Múzeumi Negyed ötletpályázat - a NAPUR Architect Kft. terve

Ferencz Marcel részletes analízissel és finom grafikákkal formálta meg Múzeumi Negyed koncepcióját. Bemutatjuk a megosztott második díjban részesült tervet.

TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT

A Múzeumi Negyed Európában egyedülálló Városliget agórává kell emelkedjen, ahol a vendéget a kultúra a szó szoros értelmében körbeöleli. Az ölelő atavisztikus forma a védelem nyugalom és harmonikus horizontális szépség szimbóluma. A művészetek bölcsője kiválóan kommunikál a pesti városszövettel, elválasztja és kapcsolja is egyben hozzá. (melléklet 1. ábra)
A gyűrű minden további szellemi koncepció alapja tud lenni. Kulturális, pihenő, gasztronómiai túraútvonalakat rejt magában. A városi tömegközlekedés földalatti vonala megkíséri a térfalat és szervesen bekapcsolja az együttest az európai és fővárosi vérkeringésbe. A liget lombjai alatt hullámzó épülettömeg nappal nyugodt, este pedig élettel teli, megvilágítva az egész városligeti negyedet. A vízió a milleneumi szándékhoz hasonlatosan szimbólummá emeli a város tájat, jelezve itt a kultúra paradicsoma. 
A beépítési javaslat a liget korai történeti elképzeléseihez kapcsolódik, a tervezett épületkontúr tisztán követi az egykoron ligetet peremező védfasor helyzetét. A lágy természetes beavatkozás reményeink szerint szerves folytatásává válna eleink szándékának.

VÁROSSZERKEZETI ÉS BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓ

VÁROSSZERKEZETI KARAKTER
A Városliget városszerkezeti karaktere merőben eltérő a pesti városszöveti struktúrától. A várostörténeti alapgondolat mentén haladva a beépítés is ezen eszme történeti folytonosságából kell fakadjon. A két eltérő struktúra találkozása determinálja a városépítészeti magatartást melynek követése a pályázat lényege.

FÖLDSZINTES KERETES BEÉPÍTÉS
A Városligetet övező főutak mentén található térfalak ismétlése velük azonos magasságban visszafordíthatatlan városképi rombolással járna. A szoborszerű városépítészeti elhelyezés a Városliget zöldfelületében pedig a rendezetlenség további elemeként jelentkezne. Ennek megfontolásából jut el a pályamű a FÖLDSZINTES keretes beépítés javaslatához. Mindezt igazolják azok a történeti rajzok, ahol a zöldfelületi kontúrokban világosan látszik, hogy a ligetet peremező védfasor pontosan a leválást a keretezést szolgálta a hajdani szándék szerint is a pesti városszöveti struktúráról.

PAVILONOS LOMBKORONA SZILUETT TÉRFAL
A Liget kapuzata városképi jelentőségű mozzanat. Az építmény integrálódik a lombos fás környezet ZÖLD TÉRFALÁBA. A pályamű ennek a magatartásformának a kiterjesztésével kíván megoldást adni a térmetszet kérdésében. A tervezett épületegyüttes - hasonlatosan a ligetet peremező hajdani kapuzati épülethez – beleolvad a természeti tájba, és épületmagasságával a liget lombkoronáinak magasságában marad, mintegy megköveti a természetes sziluettet. Az épület áttört és a facsoportokat integráló transzparens jellegéből fakadóan a XXI századi NYITOTT múzeum egyedülálló városi térfal mintázatát adva.

