A múlt század első felében ragasztotta rá a Népligetre a pesti argó az azóta feledésbe ment gúnynevet: „a Nepcsi”. A kicsit grundos, kicsit szotyola-köpködős, kicsit kapadohány ízű és sörszagú ragadványnév jól illusztrálta azt a vásári mutatványos, céllövöldés, talponállós vigalmi negyed hangulatot, ami a Népliget akkori miliőjét jelentette. Azóta a parkból sok mindent szándékoztak csinálni, egymásnak ellentmondó fejlesztési irányok lendültek be és futottak zátonyra, de a Nepcsi csak Nepcsi maradt, sőt ma „nepcsibb” mint valaha. Legalábbis a közvélekedés szerint.1
A Népliget negatív imázsa a környezeti állapotára és a közbiztonságára vonatkozóan azonban messzemenő aránytalanságban van a valós állapotához képest. A Népliget alacsony látogatottságának oka nem csupán és nem elsősorban leromlott fizikai állapotában keresendő.
Kulcs a terheléselosztáshoz
A Népliget megújítása lehet a kulcsa a Városliget és a Margitsziget megújulásának is, hiszen ezeknél a parkoknál a zsúfoltság, forgalmasság (túlhasználat) mutatkozik. Jól érzékelik ezt a budapestiek is, hiszen az elvégzett közvélemény kutatásaink igazolták, hogy a válaszadók ezt tekintik a másik két nagypark esetében az egyik fő negatívumnak. A Népliget felébresztése évszázados álmából, építtetőinek eredeti szándéka szerint „új városligetté” fiatalítása, lehetőséget teremtene a Margitsziget és a Városliget használóinak átcsábítására, azok használati túlterhelésének csökkentésére, de természetesen egy szélesebb közösséget vonzó park kialakítására is.
Fővárosi óvatosság
A Népliget komplex fejlesztésére mindezidáig a hezitálás és a forráshiány nyomta rá a bélyegét. A város vezetése folyamatosan érezte, és jelezte a terület jelentőségét, (a terület akcióterületként a Podmanicky Programban és a Budapesti Integrált Városfejlesztési Stratégiában is nevesített) több lépés is történt a rehabilitáció előkészítésének vagy a Népliget közparkként történő megtartásának irányába, ám világos, konszenzusos, a fenntarthatóságot alátámasztó koncepció a terület egészére mindezidáig nem született. A művileg létrehozott, de történeti és dendrológiai értékében becses „természeti környezet” iránt érzett felelősség és a megújulás szükségszerűségéből fakadó terhelésnövekedés lehetősége miatt csak nehezen tapinthatóak ki az ügyosztályi álláspontok. A sokféle igény között nehezen megtalálható a helyes útirány.
Annyi azonban világos, hogy a főváros eredeti közpark funkciójában szeretné üzemeltetni továbbra is a Népligetet. Ennek nyomatékosítását jelenti, hogy a Népliget a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az NKÖM elhatározása alapján védett történeti kert lett 2005-ben. A műemlékké minősítés azonban önmagában nem garantálja, hogy a főváros egykori szórakoztatóparkja valóban újjáéledjen, hiszen a védettség pénzközöket, új forrásokat nem jelent a Park számára.
Infrastrukturális hiányok
A park látogatottsága és vonzóképessége igen alacsony, ez egyenesen következik abból a tényből, hogy a két nagyparkhoz viszonyítva sokkal rosszabbak a megközelíthetőségi lehetőségei, a fenntartására egyre kevesebb a pénz, a minimálisan szükséges összegnek alig a felét kapja évente. Ebből csak a kaszálásra, takarításra, öntözésre, ültetésekre futja. A kellemes erdei sétákhoz azonban szükség volna közvilágításra, csatornázásra, közterületi illemhelyekre, ivó kutak, padok, információs táblák elhelyezésére, az utak rendben tartására is.
Többször szóba került, hogy ha meg lehetne oldani a tömegek kiszolgálását (ez közművesítés, infrastruktúra hiánypótlás függvénye), esetleg különböző rendezvényeket is lehetne itt tartani, tehermentesítve egyúttal a Városligetet, amely igencsak túlterhelt: az ottani ökológiai rendszer már alig bírja el a rengeteg programot. Erősíthető lehetne a Népligeten belül a sport célú felhasználás (kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, futókör és mindezek kiszolgálását célzó infrastruktúra (öltöző, megőrző, szerviz) kiépítése, illetőleg a családi jellegű rendezvények (szabadtéri bábszínház, zenés fesztivál, stb.) vagy a kulturális idényrendezvények (borfalu, szabadtéri kiállítás) vonala. De ezzel együtt célszerű lenne a kapcsolódó rozsdaövezetben (például a közeli műemlék jellegű egykori gyárcsarnokok felhasználásával) létesítenie a Fővárosnak rendezvényközpontot, hiszen maga a Népliget önmagában nem válhat rendezvényközponttá. A Népliget funkció-átvevő szerepe kapcsán ugyanis hangsúlyozni kell, hogy a természeti értékek védelme miatt a Népliget nem lehet intenzíven terhelt rendezvényhelyszín, így elsősorban olyan rendezvényekben lehet gondolkodni, ami a jelenlegi funkciókat színesíti, de a parkra nem ró nehezen elviselhető terhet.
