„Napsugáros tornyok épülése közben
Nagy és nemes volt lelkem hivatása…”
"Sándy még a monarchiában kezdte meg működését, ott volt a milleniumi kiállítás előkészítő munkáinál, a két világháború között teljesedett ki tervezői és tanári pályafutása, de még a ’45 utáni újjáépítésben is részt vett.
A historizmus nagy mesterei, Steindl és Petz mellett felnőtt Sándy a hagyományokra építve alakította ki egyéni stílusát. Látta, hogy ennek a korszaknak vége, azonban sohasem lett a modernizmus híve, amelyet túlzottan uniformizáltnak talált:
»Az az architektúra, amibe én születtem, az én időmben lezárult. A történelmi tanulmányok alapján kifinomult egyéni művészet, melynél a létrehozott alkotásokból fel lehetett ösmerni annak alkotóját. (…) Ma az épületeket nem egyének, de nagyüzemek, tervgyárak készítik. Azokat az egyenlőségek jellemzik: ugyanazt a külsőt mutatja egy bérház, mint egy iskola, kórház vagy egy ipartelep, színház, hűtőház vagy templom, gyárkémény vagy napsugaras harangtorony (…)« – írta az ötvenes évek elején."
Részlet Pesti Monika Napsugaras tornyok építésze című írásából.
Időpont: 2018. október 15., 17 óra
Helyszín: MÉSZ székház, Kós Károly terem (1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.)
A vendégeket köszönti:
Krizsán András DLA építész, a MÉSZ elnöke
Köszöntőt mond:
Dr. Varga Mariann, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ megbízott igazgatója, valamint
Szalay Tihamér Ybl-díjas építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke
A kiállítást megnyitja:
Bodó Péter kurátor, művészettörténész, Magyar Nemzeti Galéria