TÉRRENDSZER

VÁROSLIGET AGÓRA
Az épületek egyetlen építészeti elemként karolják körbe a LIGET-et. A negyed-szerűséget az egységes téri helyzet és építészeti megjelenés biztosítja, maga LIGET válik múzeumi negyeddé, melynek belső udvara a LIGET zöldfelülete. Az épület összefüggő acél szerkezetű teteje alatt üveg falú pavilonként létesülnek az egyes múzeumi egységek, amelyeken belül önálló zárt testekben kapnak helyet a kiszolgáló funkciók úgy mint időszaki raktárak, installációs kis műhelyek, ruhatárak, mellékhelyiségek és gépészeti elosztó terek. A FÖLDSZINTES, transzparens kialakítású épületrendszert áthatja a liget növényzete. A szerkezet körülöleli a fák törzsét, zöld bevilágító udvarokat hozva létre a nagy mélységű térben. A transzparens térelhatárolás és a fák jelenléte azt a hatást kelti, mintha a LIGET-ben sétálva egy ÉLŐ MÚZEUMBAN szemlélnénk a műveket. (melléklet 18. ábra)
FÖLDSZINTESSÉG A Földszintesség nagyon fontos a múzeumok életében, mert a látogatottságot sokszorozza, hogy közvetlen természeti környezethez, pihenő és vendéglátó terekhez kapcsolódnak. A sétautakat terepszinten követő múzeumi élménykiállítások korszellemében a kulturális tárlatok anyaga nagyközönséghez a legtermészetesebb és legközvetlenebb módon képes eljutni. 

AGÓRA ÉS A MÚZEUMOK LÁNCOLATA
A kulturális agóra lelke a LIGET pereme mentén kulturális identitást adó módon sorakozó múzeumok. A kulturális láncolat egysége a városszerkezet mentén sorrendben:
Múzeumi Negyed Irodaház / alatta P+R -3 szinten
Állatkert (és fejlesztései)
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
(Turisztikai információ és múzeumvezetés)
Új Nemzeti Galéria / alatta integrált múzeumtechnológiai terek -1 szinten
Néprajzi Múzeum-Magyar Építészeti Múzeum –
Magyar Fotográfiai Múzeum
Közlekedési Múzeum (és fejlesztései)
(Tudás és élményközpont)
Magyar Zene Háza

INTEGRÁLT MÚZEUMI NEGYED ADMINISZTRÁCIÓ és ÜZEMELTETÉS
A Múzeumi Negyed egyetlen szervezeti egységként működve központi adminisztrációval rendelkezik a P+R parkolóhoz kapcsolódóan az állatkerti fejlesztési területen. A központi múzeumtechnológiai, karbantartó, üzemeltető és hosszú távú raktározási egységek a Dózsa György úti szárnyban a -1 szinten kerülnek elhelyezésre. 

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓ ÉS MÚZEUMVEZETÉS
A turista központ a legfrekventáltabb helyen a Műcsarnok mellett a Hősök tere közelében kell legyen. Az AGÓRA indítópontja. A fölszinten Információs központ, az emeleten pedig a Múzeumi Negyed vezetősége foglal helyet, rendezvénytérrel, tárgyalókkal, reprezentáns méltó VIP képviselettel.

TUDÁS ÉS ÉLMÉNYKÖZPONT
Az új élményközpont szintén a kéregre szerveződve, részben a Petőfi Csarnok helyén valósul meg, önálló földalatti megállóval, melynek kapacitása igazodik a lökésszerű utasforgalomhoz.

KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM
A Közlekedési Múzeum területe népszerűségének és rangjának megfelelően kibővül és egy egységben foglal helyet a repüléstörténeti tárlattal együtt. A milleneumi kiállítás „közlekedésügyi csarnokát” az új épülettest körbeöleli.

GASZTRONÓMIA
A gasztronómiai egységek szorosan kapcsolódnak az egyes múzeumok belépési pontjaihoz és a LIGET bejárataihoz pezsgő életet generálva a LIGET új fedett-nyitott közterein. 

LIGET LEZÁRÁS
A LIGET a Múzeumi Negyed legnagyobb kulturális egységeként zárt rendszerben működik, éjszakára lezárható, határait az új épületegyüttes elemei, valamint az Állatkert és a Városligeti tó jelölik ki. A LIGET éjszakai lezárása növeli a környék közbiztonságát és biztosítja a szociális környezet emelkedését.

