Nemzetközi hajóállomás terve a Belgrád rakpartra - Szczuka Levente diplomaterve

Szczuka Levente Breuer Marcell-díjas diplomatervében arra keresi a választ, hogyan lehetne a Nemzetközi Hajóállomást olyan módon újragondolni, hogy a Dunapart és a Belváros kapcsolata szervesebbé válhasson. A feladat komplex szemléletet igényel, a terv ezért nem csupán egy épülettel és annak közvetlen környezetével foglalkozik, hanem a Március 15. tér - Váci utca - Szabadság híd által érintett terület integrált fejlesztésére tesz kísérletet, a környező tömbök bevonásával.

Témaválasztás

A diplomaterv témája a Budapest V. kerületében, a  Belgrád rakparton található Nemzetközi Hajóállomás újragondolása. A főváros életében meghatározó szereppel bír a Duna: meghatározza a város szerkezetét, városképét, klímáját egyaránt, adottságait mégsem használja ki a város kellőképpen. A XIX. században létesített partszakaszok, majd a 20. század elején kiépített rakparti utak mind a mai napig meghatározzák a város működését. A jelentős forgalom elszakítja a várost a víztől, szinte nem is enged szabad lejárást a partra. A Belgrád rakparton ezt az elszigeteltséget tovább fokozzák a Nemzetközi Hajóállomásnál kikötő szállodahajók, amelyek vizuális értelemben is gátként jelentkeznek. A diplomaterv célja, hogy Budapest belvárosában egy vonzó, a XXI. századi igényeknek megfelelő Duna-part jöhessen létre.

Kiindulási pontok

Város és víz kapcsolata

Budapest sajátos helyen és sajátos természetföldrajzi környezetben fekszik. A város szerkezetét alapvetően meghatározza a Duna; ettől függött – és függ ma is. A Belvárost a Dunától az alsó és felső rakpart sajátos, történetileg kialakult rendszere választja el. A rakpartok és kikötők - átfogó szabályozás hiányában - a ’80-as évek végi állapotokat idézve konzerválódtak.

Természeti, társadalmi, gazdasági szempontból a Duna kiemelt jelentőséggel bír, ezért nem lehet alárendelni egy célnak, érdeknek, funkciónak. Meg kell találni a lehetséges használati formák közti összhangot, a funkcionális sokféleséget. A víz és partjainak használata, hasznosítása, megközelítési lehetősége ugyanakkor rengeteg konfliktusforrást hordoz.


A Belgrád rakpart jelenlegi helyzete

A Belgrád rakpart Budapest pesti belvárosának az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti területsávja. A teljes rakparti kialakítást tekintve ez a partszakasz a legmostohább, forgalmi rendjében is a legterhelőbb a város környezetállapota szempontjából, a víz megközelítése pedig szinte lehetetlen.

A partot teljes mértékben uralja a közlekedés. Ezen a szakaszon ér össze az alsó és a felső rakpart, mely önmagában jelentős elválasztó szereppel bír; ezt a parton áthaladó villamosvonal menti betonelem-sáv még inkább hangsúlyozza. A Belvárosban a hangsúlyozott gyalogos szerepkör gyakorlatilag hiányzik, a gyalogos hálózatok a partszakasz állapota által nem tudnak összefüggő rendszert képezni. A területet általános leromlottság, a burkolt felületek magas aránya jellemzi. Ezt még inkább kihangsúlyozza, a szomszédos frissen átépített Március 15. tér, és a Fővám tér, mely által még inkább lehangoló, még kontrasztosabb kép alakul ki.

A parton lévő funkciók a jelentős forgalom miatt nem tudnak kibontakozni. Ez igaz mind az itt lévő vendéglátóhelyekre, mind a rakparti épületsor földszinti funkcióira. A Duna partját mindeközben a szállodahajók rengetege tartja „sakkban”. Miközben a Duna-Majna-Rajna csatorna által nyújtott lehetőségeket a város nem használja ki kellőképpen, ezért - átfogó parthasználati, hajózási koncepció híján - a kikötőhasználat ad-hoc módon, a hajózási társaságok érdekeinek megfelelően alakul. A város és a hajózási társaságok érdekütközése az utóbbiak javára tolódott el az elmúlt évtizedekben, így azonban a városlakók számára a Duna-parti sáv teljes mértékben használhatatlanná vált.


A Belgrád rakpart általános problémái röviden:

• gépjármű-forgalom egyeduralma,
• gyalogos szerep háttérbe szorulása,
• villamosvonal elválasztó hatása,
• átjutási nehézségek,
• Dunával való kapcsolat hiánya,
• kapcsolathiány a környező területekkel,
• burkolt felületek nagy aránya,
• gazdasági tényezők kihasználatlansága,
• hányatott sorsú vendéglátás,
• szállodahajókkal telített partszakasz,
• leromlott épületállomány,
• alulhasznosított Duna-part,
• nemzetközi színvonal hiánya.

