Najmányi László: Sugárzás az esőerdőből
...hány madárfaj halt ki azóta Amazónia esőerdőiben, hogy tollaikból műtárgyakat készítettek? A kiállítás így nem több mint közönségvonzó szépelgés, amelyet bármelyik ékszergyár, vagy divatcég összehozhatott volna. Ennyi pedig a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb, hitelességére elméletileg kényes múzeumától tényleg kevés.
A Metropolitan Museum of Art, New York kiállításáról – ”Tollmunkák az ősi Peruban” – Najmányi László írása számol be.
A Bolíviával, Ecuadorral és Chilével határos, a Csendes Óceán partján fekvő Peruban született az emberiség egyik első civilizációja. Az archeológiai kutatások szerint időszámításunk előtt 11 000 évvel már éltek itt emberek. Egyes kutatók szerint Ázsiából, Észak-Amerikán keresztül érkeztek ide, mások szerint Polinézia szigetein át, a Távol-Keletről. A Norte Chica civilizáció időszámításunk előtt 3000 és 1800 között virágzott itt, amelyet a Paracas, Mochica, Nazca, Wari és Chimu kultúrák követtek.
A 15. században, mindössze száz év alatt alakult meg a Kolumbusz előtti Amerika legnagyobb birodalma, az Inka civilizáció. A lakosság magas fejlettségi fokú, teraszos, öntözéses mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglalkozott. A pénzt nem ismerték, a javak cserekereskedés útján cseréltek gazdát. A Francisco Pizarro vezette spanyol konkvisztádorok a 1533-ban legyőzték az utolsó inka uralkodó, Atahualpa seregeit. Az uralkodó fogságba esett. Mivel nem volt hajlandó a spanyolok bábja lenni, megfojtották. Peru spanyol alkirályság lett. A spanyolok által behurcolt betegségektől megtizedelt lakosságot rabszolgaként, az ország ezüstbányáiban dolgoztatták. Amikor a 18. században az ezüstbányák kimerültek, a lakosságra kivetett magas adókból próbálták a kieső bevételt pótolni. Ez lázadásokhoz vezetett, amelyek közül a leghíresebb a II. Túpac Amaru vezette felkelés volt. A felkeléseket véres kegyetlenséggel elfojtották.
A spanyolok megérkezése előtti indián társadalmak nem voltak békésnek mondhatók. Emberáldozatok – köztük gyermekek rituális meggyilkolása is –, rabszolgatartás, fejvadászat, a szomszédok elleni folyamatos háborúzás jellemezték az egymást követő, különleges textíliákat, ékszereket, használati tárgyakat produkáló civilizációkat. A mágikus elemekben gazdag, szellemekkel, démonokkal, istenségekkel teli helyi vallások központi szerepet játszottak az itt élők életében. A madártollakból készített, kivételes szépségű ruhák, díszek, tárgyak a tetoválásokhoz és a levágott emberi fejekhez hasonlóan a helyi hiedelmek szerint természetfeletti erőt kölcsönöztek tulajdonosaiknak. Az esőerdők madarainak színpompás tollaival a férfierőt kívánták fokozni. A madártollakból készített ruhákat, fejdíszeket, ékszereket kizárólag férfiak viselték. A miniatűr tollruhák nem gyermekek számára készültek, hanem rituális szerepük volt.
A New York-i Metropolitan Museum of Art 2008. szeptember 1-ig megtekinthető, Radiance from the Rain Forest című kiállításán a múzeum állandó gyűjteményéből való, valamint magángyűjtőktől, a Brooklyn Museumtól és az American Museum of Natural History gyűjteményéből kölcsönzött, tollból készült perui tárgyakat láthatunk. Bár a tollak mágikus célú felhasználásának több mint 2000 éves hagyománya van Peruban, a kiállítás anyagának nagy része a spanyol hódítást közvetlenül megelőző időkből származik. Ennek a tollak törékenysége, sérülékenysége az oka, kevés régebbi, felhasználásukkal készült tárgy került elő a sírokból. A magas művészi érzékkel összeállított, gyakran aszimmetrikus mintázatú, színes gyapjúfonalakkal, gazdagon díszített ezüstpántokkal összefogott, vagy faragott fadarabokra fűzött tollruhák, fejdíszek, legyezők, fülbevalók, övek a szivárvány összes színében pompáznak. Nincs két egyforma tárgy a kiállításon. A tárgyak készítői és tulajdonosai láthatóan a változatosságban lelték örömüket. Könnyen lehetséges, hogy számukra az egyes színeknek, színkombinációknak, formáknak, a formák ismétlődése számának és egymáshoz való viszonyuknak külön-külön is mágikus jelentése volt. Ugyanaz a szemlélet tükröződik ezekből az indián műtárgyakból, mint amelyik a Chartres-i katedrális építőit áthatotta, amikor a Biblia szavait próbálták a geometria nyelvére fordítani. Kár, hogy a kiállítás kurátorai afféle luxus-divatbemutatóként tárják elénk az anyagot. A katalógusban nincs érdemben szó a mágikus funkciókról, mint ahogy arról sem történik említés. hogy a legfinomabb toll-alkotásokat a lelkes fejvadász és saját gyermekeiket örömmel feláldozó Chimu, Nasca és Wari népek készítették. A kurátorok azt sem említik, hogy hány madárfaj halt ki azóta Amazónia esőerdőiben, hogy tollaikból műtárgyakat készítettek? A kiállítás így nem több mint közönségvonzó szépelgés, amelyet bármelyik ékszergyár, vagy divatcég összehozhatott volna. Ennyi pedig a világ egyik legnagyobb, leggazdagabb, hitelességére elméletileg kényes múzeumától tényleg kevés.
Najmányi László
forrás: www.artportal.hu
Metropolitan Museum of Art, New York
Radiance from the Rain Forest: Featherwork in Ancient Peru
Arts of Africa, Oceania, and the Americas
a kiállítás megtekinthető: 2008. szeptember 1-ig
további információk: a Metropolitan Museum honlapján
