Nem bontani, lazítani kell
A Korompay Katalin által vázolt terv nem újszerű annyiban, hogy a Ferencvárosban valami nagyon hasonlóval próbálkoznak évek óta. Annyiban azonban újdonság, hogy a rehabilitációs tervet gazdaságilag is megtámasztották. A program teljes megvalósítására és a főváros megújulására két EU ciklust látnak reálisnak.
beszámoló a Rehabilitációs Kerekasztal szakmai vezetőjének előadásáról
Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze, a Rehabilitációs Kerekasztal szakmai vezetője tartott előadást a Magyar Urbanisztikai Társaság meghívására. Az Ybl-díjas építész rehabilitációs programja nem csupán építészetileg, hanem gazdaságilag is átgondolt, kész stratégia. A program teljes megvalósítására és a főváros megújulására két EU ciklust látnak reálisnak.
A Korompay Katalin által vázolt terv nem újszerű annyiban, hogy a Ferencvárosban valami nagyon hasonlóval próbálkoznak évek óta. Annyiban azonban újdonság, hogy a rehabilitációs tervet gazdaságilag is megtámasztották.
Mint a Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze, előadásának bevezetőjében Korompay Katalin kitért a jelenleg is folyó házbontásokra, az új épületek, környezetükhöz finoman szólva nem illeszkedő, szomszédságukban álló, leginkább a civilek által műemlékké kiharcolt házakra rátelepedő, az utca, kerület adottságait és hagyományait figyelmen kívül helyező közállapotokra (példaként említve a Klauzál utcát). Az építész egyértelművé tette ugyanakkor, hogy mára a szűk udvaros, gangos, arról nyíló, sokszor csak a körfolyosóra néző ablakokkal, azaz az udvari, jelentős részben sötét és substandardnak nevezhető lakások lakhatóság szempontjából elavultnak tekinthetőek. Sőt hozzátette, hogy ezek a lakások megszületésük pillanatában sem voltak az életszerű elképzelés mintapéldái. Az építészetileg értékes, leginkább az 1885 és 1915 között épült lakóházak lerombolása elfogadhatatlan, ahogy Korompay Katalin fogalmazott, „értékrombolás minden, ami 1945 előtti házak lebontását jelenti”. A konfliktus azonban egyáltalán nem feloldhatatlan. Nem bontani kell, hanem lazítani, ahogy ez már több esetben is jó megoldásnak bizonyult.
A lazítást elsősorban a tömbök belső szerkezetébe való, kismértékű belebontással képzelhetjük el, így a megmaradó szárnyak fényhez, levegőhöz jutnak. Bonuszként pedig kerthez. A minimum kettő, de akár három udvar összenyitásával a belső környezet hibái megszűnnek. A kis 25-30 négyzetméteres, szoba-konyhás, udvari lakásokat pedig összevonva, normálisnak nevezhető méretű és komfortfokozatú lakásokká lehetne alakítani. Mindez természetesen azt jelenti, hogy 20-25 százalékos lakáscsökkenéssel számolhatunk.
A rehabilitációs tervben mindennek a gazdasági, anyagi feltételére is gondoltak. Korompay Katalin elmondta, hogy mindenképpen a piac bekapcsolása a cél, ennek meg kell teremteni a feltételeit. A lakóházak felújításába közvetlenül, a többi fejlesztésbe PPP rendszerben. A Ferencvárosban is bebizonyosodott, hogy az alacsony lakóértéket megnöveli, ha napfényt, zöldet „engedünk be”, illetve ha belső kertek kerülnek kialakításra. Az ehhez szükséges szárnybontásokat ugyanakkor nem lehet kigazdálkodni. „Mivel a fenntarthatóságot, az egészség és a környezet érdekeit is szolgálja, EU támogatást lehet biztosítani a projekthez”- fogalmazott Korompay Katalin. A számítások alapján, a kormányt évente 4-7 milliárd forint terhelné meg. A teljes költség megoszlása pedig a fejlesztők 40, a kerületi önkormányzatok 5, a főváros 10, az állami büdzsé 10, az EU források 25 és a tulajdonosok 10 százalékából adódna össze. A lakástulajdonosok esetében, ez egy kislakásnál havi négy ezer, nagyobb (80 négyzetméteres) lakás esetében körülbelül nyolc ezer forintra rúgna, amelyhez hosszúlejáratú, 15-20 éves támogatott hitelt kell kapniuk a tulajdonosoknak- tette hozzá Korompay Katalin.
A rehabilitációs programhoz természetesen hozzátartozik az architektúrák helyreállítása. Az Üllői út ferencvárosi oldalán egy tömb rehabilitációját hamarosan élőben is nyomon követhetjük. Ennek a kísérleti mintaprojektnek már zajlik az előkészítése, a Korompay Katalinék által készített tervek alapján.
fotók és szöveg: Biczó Gabriella