LIGET ÉS A ZAJ
A Múzeumi Negyed épületei elválasztják a LIGET összefüggő zöldfelületét a környező utak zajától és forgalmától, ezáltal olyan parkot létrehozva, melyben sétálva a látogató a városon kívül érezheti magát.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

HARMONIKUS EGYENSÚLY
A LIGET zöldfelületi rendszere a történeti állapotokhoz tér vissza, a sétautak mentén azok által körbehatárolt fás lombos ligetek megújításra kerülnek. A ligetet peremező épületeken belül elhelyezkedő facsoportok megóvásra kerülnek. A zöldfelület részét képező fasorok rehabilitációja szükséges, a hiányos szakaszokon ki kell egészíteni, a fajta azonos típusú fasorokat saját típusaival, a vegyes fasoroknál törekedni kell azon fajták alkalmazására, amelyek jobb vitalitást mutatnak az adott helyen. (Faültetés fasor pótlására 120 db) A fakataszterek bemutatása szerinti 0 – 0,25 egészségi állapot értékű faegyedeket (ill. fatermetű cserjéket összesen 76 db), az épületek elhelyezésétől függetlenül el kell távolítani és helyettük változatos, a helyi adottságoknak megfelelő taxonokat kell ültetni. A faállomány megújítása és pótlása szem előtt tartja a Liget eredeti, tájképi kert koncepcióját, különös tekintettel a Városligeti fasor folytatását képező gyalogos tengelyre. Az egyes tematikus kertek, mint vakok kertje, kártyások kertje az eredeti koncepció figyelembe vételével megújításra kerülnek. Alapvetően a monolitikusan egyben tartott ligeterdő és a peremeken elszórt fatelepítési koncepció a meghatároz, így harmonikus egyensúly tud kialakulni a városépítészei beépítési koncepció és a zöld környezet térplasztikai vonatkozásaiban, ami városképi megjelenésben döntő fontosságú. 

ASZFALTBONTÁSOK
A LIGET zöldfelületének növelése a pályamű alapvető célja a burkolt felületek csökkentésével, a gépjármű forgalom kitiltásával és a burkolt felületek lélegző kialakításával. A LIGET-ben egységes, egyedi burkolati rendszer kialakítása tervezett, egységes megjelenésű utcabútorokkal, és közvilágítással. Felszámolásra kerülnek a felső vezetékek, felszín feletti közmű műtárgyak és egyéb látványzavaró elemek. A LIGET alapvető funkcionális változásival és a Múzeumi Negyed megépülésével várható a LIGET-en belüli úthálózat átstrukturálódása, amit a park rendezése során rugalmasan követni kell, elkerülve a kitaposott csapások, összképet zavaró kialakulását.

TÁJIDEGEN ELEMEK A LIGET-be időközben betelepült és mára idegenné vált funkciók megszüntetésre kerülnek. Ilyenek az elkerített sportpályák, üzemeltetési és volt kiállítási területek (Főkert és BNV) . A sportpályák fenntartását a Budapesti Olimpiai Központ közelsége és az ott tervezett fejlesztések nem indokolják.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS A LIGET biológiai aktivitása jogszabályi kritériumok alapján fásított köztér kategóriába esik, melynek értéke 1,2. A differenciált számítás ennél kedvezőbb képet ad a jelenlegi állapotról. A javaslat szerint LIGET zöldfelületi rendszere alapjában megmarad, azonban lényeges változásokat hoz az idegen elemek felszámolása, (sportpályák, épületek, műtárgyak) és az utak jelentős részének elbontása. A Múzeumi negyed épületegyüttese ugyan részben biológiailag aktív területen, létesül, azonban a fák megtartásával, zöld bevilágító udvarok létrehozásával ez az aktivitás nem szűnik meg teljesen. Ez utóbbiak figyelembe vétele nélkül is a LIGET zöldfelülete eléri a 65%-os értéket. Így a LIGET tervezett zöldfelülete a vonatkozó jogszabály szerint „egyéb helyi sajátosságot hordozó terület 65% zöldfelülettel”, biológiai aktivitása pedig 3,2.

