Ne csak energia-hatékonyak, hanem egészségesek és kényelmesek is legyenek az otthonaink!

80 millió európai él egészségtelen, nyirkos lakóházakban – derült ki a VELUX Cégcsoport március 24-én Brüsszelben megrendezett „Healthy Buildings Day” konferenciáján, amely a vállalat Model Home 2020 programjának eddigi tudományos eredményeit összegezte.

A szakértők hangsúlyozták: itt az idő, hogy az európai lakóépületek építése és felújítása során az energiahatékonyság és az egészséges beltéri légállapotok feltételei egyszerre teljesüljenek.

A német Fraunhofer Intézet hivatalos adatai szerint közel 80 millió európai él kedvezőtlen beltéri levegőjű, nyirkos lakóépületben. Ez a körülmény duplájára növelheti az asztma és az allergia kialakulásának kockázatát, hiszen átlagosan időnk 90%-át töltjük beltéri környezetben. Az intézet kutatásai ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a megfelelő beltéri lakókörülmények pozitívan befolyásolhatják teljesítményünket: a gyermekek tanulási képessége akár 15%-kal is javulhat hatásukra. Bár az európai, szükséges lakóépület-állomány 90%-a már megépült, a téma továbbra is aktuális. A felújításnak folyamatosnak kell lennie a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében.

A VELUX Cégcsoport szervezésében a Healthy Buildings Day konferencia arra kereste a választ, hogy miként lehetne javítani a beltéri klímát olyan építészeti megoldásokkal, amelyek több természetes fényt és friss levegőt juttatnak az épületekbe, és egyben megfelelnek az energiahatékonyság modern követelményeinek is. A szakmai összejövetel kiindulópontját a 2009-ben elindított Model Home 2020 program eddigi eredményei adták. A VELUX Cégcsoport összesen hat kényelmes, egészséges és környezetbarát lakóházat épített vagy újított fel öt országban, és egy éven át figyelte, dokumentálta a tesztcsaládok épülethasználati szokásait.

Az épületek az aktívház alapelvek szerint valósultak meg, és megfelelnek a 2020-tól életbe lépő nulla energiafelhasználású EU szabványoknak anélkül, hogy a kényelem vagy az egészséges belterek területén kompromisszumra kényszerítették volna a lakókat. Az eddigi eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az alapterület 30-50%-ának megfelelő, nagyméretű üvegfelületeknek köszönhetően a belső terekben megnövekedett természetes fény mennyisége javította a lakók általános közérzetét, hangulatát és teljesítményét is.

„A lakóépületek építésére, felújítására vonatkozó szabályozások esetén fontos, hogy tartalmazzanak energiahatékonysági sztenderdeket, de semmiképpen sem úgy, hogy az ott lakók egészségét és jólétét kedvezőtlenül befolyásolják. Az energiahatékonyság és a természetes fényt, friss levegőt nyújtó beltéri légállapot mindig kéz a kézben kell, hogy járjon. A Model Home 2020 programmal bebizonyítottuk, hogy mindez a gyakorlatban megvalósítható, hiszen a karbonsemleges házakban lakó családok egészsége javult a sok levegőnek és napfénynek köszönhetően” – mondta el Michael K. Rasmussen, a VELUX Cégcsoport marketing igazgatója.

A VELUX Cégcsoport egy másik, fogyasztói kutatásának eredményei szerint az európai lakosokat átlagosan magas felújítási hajlandóság jellemzi, amennyiben a beltéri klímáról van szó. Ugyanis többségük tisztában van az egészséges beltéri levegő- és fényviszonyok fontosságával. A vállalat Európa-szerte szeretne kezdeményező szerepet vállalni a fenntartható épület-felújításban, éppen ezért eddigi tapasztalatait kamatoztatva kezd bele a RenovActive névre hallgató szociális lakásfelújítási projektbe Belgiumban.

A VELUX Cégcsoport továbbá támogatja az egészséges beltéri klímát érintő jogalkotást is, így a Buildings Performance Institute Europe (BPIE) non-profit szervezet kezdeményezését. A BPIE legfrissebb jelentésében nyolc EU tagország jogszabályozását vizsgálta a már meglévő és az újépítésű lakóépületek beltéri levegőjének minőségére, hőmérsékletére és a napfénymennyiségére vonatkozóan. A szervezet arra törekszik, hogy a jogszabályozásba is bevezetésre kerüljenek a természetes fény mennyiségét és a levegő minőségét szabályozó alapelvek. A tanulmány kapcsán a VELUX vállalat szakértői hangsúlyozták az egészséges beltéri környezet makroökonómiai hatásait is, hiszen hosszú távon az energiahatékony épületek az egészségügyi kiadások csökkenését eredményezhetik.

(x)