 

A Nemzetközi Hajóállomás helyzete

A világörökség részét képező rakparti sáv ad helyet a Nemzetközi Hajóállomásnak. A ’30-as évek végén épült - eredetileg ideiglenes - hajóállomás a teljes rakparti szakasz részeként 2011-ben műemléki védettséget kapott. A rendkívüli módon alulhasznosított épületsor az elmúlt 75 év folyamán lepusztult, a part szégyenfoltjává degradálódott. A diplomaterv készítésénél alapvető kérdésként jelentkezett a meglévő épületállomány megtartásának kérdése. A tervezés folyamán elemeztem a megtartás lehetőségét, annak vonzatait (ld. örökségvédelmi elemzés c. melléklet), azonban az a következtetés született, hogy a területet nagyvonalúan, magasabb célok mentén kell kialakítani, ezért a terv a meglévő hajóállomás bontásának felvállalásával számol.

A Duna és a Belváros viszonya

A tervezés folyamán a Dunára, a teljes városra, és a Belvárosra vonatkozó magasabb szintű elképzelések figyelembevétele megkerülhetetlen. A diplomaterv ezért a felsőbb szintű tervekkel való összhang megteremtésére alapoz. (Duna Régió Stratégia, TSZT, IVS, stb.).  A területen összhangba kell hozni város különböző igényeit, így a gyalogos-Belváros kiterjesztését, a hajóállomás működését, valamint a forgalmi kérdéseket.

A Belgrád rakpart Budapest egyik legkiemelkedőbb helyszíneként megérett a változásra. Kérdés azonban, hogy milyen módon tud megújulni. A kiemelt helyszín kiemelt kezelési módot igényel. A Belgrád rakparton ezért nem csupán egy épület megalkotása a cél. A városi összefüggésekből lebontott, a legfontosabb koncepcionális gondolatok mentén végighaladó tervre van szükség.

Komplex célrendszer

A terület beépítési koncepciójának megalkotása az átlagosnál nagyobb kitekintésű, komplex célrendszer felállítását igényli, melyen belül meghatározóak a következők:

1. Közlekedés rendezése
2. Gyalogos preferencia
3. Hajóállomás rendezése
4. Zöld gondolkodásmód
5. Műszaki feltételek
6. Gazdasági szempontok

A tervezés folyamatosan e szempontok mentén haladt, melynek bővebb kifejtését a szakdolgozat kiemelten tárgyalja.


A Belgrád rakpart komplex megújítása

A Belgrád rakpart megújítása komplex szemléletet igényel. A terv ezért nem csupán egy épülettel, és annak közvetlen környezetével foglalkozik, hanem a teljes, a Március 15. tér, Váci utca, Szabadság híd, által érintett terület integrált fejlesztésére tesz kísérletet, a környező tömbök bevonásával. A magasabb rendű tervekben is célként kitűzött forgalomcsillapítás, gyalogospreferencia és vízkapcsolat együttes megteremtése, továbbá a kikötőforgalom színvonalas biztosítása a jelen állapotban nem realizálható, ezért e rakparti sáv teljes megújítása a feladat.

A terv olyan part létrehozására tesz javaslatot, mely elsősorban a vízpart-város kapcsolatát hivatott megteremteni, igényes zöldfelületekkel átszőtt, attraktív vízfelületekkel tagolt, többszintű rekreációs lehetőséget hozva létre.

A terv legfontosabb elemei

A terv koncepcionális alapvetése, hogy ne a közlekedés határozza meg a felszín alakítását, de tágas, jól működő, rendezett zöld és gyalogos felületek jöjjenek létre, mindemellett minőségi kikötési körülmények alakuljanak ki. A terv a rakpart átmenő forgalmának süllyesztett átvezetése, egy közúti alagút létesítése mellett foglal állást, és azt, mint legerősebb „hardware” elemet a terv kiinduló pontjának tekinti. A közúti alagút mellett mélygarázs kapna helyet, amely mind a lakosság, mind a hajóállomás és a partra érkezők számára elérhető. A hajózás minőségi körülményeinek megteremtése érdekében a parti sáv déli része szolgálna a Nemzetközi Hajóállomás épülete számára. A hajóállomás elsősorban a magas színvonalú, luxuskategóriás szállodahajók és a nemzetközi transzfer turistahajók belvárosi fogadópontjaként funkcionál.

A területen turisztikai, vendéglátási, kulturális funkciók egyaránt megjelennek, így a partszakasz élettel teli, nyüzsgő belvárosi Duna-parttá válhat. A tervben kiemelt szerepet kap a zöld gondolkodásmód, ezért a megújuló energiaforrásokra alapozott, a környező háztömböket is integráló rendszer kialakítására is javaslatot tesz.

