Norman Foster: ”A Covid-19 nem fogja megváltoztatni a városainkat”
A világhírű brit építész, a Foster + Partners alapítója október elején, az ENSZ polgármestereinek fórumán elhangzott nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a pandémia nem fogja megváltoztatni városainkat, viszont felgyorsítja azokat a trendeket, amik már a vírus megjelenése előtt is megfigyelhetőek voltak. Az eseményen 39 város képviselője vett részt online vagy személyesen, köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.
A világban megfigyelhető rohamos léptékű urbanizáció következtében 30 éven belül 2,5 milliárddal több ember fog városokban élni, mint ma, ennek oka pedig az, hogy a városok gazdasági gyarapodást, szabadabb életet, több lehetőséget és innovatív ötletet generálnak – mondta el beszéde elején Foster. Abban, hogy mindez sikeresen működjön, kiemelt szerepe van a városvezetésnek, polgármestereknek és a mögöttük álló csapatnak.
"Megváltoztatja-e a Covid-19 a városainkat? Azt gondolom, hogy bár jelenleg úgy tűnhet igen, a történelem azt sugallja, hogy a válasz NEM. A változás helyett a vírus szimplán felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyek már előtte is megfigyelhetőek voltak."
Foster London példáján keresztül illusztrálta, milyen történelmi eseményekből következtetett erre. Az 1666-os tűzvész következtében például téglából építették újjá a várost, ami jobban ellenáll a tűznek, mint a korábban használt fő alapanyag, a fa. A 19. századi kolerajárvány a modern higiéniai fejlesztések, elsősorban a csatornahálózat korszerű kialakításának kiindulópontja volt. A modern építészeti stílus jellegzetességei – mint a nagy ablakok, sok napfény, teraszok, tiszta, fehér falak – pedig a tuberkulózis hatására terjedtek el. De mindez Foster szerint az említett katasztrófák nélkül is elterjedt volna, nem csak Londonban, hanem a világ más városaiban is. A krízishelyzetek csupán siettették ezeket a változásokat.
A brit építész szerint korunk legfontosabb kérdésköre a mobilitás: emberek, árucikkek és információ mobilitása a klímaváltozás és szén-dioxid-mentesítés (dekarbonizáció) korában. Az ezzel kapcsolatos trendek pedig már évek óta megfigyelhetőek: elektromos járművek elterjedése, dróntechnológia használata az áruszállításban, ride sharing szolgáltatások népszerűvé válása és mindezzel a járműveknek szükségek tér lecsökkenése. Hasonló változások indultak el a munka világában is: egyre több az otthonról – vagy bárhonnan – végezhető munka, és a munkaórák is egyre rugalmasabbak. Foster arra természetesen nem tér ki, hogy ezek a trendek elsősorban a felső-közép osztály fiataljait érintik, a pandémia pedig rámutatott arra, milyen nehéz helyzetben vannak azok az alapmunkát végzők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak átmenetileg is otthonról dolgozzanak.
Foster a fentieken túl kiemelte a zöld építészeti trendeket, amik egyelőre ugyan kivételnek számítanak, de elmondta, abban bízik, hogy hamarosan széles körben elterjednek. Ilyen például a természetes szellőzés, ami egészségügyi szempontból is előnyös, egyúttal jobban is teljesít az ember. Hangsúlyozta a városi zöldfelületek fontosságát is az emberek jólléte és a klímavédelem szempontjából egyaránt.
Ezek azok a folyamatok, amikről Foster úgy véli, a járvány következtében felgyorsulhat az elterjedésük – az így bekövetkező változások tehát nem a vírus közvetlen következményei, az csak elősegíti azok bevezetését.
A trendek tehát nem újak – Foster is felsorolt beszédében néhány olyan városfejlesztési példát, amelyekben részt vett és alátámasztják mindezt, a Trafalgar tér átalakításától kezdve a Marseille-i kikötőn át Szöulig. Ami viszont az építész szerint újdonság, az az emberek hozzáállása a változáshoz, aminek köszönhetően új lehetőségek nyílnak a városi élet jobb minőségűvé tételére, és a klímaváltozás elleni küzdelemre egyaránt. Foster figyelmeztetett: az épületek és a közöttük történő szállítás az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 42%-áért felelősek. Ezért a sűrűn lakott európai városok, ahol minden könnyen és gyorsan megközelíthető, kell, hogy legyenek a fenntartható városi fejlődés mintaképei az autócentrikus metropoliszok helyett.
"Itt az idő még kompaktabbá és élhetőbbé tenni a városokat!"
Annak érdekében, hogy mindez így történjen és a városok önfenntartóvá váljanak, Foster azt javasolta a városvezetőknek, hogy a különböző érdekcsoportok közötti különbségeket kell lazítani, holisztikus szemléletmód alapján. Arról, hogy a Foster + Partners tervezte BudaPart projekt megfelel-e ennek a szemléletmódnak, megoszlanak a vélemények.
Norman Foster teljes beszéde itt olvasható angolul.
Szerk.: Hulesch Máté
