Design/Belsőépítészet

Négy külföldi példa alkalmazottakkal való irodatervezésre

2023.08.02. 14:14

"A közös alkotás arról szól, hogy a munkavállalók saját igényeikhez mérten alakítják ki munkaterüket, és aktívan irányítják a környezetükben bekövetkező változásokat. Az alkalmazottak meglátásainak beépítése a tervezésbe kulcsfontosságú ahhoz, hogy a munkaterek hosszabb ideig relevánsak maradjanak. Ezek az elvek olyan tereket hoznak létre, amelyek támogatják a munkahelyi jólétet és a produktivitást." Az alábbiakban bemutatunk négy olyan irodateret, amelyekben hangsúlyos volt a közös tervezés.

A vállalati kultúra összeegyeztethető a közös alkotással

Egy gyógyszeripari vállalat új, zürichi irodájának tervezésénél a felhasználóközpontú megközelítés szolgált alapul. A munkaterületet az Ippolito Fleitz Group tervezőcéggel beszélgetések és workshopok alapján alakították ki. A felhasználókkal tartott egyeztetésekből kiderült, hogy a dolgozók feladatainak jellege a nap folyamán változik, így átjárást követel meg az egyéni és a társas munkaterületek között. A közösen kialakított koncepció a fix munkaállomásokat egy nyitott és zárt területekből álló hálózatra cserélte, amely a nap folyamán képes alkalmazkodni a változó igényekhez. A rugalmas munkaterekben olyan elem is található, mint például a mozgatható, whiteboard felületekkel ellátott falak, amelyek kisebb tárgyalótereket tudnak létrehozni a váratlan megbeszélésekhez. A tervező és a dolgozók közötti együttműködő megközelítés lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyéni és kollektív igényei kerüljenek előtérbe.

Közös alkotás a produktívitást támogató terek megteremtéséhez

Közel 900 alkalmazott dolgozik a Sony Music Entertainment UK londoni telephelyén, amelynek tervezését a MoreySmith nemrég fejezett be. A központ a munkatereket élőzenei rendezvényhelyszínnel, privát tanulószobával, fotóstúdiókkal, audiovizuális szolgáltatásokkal és tetőterasszal kombinálja. A tervezés befejezéséhez a csapat átfogó kutatást végzett, és egy ideig a Sony Music Entertainment korábbi, londoni irodájában dolgozott, hogy felmérje az alkalmazottak igényeit. A MoreySmith vizsgálata szerint a felhasználók leginkább jobb akusztikát, több természetes fényt és rugalmas munkaterületeket igényeltek, és ezek az elemek mind megjelentek az újratervezett irodában. Ha a felhasználóknak megkapják a lehetőséget, hogy maguk határozzák meg az iroda azon paramétereit, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a legproduktívabbak legyenek, az garancia egy jól működő munkahelyre.

A közös tervezés határozza meg a poszt-pandemikus munkahelyet

A Gensler kísérleti tanulmányok és felmérési adatok alapján újította fel seattle-i irodájának ötödik emeletét, figyelve a dolgozók véleményére arról, hogy hol tudnak a legjobban összpontosítani, együttműködni és tanulni. Új helyiségtípusokat és funkciókat integráltak – például tárgyaló-, társalgó- és egyéni munkaterületeket – hogy a különböző dolgozói preferenciáknak megfeleljenek. Olyan privát terek is helyet kaptak, mint a wellness-szoba, az anyák szobája és a privát telefonfülkék. A közös területek munkaállomásokként is funkcionálnak, eltérve a pandémiát megelőző irodaképtől. A tervezők a munkavállalókat meghallgatták, hogy mire van szükségük, és az irodát rájuk szabták annak érdekében, hogy jól érezzék magukat. Az alapvető igények kielégítése a munkahelyi elégedettség és produktivitás előfeltétele.

A közös alkotás biztosítja az irodatér tartósságát

Az Aspekt Office dán dizájnstúdió vezette a Copus kommunikációs ügynökség koppenhágai irodájának újratervezését. A folyamatba a dolgozókat is bevonták, és a visszajelzéseiket beépítették a koncepcióba. Ez arra az elképzelésre reflektált, hogy a tényleges felhasználók tudják a legjobban megérteni, mit kell tartalmaznia és milyennek kell lennie a munkaterüknek. A minimalista belső tér a skandináv és a japán dizájn elemeiből merít. A melegséget a tölgyfa felületek biztosítják, melyet néhány jól elhelyezett, élénk színű, fém kisbútor, illetve kiegészítő tesz hangsúlyossá. Egy iroda hosszú távra szóló relevanciájához meg kell érteni a felhasználók igényeit – és ki tudná jobban elmondani ezeket, mint maguk az alkalmazottak?