Nagy-kis lépések: új városrész Koppenhágában
Tudatosan, az ember és a természet mellett a praktikumot és a fenntarthatóságot előtérbe helyező, nagymértékű fejlesztés eredményeként épült meg Koppenhágában az emberi léptékű, élhető Ørestad városrész. A befejezéséhez közeledő projektet Bán Dávid mutatja be.
Koppenhága történetében nem először fordul elő a tudatos, tervezett városfejlesztés, új kerületek egyidejű létesítése. A 17-18. században tervezetten megépült Christianshavn és Frederiksstad negyedek mára a város szerves részét képzik, jól integrálódtak a dán főváros szövetébe. Az 1980-as években a város komoly válsággal küszködött, majd egy évtizeddel később már a nagyszabású fejlesztési tervekben látták az újabb felvirágzás lehetőségét. Épült a Svédországgal közvetlen összekötetés teremtő Øresund híd, döntés született a metró létesítéséről, majd 1993-ban egy új, vonzó, multifunkcionális, modern városrész, az Ørestad építéséről.
A terület fejlesztésére egy állami és városi tulajdonú lebonyolító céget hoztak létre, amelynek a feladata a 20-30 évesre és 175 millió eurósra tervezett beruházás koordinálása lett. Az előzetes hatástanulmány szerint 20.000 ember költözne Ørestadba és további 80.000 dolgozna itt naponta.
1994-ben írtak ki nemzetközi pályázatot a terület megtervezésére, amit egy finn iroda nyert el, amely a dán KHR Arkitekter cégbe való beolvadás után ARKKI névvel vágott bele a feladat kivitelezésébe. A csatornákkal szegélyezett vidékre a természettel jól harmonizáló, fenntartható, modern városrészt képzeltek, amely a jelentős infrastrukturális lehetőségeket felhasználva kiemelt értéket képviselhet. A terület szélén autópálya és vasút halad a 2000-ben átadott Øresund híd felé, közel a repülőtér, épül a metrókapcsolat, így egyértelmű volt egy komoly közlekedési csomópont létrehozása. Az itt megnyílt pályaudvar Dánia egyik legnagyobb forgalmú vasúti központja lett, közvetlen vonatokkal a belváros, a repülőtér és a svéd Malmö felé.
Az első épületeket 2001-ben adták át a 3,1 km2 területű új városban, ahol a lakások mellett oktatási, kulturális létesítmények és a kifejezetten innovatív tudásra épülő irodaházak épülnek folyamatosan. A természet közelségét a csatornák mellett a hatalmas kiterjedésű parkok is biztosítják, mind a lakó-, mind az oktatási épületek jól illeszkednek a zöld területekbe. A város ad otthont a Koppenhágai Egyetem új informatikai részlegének, illetve a kapcsolódó kampusznak, de ide költözött a Dán Rádió és Televízió (DR) központja, amely magában foglalja a Jean Nouvel tervezte koncerttermet is.
A terület további részeinek fejlesztési terveit a lengyel-amerikai Daniel Libeskind vette át 2006-ban, majd készült el – többek között – az ország legnagyobb bevásárlóközpontja, a Field’s, vagy Skandinávia legnagyobb szállodája, az 1960-as évek óta itt működő hatalmas vásárváros szomszédságában, a dán 3XN által tervezte Hotel Bella Sky széttartó ikertornyaival. A déli részt főleg a lakó- és oktatási övezet uralja, a még részben építés alatt álló északiban nagyobb léptékű irodaházak és szállodák létesülnek. Jövőre tervezik megnyitni a 3XN, a HKS Inc., az Arup, az ME Engineers és a Planit irodák közös tervezésében épülő, a skandináv építészeti hagyományokra hatásosan reflektáló multifunkcionális csarnokot, az Arenát.
A nagyszabású fejlesztés kiemelt figyelmet fordít az emberi léptékre, a közösségi használhatóságra, társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságra. Így a város szoros részét képező csatornák nem csak a természetes levegőfrissítést, hanem a kikapcsolódás, a sport lehetőségét is kínálják. A beruházók egyes területeket, így a nagy parkokat is a közösség aktív bevonásával tervezték, ott a különböző növénycsaládokra koncentráló tematikus szigetek születtek. Ørestadban számos városi sportpark, így egy BMX pálya is létesült, de emellett közösségi módon – a beruházó anyag segítségével – szerveződik több kulturális esemény, fesztivál is. A rendezvények kiszolgálására pár éve komoly teret kapnak az ideiglenes építészeti megoldások, számos lehetőség adódik itt a kísérletezésre, a szabad próbálkozásra.
Bán Dávid
