a Petőfi Csarnok épülete melletti sportpályák újjáépítésével azok alatt, szintén 300 gépkocsi férőhellyel. Megközelítésük a Hermina út – Városligeti Körút vonalon történne. Egyéb helyekre a Ligetbe lakossági gépkocsiforgalmat nem engednénk be. A Hermina út Kós Károly sétány és Zichy Mihály út közti szakaszán buszparkolókat létesítenénk, a többi részen pedig személygépkocsi parkolók maradnának.
A trolibusz hálózatát alapvetően megfelelőnek tartjuk, jó kapcsolatot biztosít a várossal. Egyedül az Ajtósi Dürer –Dózsa György út sarkán lévő lefordulást helyeznénk ki az Ötvenhatosok teréről a Dózsa György útra, ahonnan egyből a Dvorzsák sétányra kanyarodik le.
A kiírás által javasolt midibusz hálózatot támogatjuk, javasolt nyomvonalunk a Városliget összes intézményét egy kör alatt közelíti meg. Az Ötvenhatosok terén álló új múzeumokat a kialakított széles sétányon éri el, kerékvetők által kijelölt nyomvonalon díszburkolaton haladva. A buszokhoz tartozó garázsokat, műhelyeket a Liget területén kívül, például a Vidámpark Kacsóh Pongrác út felőli végén, a műemlék szerkezetű dodzsem épületének felhasználásával helyeznénk el.
5. Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés
A létesítendő múzeum épületek legfőbb üzemeltetési költségei várhatóan a világítási és fűtési tételekből fognak adódni. Célszerű ezért azokat megújuló energiaforrásokból biztosítani. Elsődleges helyi adottság a Széchenyi Fürdő melegvízű forrásának kényszerhűtéséből származó hulladékhőt felhasználni, amint azt már az állatkert is teszi. Javasoljuk az épületek tetején napelemek és napkollektorok elhelyezését, melyek a melegvíz ellátást és az elektromos energiát nagy mértékben biztosíthatják. Az épületek kialakításánál ügyelni kell a megfelelően hőszigetelő burok kialakítására.
A kiadási oldal csökkentése mellett a bevételi oldal növelése is szükséges a megfelelő üzemeléshez. Az Ötvenhatosok terének kialakítása előtt ezen a területen a városi kikapcsolódás fontos elemeként mindig is jelen volt a vendéglátás. A liget első épülete az 1795-ben emelt késő barokk Nagyvendéglő volt. A kiírásban is említett, véleményünk szerint megalapozott gasztronómiai szükségleteket nem külön épületekben, hanem szorosan a múzeumokba integrálva képzeljük el. Ezáltal úgy lehet vendéglátást biztosítani, hogy a Városliget sem terhelődik ellenőrizetlen építményekkel, bódékkal, az intézmények pedig területeik bérbeadásával pénzügyi forrásokhoz juthatnak.
kollektív műterem