A tervezett épületek „részeként” bekerülő fáknak lomboronájuk nagyságával azonos szabad teret kell biztosítani a föld felett és a felszín alatt is. Fedettebb környezetben egyedi faöntöző berendezésekkel kell biztosítani a megfelelő vízellátásukat, a felszín lélegző felülettel történő kialakításával. Az új épületekhez csatlakozó külső terek zöldfelületeit a meglévő fák megtartásával, változatos cserjeszinttel és alacsony talajtakarókból, évelő dísznövényekből álló attraktív növénykiültetéssel lesz kialakítva a tájképi kert formai kialakítását betartva, mintegy a meglévő parkba beleolvadva. A parkban minden korcsoport számára biztosított új, változatos, korszerű - EU előírásoknak is megfelelő - játszószereket lesznek elhelyezve, olyan mozgási lehetőségeket biztosítva, ami miatt vonzó lesz ezekre a közösségi terekre a belépés és emlékezetes az itt töltött idő. A LIGET éjszakai zárhatósága védelmet jelent a meglévő és új játszótereknek, nem kell külön kerítéssel védelmükről gondoskodni.

KÖZLEKEDÉSI RENDSZER

FÖLDALATTI PROGRAM
A közlekedési rendszer gerincét az új M1/A metróvonal jelenti. A múzeumi negyed feltárása tömegközlekedéssel erre a vonalra és állomásaira szerveződik. Az M1/A viszonylat a Hősök tere megálló után válik ki az M1 vonalból és a Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor, Hermina útvonalon halad kéregvezetésben az útpálya alatt.

Az új megállók rendre: Városligeti fasor, Damjanich utca, Cházár András utca, Stefánia út, Hermina út, Erzsébet királyné útja, Bethesda utca. Az állomások a vonal jellegének megfelelő 350-450 m távolságban helyezkednek el. Az M1 és M1/A vonal közös szakaszán megmarad a járművek követési ideje, míg a forgalmi igényeknek megfelelően oszlik meg a szétváló szakaszon. A közös vonal a Mexikói úti végállomás és a Széchenyi fürdő megálló között új megállóval bővül kapcsolatot biztosítva a P+R parkolóházzal és a Múzeumi negyed új igazgatási központjával. Az új megálló a jelenleginél jobb és közbiztonsági szempontból is előnyösebb kapcsolatot biztosít az 1-es villamossal. Az M1/A viszonylat menetideje a több állomásból kifolyólag 10-12 perccel lesz hosszabb az M1 vonalénál, míg a közös szakaszon beiktatott állomás hozzávetőleg 2 perccel növeli meg a menetidőt.

Az M1/A vonal a LIGET és a Múzeumi negyed egyenletes feltárásán túl, a LIGET közvetlen környezetének közlekedési kapcsolatait is javítja, felértékelve a környező területeket. Olyan fontos meglévő intézmények kapnak gyorsabb és akadálymentes elérhetőséget a belváros irányából, mint a Vakok Intézete, a Bethesda Gyermekkórház, az ELTE kollégiumi tömb, a Honvéd Kulturális Központ és nem utolsó sorban a megújuló Petőfi Csarnok. A metróvonal a kis követési időből, jobb akadálymentesíthetőségből, nagyobb kapacitásból adódó forgalmi komforttal elősegíti a belvárosi turisztikai terület és a Múzeumi negyed intenzív kapcsolatát. A turista csoportok egy járművel közösen tudnak utazni és a múzeumi belépők, akár közvetlenül a belvárosban értékesíthetők kombinálva az M1/A vonal célirányos használatával.

METRÓ ÉS LÁTOGATOTTSÁG
A metróvonal kihasználtsága és a Múzeumi negyed látogatottsága szorosan összefügg egymással. A Budapesti fiatalság nagy részére a könnyen elérhető múzeumok valódi alternatívát kínálnak majd a szabadidő eltöltésére.

TROLIBUSZOK, BUSZOK

A LIGET-et jelenleg keresztező trolibusz viszonylatok a peremekre kerülnek áthelyezésre, úgymint: a 70-es trolibusz LIGET-en belüli szakasza az Ajtósi Dürer sorra, a 75-ös és 79-es járatok Jászai Mari tér felé vezető vonala a Dózsa György útra. Az előbbi kis mértékű, hozzávetőleg 3-4 perces, menetidő növekedése arányos a LIGET nyugalmának és biztonságának növekedésével, az utóbbi járatok LIGET-en való átvezetését pedig nem indokolja semmi. A megállók a Dózsa György út mentén, annak megfelelő szélessége miatt elhelyezhetők. A LIGET-et jelenleg autóbusz viszonylatok csak a Dózsa György út mellett érintik, ezek útvonala a terv szerint változatlan marad.

