Épülettervek/Hallgatói terv
Nagy László emlékezete Iszkázon - Koncepciótervek az emlékház bővítésére
2023.05.25. 11:17
"Valaha volt itt élet, erről tanúskodik a ház és a rengeteg személyes tárgy, de hiába a természetközeliség, a költő szellemisége, mára már pont ez az élet hiányzik kicsit innen." - Werk Zsuzsi beszámolója a MOME harmadéves építész hallgatóinak féléves tervezési feladata kapcsán, melynek kiállítása újabb egy hétig még látogatható.
Veszprém megye, Devecseri járás, Iszkáz. Egy napjainkban 336 főt számláló község a Somló lábánál. Itt született 1925-ben a háború utáni magyar költészet egyik meghatározó alakja, Nagy László, majd 13 évvel később testvére, a szintén költő Ágh István, aki nem kevésbé jelentős életművel bír. Szülőházuk ma múzeumként és vendégházként funkcionál, melynek újragondolása és bővítése adta a 2022-es őszi félév tervezési feladatának alapját nekünk, harmadéves BA hallgatóknak a MOME Építészeti Intézetében. A szemeszter végére született koncepciótervekből készült kiállítás 2023. május 26-ig látogatható a MÉSZ padlásterében.
2022 szeptemberében elutaztunk Iszkázra, hogy megismerjük a tervezési helyszínt és felmérjük az 1908-ban épült középparaszti házat. Egy ligetes birtokon áll a falu legszélén, mező szegélyezi minden irányból, mivel a település következő épülete több telekkel arrébb helyezkedik el. Valaha volt itt élet, erről tanúskodik a ház és a rengeteg személyes tárgy, de hiába a természetközeliség, a költő szellemisége, mára már pont ez az élet hiányzik kicsit innen.
Ez a kis Iszkázhoz tartozó, mégis különálló sziget remek analógiát képez a család helyzetével: Nagy Béla, a költő édesapja korábban a faluban élt sikeres gazdálkodóként, ám tisztségeket kezd betölteni a település vezetésében és polgári életet szeretne kialakítani. Ennek része az új otthon is, melynek már nem egyszobás utcai homlokzata van, mint a falu többi házának, hanem háromszobás. Része is marad a falunak meg nem is. A parasztléttől kezd elszakadni, de még nem tartozik igazán a polgársághoz.
Viszont az hamar egyértelművé vált, hogy Nagy Lászlónak igencsak meghatározó volt ez a természetközeli, földművelő-állattartó, közben mégis értelmiségi létben töltött gyermekkor. Erről a kettősségről tesznek tanúbizonyságot kéziratai és rajzai, melyeket októberben szemügyre vettünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint Ágh István szavai, amikor az a megtiszteltetés ért minket, hogy a MOME-n személyesen mesélt nekünk gyermekkorukról a 85 éves költőlegenda. Óhatatlanul elkezdek többlettjelentést adni talán legismertebb sorainak, amiket a szemeszter végére már fejből tudtam:
