„Rendkívül értékes elem a tantermek nagy részének a Nagyerdő, mint elsődleges látvány felé történő feltárása és természet-közelivé tétele... Összességében a terv alaprajzi átgondoltsága az egyik legjobban szervezett és tagolt funkciót eredményezte...”
A kortárs építészet egyik komoly feladata a regionális jelleg megértése és megmutatása, amelynek több útja lehetséges. Mi ennek a konkrét tervnek az esetében lemondtunk például a hajdani népi építészet idézetszerű megjelenítéséről. Az épület összképében elsősorban annak abszolút mai, jövőbe mutató feladatát igyekeztünk megmutatni. A regionális jelleg kifejezésére pedig elvontabb megoldást kerestünk. Az erdő-közeli környezet lombkoronái alatt húzódó hosszú épület alapszíne a népi építészet fehér felülete, amelyet helyenként színes dekoráció – a népi kézművesség szerinti „cifra” mintázat – dekorál. Tervünkben a dekoráció teljes mértékben funkcióhoz – napvédelem – kötődik.
Szempontjaink:
a./ Tömör épület – maximális szabad terület
A telek nyugati szögletében tömörített épülettömeg szabadon hagyja a keleti és déli telekterületet. A tanulás funkcióinak zöme az erdővel vizuális kapcsolatban lehet.
b./ Minimális új infrastruktúra
A látogatói és gazdasági forgalom koncentrálása relatíve kevés új útépítést tesz szükségessé.
c./ Városképi összefüggések
Az iskola bővítését úgy tervezzük, hogy a Balásházy János Gyakorló Szakközépiskola hátsó homlokzatánál induló, meglévő, fasoros városképi tengely értelmes befejezést nyerjen, a bővített épületegyüttes súlypontjára vezessen rá.
Az épület belső forgalma egy északnyugat-délkelet irányú belső főtengelyre van szervezve. E tengelyt érinti a főbejárat is, amely az épület tömegébe mélyen benyúló külső bejárati díszteret közvetlenül a belső központi térrel, az aulával köti össze. A főtengelynek két szakasza van: a felsősöké és az alsósoké. A két szakasz közötti átjárás lehetséges, de a tanulók számára nem, vagy csak ritkán szükséges. Mindenesetre a tengely léte megkönnyít minden későbbi átalakítást és átszervezést. A földszinten e tengely tér-bővületei alkotják a mobil módon elválasztott étkező tereket.
Az Upper School helyiségei az aula és a vele összefüggő fedett átrium köré csoportosítottak. Az Elementary School helyiségei egy másik átrium körül hasonló módon helyezkednek el, úgy, hogy az Elementary-nek külön korcsoportos bejárata legyen. Külön bejárata van a PYP-pel egy tömegbe tervezett, de belül funkcionálisan elválasztott óvodának is.
Az elrendezés a gazdasági forgalom koncentrálását is lehetővé teszi. Egyetlen, vizuálisan zárt gazdasági udvaron történik az üzemeltetési és konyhai áruszállítás és a hulladék elszállítása. Egyszerű, közérthető belső forgalomra és transzparens belső terekre törekedtünk. Célunk volt, hogy ezek a belső terek bizonyos funkcionális többlet-teljesítményekre legyenek képesek. Utóbbiakat tervünk 2. számú tervlapján ábrázoltuk.
Az említett funkcionális többletek a belső tereknél az alábbiak:
a./ Az aula és a felsős átrium közé képzeltük az épület szívét. Itt helyezkedik el a „felfedezések szigete”, vagy „Heuréka sziget”, amely a főlépcsőből és a felsős könyvtárból (Learning Hub) áll. Az üvegfalakkal határolt Learning Hub és az ücsörgésre, információ-cserére és egyéni tanulásra is alkalmas nagy piros lépcső szigetként úszik az aula és az átrium közötti térben. Szándékunk szerint a látogatók számára is demonstrálja az épület célját, az itt folyó tanulás felfedezés jellegét. Magának az aulatérnek is egyedi atmoszférát szántunk. A tér lugas-jellegének a természet közelségét kell sugallnia. A megvalósítását üvegtetővel és a tető feletti valódi, növényi lugassal céloztuk meg. Szólnunk kell még a Learning Hub alatt elképzelt egyéni tanuló-kuckókról. Ezeket a színes kuckókat ház-a-házban jelleggel úgy képzeltük el, hogy játékos formájuk tanulásra csábítson.