A part funkcionális rendezése

Belgrád rakPARK

A belváros Nagykörúton belüli forgalomcsillapítási szándéka, a Budapest Szíve további programpontjai és a kerületi városrendezési szabályozás egy irányba mutatnak abban a tekintetben, hogy a part felső szintjét gyalogospreferenciájú területté kell alakítani. Ugyan továbbra is megmaradna az engedélyes behajtás az itt lakók számára, de az átmenő forgalom – a közlekedési fejezetben ismertetett módon – a felszín alatt vezetett közúti alagúton keresztül bonyolódna. Ezért a felszín berendezésénél a tartós forgalmi útpályákkal nem kell számolni. Megmarad ugyanakkor a villamosvonal átvezetése, ennek nyomvonalán érhető el a Belgrád rakparti épületsor, és a felszínen megmaradó lakossági parkolók.

A 2x1 sávos alagút le- és felhajtói északról az Erzsébet híd északi oldalán indulnak, az Irányi utca vonalában a Duna utcán keresztül a hídkapcsolat külön rámpán biztosítható. Az alagút déli oldalán, a mai alsó rakparti felhajtó vonalában kerül felszín alá a forgalom, a hálózati kapcsolatok ezeken a pontokon keresztül biztosíthatók.
Kiemelten fontos a városlakók számára a vízpart megközelítésének lehetősége. Ennek érdekében a mai hajóparkoló jelleget meg kell szüntetni. Tovább kell vezetni a gyalogos irányokat és építészeti eszközökkel biztosítani szükséges a közvetlen vízkapcsolatot, ennek érdekében változatos partszakaszok kialakítása célszerű.

A Nemzetközi hajóállomás – szűkebb kapacitással – mint budapesti érkezési pont továbbra is megmarad, nagyjából a mai épületek helyén javasolt egy, a part egészének átalakítására visszaható épületet elhelyezni. Az új épülethez kapcsolódóan 230 férőhelyes mélygarázs létesíthető, ahonnan az épület gazdasági feltöltése is megoldható. A part komplex megújítása tehát több, mint egy épület létesítése, mivel jelentős közlekedési beavatkozással és nagymértékű közműkiváltással jár. A legfontosabb közműkiváltás az amúgy is felújítandó főgyűjtő áthelyezése.

A part átrendezésének funkcionális kialakítása

A területen elsődleges szempont az átmenő forgalom megszüntetése és a közúti alagút kialakítása. A keresztmetszeti lehetőségeket, ezáltal a felszín rendezését is ez határozza meg. Fontos, hogy a mélygarázs az itt lakók számára és a belvárosba látogatók számára egyaránt megfelelő, a belső utcarendszert nem érintő parkolási lehetőséget biztosítson. A meglévő és megfelelő funkciókat továbbra is biztosítani kell, így különösen a vendéglátás és a turizmus létesítményeit. Olyan további vonzó funkciók telepítése kívánatos, mely sokszínű választási lehetőséget nyújt. A terület északi, Erzsébet hídhoz közel eső részére Vízi teraszt, és kávézót helyeztem el. A kávézó a villamosmegállóval és a turistahajó információval egy épületben kap helyet.

A Nemzetek Fala mögött húzódó Duna „Folyóshow” kiállítótér a Duna természeti és épített környezetét hivatott bemutatni. A kiállítótér déli bejárata szervesen kapcsolódik a Sörház lépcsőhöz, mely a Sörház utca és az E-nergiamóló közti kapcsolatot teremti meg. Ez a tengely egyben a Váci utca és a Duna közti fő tengelyként szolgál.
Erre a tengelyre kapcsolódik a Nemzetközi Hajóállomás épülete is. A hajókról érkező turisták így egyből a város kiemelt gyalogos hálózatának egyik gócpontján érkeznek meg a városba. Az érkező-induló turisták közvetlen turistabusz-kapcsolatot kapnak az érkezési szinten, a terepszint alatt.

A hajóállomás épületében a terepszint felett éttermi funkció kerül kialakításra, mely az idényszerűség kiküszöbölése érdekében napközben menzaként, míg az esti órákban látványkonyhaként üzemelhet. Az épület mindkét szintjéről megközelíthető JazzClub a minőségi szórakoztatást hivatott szolgálni. A lakóházaktól távolabb eső funkció révén így éjszaka sem üresedik ki teljesen a partszakasz.

Az épület a parthoz simul, annak szerves részeként jelenik meg. Az épület rámpás kialakítása a gyalogos közlekedés részét képezi, tetőteraszként folytatódva pedig a szállodahajók felett átlátást biztosít. A part ritmusáért a mélygarázs-feljárók szolgálnak, amelyekben kerékpártároló kapott helyet. Az épületek Corten acél, valamint - a bontott rakparti lépcsők anyagából - újrahasznosított kőburkolatot kaptak az egységes megjelenés érdekében.

 

---

Tervező: Szczuka Levente, Okl. Településmérnök MSC, Okl. Tervező Építészmérnök MSC

Konzulensek:

Építészet: Rohoska Csaba DLA
Clima-Design: Dr. Reith András PhD
Épületszerkezet: Gradwohl János

Opponens: Gunther Zsolt DLA

Oktatási Intézmény: Pécsi Tudományegyetem PMMIK – Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar , Tervező Építészmérnök MSC Szak 2012