Útkeresés
A 2006-ban és 2007-ben munkacsoportunk2 által elkészített előtanulmányok a tehermentesítésre fókuszáltak: elsősorban azt vizsgáltuk, hogy milyen módon lehetne a két másik fővárosi jelentőségű nagyparkra zúduló túlterheltséget olyan módon eloszlatni, hogy a Népligetnek intenzívebb (ám a terhelhetőség határain belül maradó) használati értéket adunk.
A mai állapotában a Népliget alkalmatlan arra, hogy az őt övező alulhasznosított városi területeket összefűző csomópontként intenzív megújulási folyamatokat indukáljon térségében. Alkalmatlanságának oka hármas:
Ahhoz hogy a Liget valódi térségi szervező erejű központtá, a váljon, meg kell oldani ezt a hármas problémát.
A Népliget állapota a Városliget XIX. sz-i fejlesztése előtti állapotával mutat rokonságot. A Városligetet végső soron egy nagyon markáns tengely tette azzá, ami: a Sugárút (Andrássy út) indukálta intenzív közparkká történő átalakulását. Hasonlóképpen hatással volt a pesti Duna part rendezése a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre), amely e rakparti és dunai kettős tengely mentén vált városi intenzív közparkká.
A Népliget alulhasznosítottságának egyik fontos oka a város többi részével való térszerkezeti kapcsolatoknak a hiánya. Ez a hiányosság egy karakteres kelet-nyugati irányú gyalogos illetve részben vegyes forgalmú tengely (promenád) kialakításával orvosolható a Corvin sétány – Orczy-kert – Tisztviselő-telep – Népliget – Lippay-park – József Attila lakótelep és Gyárdűlő – Csajkovszkij-park útvonalon.
Az indítókulcs
Egy indító beruházás keretében a fenti új városi tengely Népligetet érintő gyalogos szakasza (Könyves Kálmán körút – Dísz tér – Nagyvendéglő – Lechner Ödön sétány – Mutatványosok tere – lágymányosi vasúti töltés) kerülhet kialakításra. (Eme úthálózat főbb vonalai szinkronban vannak a park Räde Károly által kialakított terveivel, pusztán a régi, elhalványult kapcsolatrendszerek megerősítése, megújítása történik meg hálózati szinten, a helyszínek funkciógazdagabbá tételével.) A X. ker. felé történő nyitást a vasúti töltés gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat biztosító áttörése jelentheti. A kelet-nyugati tengely és a hozzá kapcsolódó alárendelt tengelyek megvalósításával a liget térrendszere szervezetté válik, a benne való eligazodás egyszerűsödik. A gyalogostengely kapcsolódási lehetőséget biztosít a Tisztviselőtelepen keresztül az Orczy-kert, illetve a Corvin-sétány irányába. A tengely meghosszabbításával, a vasúti töltés alatt történő átvezetésével pedig Kőbánya Gyárdűlő térségével alakítható ki kapcsolat a későbbi fejlesztések során.
Világosan látni kell, hogy az indító projekt keretében rendelkezésre álló források (a regionális forrásokból pályázható összeg felülről korlátos) nem elegendőek a Népliget egészének fizikai megújításához. Ahhoz azonban elegendőek, hogy a liget területének egy kisebb részletén karakteres, vonzó, biztonságos, funkciógazdag városi zöldterületi agóra kerüljön kialakításra. Ez a formai és funkcionális megújulás, a térségi kapcsolódásokat biztosító térstruktúrával együtt képes olyan közpark revitalizációs beruházássá válni mely elővetíti a liget és térsége távlati fejlesztési potenciálját.