b./ A színházterem jellegű auditóriumot a zene- és művészeti (dráma-média) termekkel egy tömbbe telepítettük. Így számos művészi kezdeményezéshez adott az építészeti keret: kényelmesen lehet iskolai kórust, zenekart, színjátszó kört szervezni, és előadásokat, próbákat tartani. Adott esetben, jelmezes darabnál a tornatermi öltözők is segítséget jelenthetnek. A színpad sztenderd mobil dobogókból áll, amelyek a szomszédos raktárban tárolhatóak. Hasonló szinergikus kapcsolat van a rajztermek és a felettük lévő terasz között. Az utóbbiak jó idő esetén alkalmasak szabadtéri rajzolásra-festésre.
c./ Évnyitók, évzárók és egyéb nagyobb létszámú rendezvények esetén az aula és az auditórium összenyitható, az ücsörgő lépcső ez esetben nézőtéri tribünként funkcionál. További lehetőséget ad az aulatér összenyithatósága az étkező-terekkel. Érdemes talán megemlíteni, hogy a jogosan csodált finn iskolaépítésben az említett terek összenyithatósága, tér-folytonossága már alapkövetelménynek számít.
Közismert és gyakran alkalmazott anyagokból egyszerűen megépíthető épületet képzeltünk el. Az átlagos fesztávú terek monolit vasbeton pillérvázzal és födémekkel készülnek. Az általánosan alkalmazott szerkezeti raszter 7,20 x 7,50 m, amelynek alul-felül sík födém-mezői szegélygerendával (parapet-gerendával) kiegészítettek. Lemez-vastagság 25 cm. A szaktantermeket tartalmazó épületszárnyakban 7,20 x 9,0 m raszter-méret a legnagyobb, itt már lelógó gerendákat alkalmazunk. Pillérméretek 30/30, vagy 35/35 cm.
A nagy fesztávú terek (tornaterem, aula, átriumok) lefedése acélszerkezetű rácsos-tartókkal történik. A modellen is láthatóan az épület egy háromszintes és egy alacsonyabb, kétszintes részből áll. A nagy fesztávú térlefedések a magasabb tömegben találhatóak. Ebből ered a tetőfedési mód eltérő volta a két épületrészen: a magasabb tömeg műanyag-lemez fedésű, az alacsonyabb zöldtetős lefedést kap. A tető- és fal hőszigetelések jellemző anyaga korszerű EPS Grafit.
A szakipari munkákra – a padló- és falburkolatoktól a nyílászárókig - ennél az épületfajtánál szigorú előírások vonatkoznak. Ezek betartását tervünk semmilyen tekintetben nem akadályozza. Csak néhány különleges szerkezetet alkalmaztunk, ezek viszont az épület karaktere szempontjából fontosak. Ilyenek az auditóriumot az aulától elválasztó hangszigetelt, gépi mozgatású harmonika tolófalak. Az elmúlt években futó Agora program során számos ilyen fal készült az országban.
Kiemelt módon foglakoztunk az épület napsugárzás elleni védelmével. Az aula kislejtésű biztonsági üvegfedése felett – mint már említettük - természetes árnyékolást terveztünk. A födém tartószerkezetére támaszkodó lugas-rácsra e célra alkalmas futónövényt (pl. Wisteria sinensis) futtatunk fel a tetőfödém peremén elhelyezett planténerekből (nagyméretű növénytartó edények). A planténerek automata locsolóhálózatra kapcsoltak.
A keleti, délkeleti és délnyugati homlokzatokon vertikális tengely körül forgatható könnyű panelekből álló bris-soleil rendszert képzeltünk el. Anyaguk acélcső keretre feszített szinterezett terpesztett acéllemez. Az árnyékoló hálón a belső terekből át lehet látni, árnyékuk kellemes, nem zavaró, mert az anyag színes, de az árnyéka nem. A panelek eltérő színezése, nyitott és zárt voltuk váltakozása olyan játékosságot kölcsönöz az épületnek, amely jelzi a külvilág számára, hogy ez az épület gyermekek számára készült. A panelek mozgatása kézzel és géppel egyaránt lehetséges, de minden helyiség számára javasoljuk az egyéni beállítás lehetőségét.