ÜZEMELTETÉSI UTAK
A LIGET közúti kiszolgálása a peremekre korlátozódik. A LIGET-en belüli utak megszűnnek és gyalogúttá alakulnak. Kizárólag a LIGET karbantartását szolgáló járművek hajthatnak be, lehetőleg a LIGET nyitva tartása utáni időben, külön engedéllyel. A hősök tere is gyalogos felületté válik, akárcsak a Kós Károly sétány. Ez utóbbi gerincút kiváltása a vágány utcán és a vasúti területek és az állatkert közötti útszakaszon történik, közvetlen átkötéssel az M3 bevezető szakasza felé. Az állatkerti körút Gundel étteremig tartó szakasza vegyes forgalmú útként üzemel, az étterem és Szépművészeti Múzeum kiszolgálására. A Műcsarnok kiszolgálása az új Múzeumi negyeddel együtt a Dózsa György útról terepszint alatti behajtással tervezett. A behajtó balra nagy ívű kanyarodással nem számol, így a kapcsolat a Dózsa György út forgalmát nem akadályozza. A nehéz járművek így körforgalom jelleggel a Hungária körút, Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út, Vágány utca, Hungária körút útvonalon közelíthetik meg a kiszolgáló területeket. A Múzeumok alatt kizárólag alkalmazotti parkolók kerülnek elhelyezésre. 

KÖZÚTI ÚTHÁLÓZATI ELEMEK
Az új P+R parkoló, amely egyben a Múzeumi negyed és a LIGET parkolója a Vidámpark északi peremére kerül, közvetlen kapcsolattal az elkerülő úthoz, az M+ bevezető szakaszához és a Hungária körúthoz. Itt lesznek biztosítva az Állatkert, a Fővárosi Nagycirkusz és a Széchenyi Fürdő parkolói is. A felsorolt létesítmények az OTÉK-ban meghatározott gyaloglási távolságon belül elérhetők. A parkolóház a LIGET-et és intézményeit látogatók számára is P+R parkolóként működhetnek a parkolási díjjal együtt járó M1/A vonalra és M1 vonalra szóló szakaszjeggyel. A Dózsa György út melletti parkoló terület megszűnik, mivel a terület értékével ez a funkció nem áll összhangban, emellett gépjárművel való megközelítése feleslegesen terheli a Dózsa György utat és az Ajtósi Dürer sort, közvetve a Thököly utat. A Hungária körút mellé telepített új parkolóház a nagy forgalmú utak közvetlen kapcsolata miatt jobban tud városi P+R parkolóként működni. Az elhelyezést az is indokolja, hogy aki a belváros irányából érkezik a LIGET-be az nagyobb részben a tömegközlekedést használja, a gépjárművel közlekedők pedig jellemzően a külvárosokból vagy az agglomerációból érkeznek. 

KERÉKPÁROS ÚTVONALAK
Mivel a LIGET kulturális és szórakoztató célokon kívül rekreációs szerepet is betölt a város életében, ezért minden tranzit forgalmat célszerű megszüntetni. Ez a LIGET-et átszelő kerékpár útra is igaz. A LIGET három irányból közelíthető meg kerékpárral: a Dévényi úton északról, s Stefánia úton keletről és az Andrássy úton a belváros felől. A Dévényi út – Stefánia út a Hungária gyűrűt kísérő gyűrűirányú kerékpárút része, ami a vasút miatt szorul egészen a Hősök tere – Dózsa György út útvonalra. A terv javasolja a Hermina út vonalát követő új átkötést, ami a menetidőt csökkenti és a forgalmat a LIGET-ből kiszorítja. A Stefánia út – belváros kapcsolatot a terv a Dózsa György út mellé javasolja a LIGET elkerülésével, ez minimális menetidő növekedést jelent és elkerülhető a Hősök tere balesetveszélyes átszelése. A dévényi út – belváros kapcsolat a jelenlegi formájában megmarad.

