Nagyvonalú gondolat - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

Viszlai József és Juhász-Nagy Balázs (V+A Viszlai Építésziroda Kft.) pályaműve megtartja a sarokház lakóépületét úgy, hogy átszervezi annak funkcióját, és egy lábakra állított, új építészeti elemet húz fölé, melyben a könyvtár és tudásközpont kap helyet. A terv megvételben részesült.

Preambulum

Németh László legendás hódmezővásárhelyi korszakát (1945-48) követő hallgatás évei után, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, aminek pénzösszegét a helyi gimnázium könyvtárának ajándékozta.

„Ha egy mondatban kéne életem célját megfogalmazni, az a magyar irodalom és művelődés világszintre emelése volt…” - Németh László

Koncepcionális alapvetések

Pályaművünk lényege, hogy a Kossuth tér határoló térfalainak utolsó „foghíját” úgy beépítsük, hogy karakteres saroképítmény épüljön, de a jelenleg meglévő kis terecskét is megőrizzük oly módon, hogy az Ótemplom, a Kossuth tér, a városháza tornyának látványa (az Andrássy út felől jövet) megmaradhasson. Építünk, de csak a lombkoronák magasságában és létrehozunk egy új fedett-nyitott városi rendezvényekre kitűnően alkalmas teret. A hatvanas években épült, a vásárhelyiek által „Sarokháznak” nevezett épületet mindenképpen megtartásra javasoljuk, és beillesztjük az új Könyvtár és tudásközpont épületegyüttesébe. Az épület jó állagú, értékes épület, véleményünk szerint bontása felelőtlenség, szakmai, etikai és gazdaságossági megfontolásokból is. Belső átalakítással, új funkciókkal megmentünk egy bruttó 2800 m²-es épületet, melynek jelenlegi ingatlanpiaci értéke cca. 700-800 millió Ft, a bontási költségekkel ez még csak növekszik, és építeni kell helyette mai árakon egy hasonló nagyságrendű épületet, amely véleményünk szerint már túllépi az 1 milliárdos beruházási költséget. Az olvasótereket kiemeljük az utca zajából, különös tekintettel a közlekedési zajártalmakra (plusz tram–train), és a lombkoronák magasságába emeljük, ahol a madarak élnek, csend van és levegő, napsütés, illetve páratlan látvány nyílik a Kossuth térre és a szomszédos Ótemplomra. Az olvasótermek fölötti tetőkert, egy növényzettel gazdagon telepített, nagy zöld kert, mely nyáron olvasókert, gyermekjátszótér. A kertet Németh László emlékkertként javasoljuk elnevezni.

Térszervezés, funkcionális kialakítás

Térszervezésében a Könyvtár és tudásközpont három karakteresen elkülönülő alapegységből szerveződik:

• A meglévő lakóépület átalakításával azon funkciók kerültek elhelyezésre, melyek nem igényelnek szerkezeti megerősítéseket, költséges beavatkozásokat. Ezek a funkciók a levéltár és a könyvtár kiszolgáló funkciói, adminisztráció, kutatószobák, szociális helyiségek, közlekedők…
• Az új épületszárny (a lombkoronák magasságában), a teljes könyvtári közönségforgalmi funkciókat foglalja magába: a felnőtt-, tinédzser-, gyermek olvasótermeket, a 60-100 férőhelyes előadókat, a tetőtéri olvasót és a játszókertet. Térszinten a városi rendezvények teréről nyíló előcsarnok a főtér irányából (kávéház, ruhatár, ajándékbolt, infópult, stb.), a -1. pinceszint a teljes levéltári irattárat és a könyvtári könyvraktárt foglalja magába. A -2. pinceszinten került kialakításra a mélygarázs.
• A meglévő átalakított és az új épületszárnyat az épületek teljes magasságában egy „fénycsarnok” kapcsolja össze, ebben állnak a főlépcsőház és a két épület közötti funkcionális összekötő hidak, illetve ez biztosítja a természetes megvilágítását a meglévő átalakított épületszárnynak.
• Az olvasószárnyat karcsú oszlopsor emeli a magasba, hogy minél kevesebbet takarjon ki szomszédos környezetének látványából. Az olvasótermeket fényhengerek tagolják, melyek biztosítják az olvasótér egyenletes, természetes megvilágítását, és a városi rendezvénytér növényei is így fényhez jutnak.
• A rendezvénytérre néhány magasba nyúló, kis lombkorona szélességű fa telepítését javasoljuk (világos kőris, díszkörte), melyek évek múlva megnőve, ezen fényhengereken át megjelennek az olvasótérben és kibújnak az épületből a tetőkert szintjén is.

Hódmezővásárhelynek nemcsak a történeti építészete jelentős, különös tekintettel a Kossuth tér impozáns épületére:

• Városháza (Ybl Lajos),
• Fekete Sas Szálló (Pártos Gyula),
• „Nagytakarék” (Müller Miksa),
• Kaszinó épület (Sándy Gyula),
• Alföldi Galéria (A volt Református Ógimnázium, Schreck Ferenc),

hanem a kortárs modern építészete is:

• Bessenyei Ferenc Művelődési Központ (id. és ifjabb Janáky István, a tiszavirág-életű nemzeti modernizmus építészeti mementójának számít), 
• Emlékpont Múzeum (F. Kovács Attila), 
• illetve Tornyai János Múzeum bővítése (Vesmás Péter).

Ez utóbbi kortárs épületek bátorítólag hatottak pályamunkánk építészeti megfogalmazására.

Viszlai József, Juhász-Nagy Balázs 

Részlet a zárójelentésből

A pályázat a főtér új, 21. századi fókuszpontját kívánja megteremteni a térszinttől elemelt, lábakon álló olvasótermi tömeggel. A sarokház lakóépületet megtartani tervezi, benne átalakítás után irodák és kutatóhelyek kapnak helyet. A fő építészeti elem megemelésével a tervező célja egy fedett városi rendezvénytér létrehozása, továbbá a templom látványának, a tér átláthatóságának megtartása. Nagyvonalú gondolat a ház lábakra állítása. A kortárs építészet igen hangsúlyosan jelenik meg, ami várhatóan ugyanolyan mértékű lelkesedést és idegenkedést váltana ki, hiszen eltér a mezővárosi beépítéstől, inkább feltűnő, mint illeszkedő. A szándékolt átláthatóság mellett vélhetően a tér új látványossága lenne.(…)