A közlekedőterekben erőteljes színek dominálnak, amelyet markáns infógrafikával egészítünk ki. Az utóbbi az átlagosnál intenzívebb méretben és színekben kísérné végig az összes tércsoportot. Az osztály- és szaktermekben semleges világos színek uralkodnak. E terek bútorozásban a strapabíró működést, megbízhatóságot, időtállóságot, semleges formálást és a kreatív variálhatóságot részesítjük előnyben.
Különös figyelmet fordítunk a vizesblokkokra, amelyeknél a belsőépítészeti eszközöknek az elegancia mellett a könnyű tisztíthatóságot és a vandálbiztosságot kell szolgálnia. A világítás tervezésekor fontos szempont a természetes fény minél jobb kihasználása. A mesterséges világítás tervezésekor a fő szempont a költséghatékony fenntarthatóság, és a legújabb világítási kutatások használata, ahol a LED világítás dinamikusan követi a napszakokat és a funkciókat. A tantermekben a napfényhez közel eső színhőmérsékletű világítást javasolunk.
Az energiagazdálkodás számára az ISO 21929 két alap-szempontot határoz meg: az energia-ellátás biztonságának növelése; az energia-szükséglet csökkentése. Az alábbiakban minden közműfajtát a fenti két szempont alapján vizsgálunk.
a./ Ivóvízellátás:
Napi ivóvízigény: 75m3/d
Igénycsökkentés: az iskola zöldterületének locsolását nem szabad a hálózatra kapcsolni, az öntözést esővíz-hasznosítással kell megoldani.
b./ Gázfogyasztás:
Éves energiafelhasználási igény: 950 000 kWh
Igénycsökkentés: hálózaton kívüli lokális energiaforrásról is szükséges gondoskodni. A területen „zöld” energiaforrásként elsősorban a hőszivattyús levegőkazánok alkalmazhatóak. Talajszondák az erdő közelében egyáltalán nem jöhetnek szóba, nemcsak a helyigényük miatt, hanem elsősorban azért, mert a tapasztalatok szerint a talajt az évek során olyannyira lehűtik, hogy az a növényzet elpusztulásához vezet. A hőszivattyús levegőkazánok előnye, hogy széles hőmérsékleti tartományban dolgoznak. Képesek a hideg, sőt nagyon hideg (-20oC) levegőből annak továbbhűtése révén hőt elvonni, azaz energiát kinyerni fűtés és HMV előállítás céljára. Vannak ezzel a berendezéssel felszerelt németországi iskolák, amelyeket már lekapcsoltak a gázellátó hálózatról. Esetünkben úgy gondoljuk, hogy biztonsági tartalékként szükség van gázkazánra, vagy alkalmanként csúcsigény ellátásába segíthet be. A konyhai gázellátás viszont nélkülözhetetlen. Ha nincs lokális alternatív energiaellátás, a fűtési idényben 500m3/d-t is elérhetné a gázfogyasztás, a fenti módon ez az ötödére csökkenthető. Az energiaigény minimalizálásának igen fontos eszköze az épület belső energia tartalmának újraosztása, az egyébként elvesző hulladék energia hasznosítása. A napsugárzás, a mesterséges világítás, a gépek és az emberek is mind energiát termelnek. Ezért lenne szükség egy ekkora, több szárnyból álló létesítménynél központi épületfelügyeleti rendszerre, amely figyeli az épületrészek hőállapotát, észleli a többlet-energiát, és azokra a helyekre irányítja, ahol energia deficitet érzékel. A rendszer kiépítési költsége az üzemeltetés során megtérülne.
c./ Elektromos energia ellátás:
Beépített villamos teljesítmény: 195 kW
Igénycsökkentés: hálózaton kívüli lokális energiaforrásról is szükséges gondoskodni. Debrecen meteorológiai viszonyait, az évente 1960 napsütéses órát tekintve kézenfekvő fotóvillamos panelek alkalmazása. A tornaterem feletti födémre telepített 90 kW teljesítményű napelem-mező az épület világítási igényének (95 kW) nagy részét fedezni tudja. Természetesen tudomásul kell venni a rendszer korlátait: nincs egyidejűség az igény és az energia-termelés között, tehát az energiát tárolni kell, illetve esetünkben a hálózatba kell juttatni, ahonnan igény esetén grátisz visszavételezhető.
Károlyi István