LIGETZÁRÁS
A LIGET kizárólagos gyalogos felület, kerékpáros célforgalommal a nyitvatartási időben. A LIGET lehatárolását a Múzeumi negyed egységei, a Városligeti tó, az állatkert és minimális épített kerítés biztosítja. A LIGET-be való belépés az M1/A vonal megállóinál lehetséges, ahova a Múzeumi negyed egységeinek bejáratai, gasztronómiai egységek és az információs pontok is kapcsolódnak. 

A LIGET-en belüli úthálózat esetében a széles aszfaltozott utak megszűnnek, helyüket a gyalogos forgalom igényeire méretezett lélegző burkolatú sétautak veszik át. A kialakult úthálózat mellett a peremet kísérő gyalogos és kerékpár út jön létre, ami az egyes múzeumi egységek gyalogos megközelíthetőségét segíti. Cél a burkolt felületek arányainak jelentős csökkentése és a füvesített, növényzettel telepített területek növelése. 

FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉS ÉS ÜTEMEZÉS

A Múzeumi Negyed épületei több ütemben épülhetnek meg. A fejlesztés kulcsfontosságú eleme a tervezett P+R parkolóház és a hozzá kapcsolódó központi épület. A parkolóhelyek kiváltása után kezdődhet meg a negyed Dózsa György úttal határos elemeinek megépítése a logisztikai kapcsolatok kialakítása. A további múzeum egységek és az élményközpont ütemezett fejlesztéssel épülhetnek meg. Az elgondolás gerincét képező közlekedésfejlesztés is párhuzamosan épülhet ki a negyed fejlesztésével, melynek során egyes megállók a belváros irányából végállomásként működhetnek, tekintve, hogy a nagyobb utasforgalom ebből az irányból várható.

A koncepció a LIGET felszabadítását tűzi ki célul az infrastruktúra peremre való kiépítése mellett. A LIGET-en belüli közművek ezért nagy részben megszűnnek. A Múzeumi Negyed épületeinek közműellátása a Dózsa György út, Ajtósi Dürer sor és Hermina út irányából biztosítható. A Vajdahunyad vár, az Olof Palme ház, a Széchenyi Fürdő és az Állatkert közművei megmaradnak.
A Múzeumi Negyed egységeinek energiaellátása földgáz tartalék üzem mellett a Széchenyi Fürdő leeresztett vizének hőjével és a felszínhez közeli vizek hőjével üzemelhet.

Az épületek víz és csatorna vízigényének egy része a tetőről levezetett csapadékvíz összegyűjtésével fedezhető. Ez nagy mértékben csökkentheti a gerinc csatorna terhelését, ezért a csatorna hálózat gerincvezetékének bővítésére nincs szükség. Az összegyűjtött mennyiség szürke vízként, a jelentős vízfelhasználást igénylő WC berendezések öblítésére és a zöld területek locsolására használható fel. Ez az építés ütemezésétől függően a rendszer kiépítése épületenként, vagy épületcsoportonként valósítható meg. Az épülten belüli hálózatok ennek megfelelően építendők ki. A tervezési területet övező utakon lévő vízhálózat kapacitása elegendő a tervezett létesítmények használati és oltóvíz ellátásához. A kapott adatok alapján gerinchálózat bővítésre nincs szükség, csak az új bekötések kiépítése szükséges.

A létesítményekben csak olyan helyeken kerülnek gázüzemű berendezések beépítésre, ahol valamilyen technológiai igény, például konyha vagy művészeti labortechnológia technológia ezt feltétlenül szükségessé teszi. A gázellátás a környező elosztó vezetékhálózatról biztosítható. A tervezési területen az új létesítmények fűtési energia felhasználása az épületek passzív védelmével, a hőszigetelés optimális értékének megválasztásával, alacsony szinten tartható.
Az egyes épületgépészeti rendszerek hőigényének biztosításának ismertetése, és azoknak a megoldásoknak az ismertetése, amelyek biztosítják, hogy a tervezett épületek megfelelnek Európai Parlament és a Tanács 2010/31/Eu Irányelveinek az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

A használati melegvíz termelés a nyári időszakban az épületek megjelenéséhez alkalmazkodó napkollektorokkal lesz megoldva. Az aktív rendszerek, a fűtő és hűtő rendszerek alacsony hőmérsékletű fűtőközeggel üzemelnek. Ez teszi lehetővé, az adott lehetőségek szerint, a Széchenyi Fürdő elfolyó termálvizeinek további hasznosítását. Ezzel természetesen a teljes hőigénynek csak egy része fedezhető. A további, télen a használati melegvíz termeléshez, fűtéshez, légkezelő berendezésekhez szükséges fűtő, valamint a klímaberendezések fűtési-hűtési energiaigény előállítása talajhő felhasználással, hőszivattyús berendezésekkel történik. Az épületek telepítése és elrendezése, valamint a terület geológiai adottsága lehetővé teszi a talajszondák jó hatásfokú felhasználását.

Valamennyi légkezelő berendezésbe 70% feletti hatásfokú regenerativ hővisszanyerő egység kerül beépítésre. Ahol a jelentős légmennyiség, vagy az eltávozó levegő várható magas nedvességtartalma miatt indokolt, a légkezelőkbe saját hővisszanyerő hőszivattyúk kerülnek telepítésre, amelyek a hőhasznosítás hatásfokát tovább javítják. A napkollektorokkal, a talajszondás hőszivattyúkkal, a légkezelők hővisszanyerésével elérhető, hogy a létesítmények primer energia igénye a létesítményekben felhasznált összes energia 75%-a alatt marad. Egyben elérhető, hogy a területen az új létesítményeknél a CO2 emisszió gyakorlatilag nulla értékre csökken.

Az épületek egyidejű villamos energia igénye előzetes számításaink szerint 8,1MW lesz. Ezt a villamos energia igényt középfeszültségen kívánjuk vételezni a költséghatékony beruházás és üzemeltetés miatt. Minden épület saját villamos energiaellátó hálózattal fog rendelkezni. Az épületek megfelelő és magas szintű villamos energia ellátás elengedhetetlen így az épületeke részére kettős betáplálást irányoztunk elő, illetve a kiemelt fogyasztók vészüzemű ellátását dízel generátorokkal fogjuk biztosítani. Minden épület részére saját elszámolási mérést biztosítunk. A tervezési területen jelenleg sok Áramszolgáltatói kábel – középfeszültségű kábel, közvilágítási kábel, 0,4kV-os kábel, hírközlő stb.- halad, így azokat a terület rendezés megkezdése előtt ki kell váltani. A kiváltások elkészítésénél fokozott figyelmet kell fordítani a villamos energia ellátás folyamatos fenntartására.

A tervezés időszakában egy fontos momentum lesz a kültéri, park és díszvilágítások kialakítása. A világításnak bele kell illeszkednie az építészeti koncepcióban, de biztonságtechnikai elvárásoknak is meg kell felelnie. (a területen tartózkodók biztonságérzetét nagymértékben növeli a megfelelő közvilágítás) Továbbá a hatékony üzemeltetési költséget is szem előtt kell tartani. Fokozott figyelmet fordítunk az épületek korszerű és hatékony villamos energia ellátására. Így az épületek energia felhasználásának csökkentése érdekében az alábbi megoldásokat irányozzuk elő:

a., Energia menedzsment. A villamos hálózat megfelelő pontjaiban elhelyezünk méréseket (villamos és gépészeti oldalról is), mely eredményeit kiértékelve beavatkozunk a nagyobb fogyasztás csökkentésébe. Pl. a hűtési rendszer szabályzásával, az ablaknyitás érzékeléssel.
b., Az épületben jelentős fogyasztást képviselnek a világítások. A felesleges energia fogyasztás csökkentése érdekében a világítások kapcsolása szakaszos kialakítású lesz, illetve az egyes területeken jelenlét érzékelőket, mozgásérzékelőket fogunk elhelyezni, valamint központi időprogram szerinti kapcsolásokat fogunk végezni. A kültérben a LED-es fényforrással rendelkező lámpatesteket előnybe részesítjük, beltérbe a jó hatásfokú előtétekkel, illetve fényforrással rendelkező lámpatesteket tervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetes világítás felhasználására is.