A javaslataink fontos eleme, hogy a jelenlegi és potenciális területhasználók igényeihez maximálisan igazodó fejlesztés valósuljon meg, ezért nem cél a formák és a funkciók „utolsó szögig” a tervezőasztalon való kimódolása. A projekt hangsúlyos eleme a közösségi részvétel. Ennek keretében a beruházás során a potenciálisan érintett közösségek, civil szervezetek és üzleti partnerek feltérképezésével és bevonásával (revitalizációs fórum, szcenárió műhelybeszélgetések, tervezői nyílt nap, személyes interjúk, kérdőíves felmérés) történik meg a beruházás egyes részleteinek véglegesítése, illetve a távlati elképzelések meghatározása. A részvételi tervezés metodikája csak idehaza cseng még ismeretlenül, az angol, amerikai, kanadai gyakorlatban erre a közösségépítő és érdekegyeztető módszerre közel azonos forrásokat szánnak, mint a fizikai megvalósításra. Ott ez a módszer már kötelező helyhatósági és politikai kényszer, nálunk még pusztán gyerekcipőben járó próbálkozás, vagy tervező és szakhatósági szkepszisekbe ütköző cirádás sallang csupán.
Önfenntartó modellben gondolkodunk
Amennyiben a javaslataink szerint valósul meg a revitalizáció, úgy a Népliget fenntartási költségei emelkedni fognak, hiszen a jelenlegi extenzív városi park kiemelt területein intenzív közparki egységek, közösségi terek kerülnek kialakításra. Ugyanakkor látni kell, hogy a közterületeinkkel parkolási díjak, területfoglalási díjak, reklám díjak, rendezvények és szolgáltatások formájában jelentős bevételek képződnek. A város ma nem gazdálkodik maradéktalanul jól ezekkel a lehetőségekkel, ezért a finanszírozás átalakítására is szükség van, nemcsak a Népliget de a teljes zöldfelületi rendszer fenntarthatósága érdekében. A Népliget esetében e változások és a közösségi tervezés szereplőivel és más érdekelt csoportokkal a revitalizációt követően is folytatódó partneri együttműködés a biztosítéka annak, hogy a magasabb színvonalú városi közpark minőségének fenntartása, funkcióinak a használóinak igényéhez való igazodása folyamatossá válik. Így szerencsés esetben egy „önfenntartó” városi közpark modellje kerülhet kidolgozásra, amely budapesti viszonylatban modell értékű lehet. Ennek alapjait közgazdász szakértőkkel javaslatainkban már leraktuk.
A Népliget revitalizáció – indító beruházás projekt célja a lakosság és az üzleti befektetők figyelmének a Népligetre és térségére való ráirányítása. A projekt lehetőséget teremt, hogy az EU által finanszírozott beruházáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a liget közparki funkciójához kötődő fejlesztések valósuljanak meg – részben magán tőke bevonásával – a közvetlen valamint tágabb környezetben. Ilyen potenciális lehetőség például az egykori Nagyvendéglő műemléki épületének felújítása és hasznosítása, illetve élményparkok kialakítása a Népligetet határoló sportterületek helyén. Ezek a kapcsolódó fejlesztések válhatnak a Népliget revitalizáció – indító beruházás tovább gyűrűző hatásának első mérhető elemeivé, az önfenntartás biztosítékává.
Remények és lehetőségek
A projektjavaslat reménybeli megvalósítását (2009-2010) követnie kell egy későbbi, partnerségi alapokon nyugvó fejlesztési láncnak. Ezt a láncot nevezzük a projekt továbbgyűrűző hatásainak, amely további EU pályázatok, civil kezdeményezések, befektetési irányok megvalósulásának gyűjtőneve. Ez a folyamat 2010-től 2013-ig, vagy még ennél is tovább tart, különösen akkor, ha a hosszú távú jövőképek tendenciózus megvalósulása felé törekszünk. A Főváros legnagyobb kiterjedésű városi közparkjáról van szó, amelyhez átfogóan Räde Károly óta (1930-1935) nem nyúltak.
Reményre ad okot, hogy a térségben jelenleg több olyan projekt van folyamatban, mely a városmegújítás terén, mint potenciális partner jöhet számításba. Példaként említhető a Corvin-Szigony beruházás keretében megvalósuló magas nívójú lakóterület, és azt ezt átszelő új gyalogos tengely. A Józsefvárosi pályaudvar és a Ganz területének tervezett rozsdaövezet revitalizációs programok is megvalósítás előtt állnak. A Népliget fejlesztési szempontból jelenleg zöldfelületi zárványként ékelődik a környező rozsdaövezetei területek közé. Ez olyan hátrány, amely nagyon könnyen előnnyé kovácsolható, hiszen ez a rozsdaövezeti zóna átalakulás alatt van. A történelmi pillanat kedvez annak, hogy a terület újbóli felértékelődésével a Népliget a főváros zöldfelületi rendszerében végre elfoglalja méltó helyét. Mindehhez „csak” e lehetőség megragadása szükségeltetik.
Bardóczi Sándor, Gábor Péter, Lendvai Gábor