A villamos energiaigény egy részét napelemes rendszerrel fogjuk biztosítani, ezzel kívánjuk csökkenti a villamos energia előállásából keletkező káros anyag kibocsájtás mennyiségét, illetve az üzemeltetést is költséghatékonnyá kívánjuk tenni. Napelemes rendszer részét fogja képezni a tetőfedések, illetve a homlokzati burkolatokat is be kívánjuk vonni a villamos energia előállításába.
Budapestnek egyre nagyobb problémája, hogy a megnövekedett gépkocsi forgalmat már nem tudja lekezelni, ezért fontos célkitűzés, hogy a bejövő autóforgalmat a lehető legnagyobb mértékben kivegyük a városi forgalomból. Ez abban az esetben lehetséges, ha a városban látogatók részére (M3-as autópálya irányából érkezők) egy megfelelően kialakított parkolóban lehet az autót elhelyezni.

Mivel a területen a tömegközlekedés nagyon, így a megfelelő parkoló ház kialakítása fontos szempont. Ennek megfelelően fog létesülni a 140.000m2-es 3 szintes parkoló épület. Az épületbe megfelelő parkoló és biztonsági rendszerek kiépítésével számolunk. A park területének éjszakai lezárása elősegíti a terület fenntarthatóságát. Csökken a vandalizmus és egyéb szándékos károkozás, így a karbantartási költségek csökkennek és javul a park használati értéke. Egy esetleges ellenőrzött beléptetéssel kiszűrhetőek a park nyugalmára veszélyt jelentő személyek. Érdemes megfontolni a parkba való belépés fizetőssé tételét, cserében emelt szintű szolgáltatások nyújtásáért. Pl.: mellékhelyiségek, ivó kutak. Nem elhanyagolható az sem, hogy az éjszakai zárással és a terület őrzésével a közvilágítási költségek is mérsékelhetőek.

EGYÉB INNOVÁCIÓ, FEJLESZTÉSI JAVASLAT

A terv a parkolás kérdését az alkalmazotti parkolók és szükséges logisztikai kapcsolatok biztosításán túl a tervezési területen kívül, a jelenlegi vidámpark területén javasolja elhelyezni. A javaslat a LIGET-et övező úthálózat és közlekedési rendszer megújításával számol, melynek során a LIGET-et átszelő Kós Károly sétány és az Állatkerti körút gyalogos területté válik.

A belváros M3 autópálya útvonal biztosítását a területen érdemes megoldani, mivel az Andrássy út ilyen irányú tranzit forgalmát nem célszerű a párhuzamos utakra terelni, mivel azok kihasználtsága jelenleg is magas. A terelést a Kacsóh Pongrác úti csomópont kihasználásával célszerű megvalósítani, ellenkező esetben a Hungária körút meglévő csomópontjai az Ajtósi Dürer sornál, illetve a Vágány utcánál kapnának kapacitásukhoz képest aránytalanul nagy terhelést, ami állandó torlódások kialakulásához vezethetne. A csomópont jelenleg a Hermina úton keresztül és az Állatkerti körúton keresztül érhető el, viszont ezen utak forgalmi terhelésének növelése nem célja a tervnek.

Ezeknek megfelelően javasoljuk a vágány utca és a vasúti területek felhasználásával egy új elkerülő út kiépítését, melynek megvalósítása a Vidámpark területét érintő fejlesztésekkel együttesen valósulhatna meg. Ennek előnye lenne, hogy a Vágány utcát ezen a szakaszon nem keresztezik városszerkezetileg fontos útvonalak, így gyakorlatilag a szakasz egyetlen közbenső csomóponttal a Szent László utcánál kialakítható és közvetlenül rávezethető a Kacsóh Pongrác úti felüljáró megfelelő csomóponti ágaira. A fejlesztési terület felkínálja, hogy az elkerülő út külön szintű csomópontot kapjon a Vidámpark területén.

Ez a közlekedési elgondolás kijelöli a LIGET-hez tartozó parkoló terület ideális helyét, ami a városszerkezeti sugár és gyűrű irányú úthálózat metszéspontjában helyezkedik el, a város belső területeinek határán. A pozíció és a javasolt tömegközlekedési fejlesztés (új földalatti megálló elhelyezése) felkínálja, hogy a parkolóház ne csak a LIGET-et kiszolgáló parkoló, hanem városi jelentőségű P+R parkoló legyen.

Ferencz Marcel