November 25-én tizedszer is Portfolio Property Investment Forum

Magyarország idén ismét felkerült az ingatlanbefektetés térképére, a régiónkban hazánk mutatta az egyik legnagyobb növekedést az elmúlt évhez képest. A Kelet-Közép-Európába érkező tőke elsősorban továbbra is a prémium ingatlanokat keresi, de nőtt a másodrangú és opportunista befektetések részaránya is. A szabályozási kockázatok jelentik az első számú akadályt a magyar piac fejlődése előtt – derült ki a Portfolio mai Property Investment Forum konferenciáján.

Hatalmas mennyiségű pénz keresi a legjobb befektetéseket szerte a világban, így Közép-Európában is, aminek hatására az európai ingatlanbefektetési volumen is folyamatosan nőtt az elmúlt években. A kedvező folyamatból természetesen Közép-Európa sem maradt ki – hangsúlyozta Michael Atwell, a CBRE közép-európai tőkepiaci vezetője a Portfolio Property Forum konferencia nyitóelőadásában.

A befektetők számára Európában az Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország és Lengyelország mutatkozott a négy legnépszerűbb célpontnak. Komoly meglepetést jelent, hogy a válság által egyik leginkább sújtott piac, a spanyol ismét ilyen jól szerepel. Kelet-Közép-Európában 2013-hoz képest a Magyarország és Románia iránti érdeklődés nőtt a legnagyobb mértékben, míg Oroszország és Lengyelország vonzereje jelentősen csökkent, bár a pontosabb kép kedvéért fontos látni, hogy hazánk esetében nagyon alacsony volt a bázis.

A szakértő szerint a befektetők továbbra is elsősorban prémium ingatlanokat keresik, de tavalyhoz képest jelentősen nőtt az alsóbb rangú eszközökre vonatkozó tranzakciók részaránya is. Szektorok tekintetében az irodapiaci és ipari ingatlanbefektetési volumene nőtt, míg a kiskereskedelmi szegmens által vonzott tőke mértéke jelentősen csökkent tavalyhoz képest. A befektetők összetétele szempontjából az volt megfigyelhető, hogy idén 2013-hoz képest csökkent az európai, és nőtt az amerikai befektetők szerepe a régióban.

Michael Atwell szerint komoly potenciál mutatkozik a kelet-közép-európai ingatlanpiacban, a térség mérete, a gazdasági teljesítmény várható javulása, illetve a különböző országokban és szektorokban rejlő sokszínűség mind pozitív képet festenek. A szakértő véleménye szerint a fellendülés 2015-ben biztosan folytatódni fog, 2016-ra azonban csak óvatosabb előrejelzéseket lehet adni. A hozamok csökkenése - ha mérsékelten is - de várhatóan szintén folytatódni fog.

A konferencián résztvevői az első panelbeszélgetés során szavazhattak arról, hogy meglátásuk szerint mi az első számú probléma, amivel Magyarországon a befektetők szembesülnek. Habár hat különböző lehetőség közül választhatott a közel 500 fős iparági szakemberekből álló közönség, a válaszadók 68%-a a szabályozási környezetet emelte ki, mint az első számú akadályt hazánkban. A beszélgetés részvevői megerősítvén a szavazás eredményét megerősítették, hogy a régióban a politikai tényezők valóban gyakran hátráltatják a piac fejlődését. E tekintetben Románia az elmúlt években tett lépéseket az átláthatóbb szabályozási működésre, amit a befektetők érezhetően értékelnek is.

A régióba érkező német, osztrák és brit befektetők elsősorban még továbbra is Csehországot és Lengyelországot nézik. Magyarországon és Romániában mindeközben a befektetők összetétele inkább vegyes képet mutat, ami mellett erősödik a helyi tőke szerepe is. Utóbbi két piac esetében azonban jelenleg hiányzik az intézményi tőke, bár a várakozások szerint pár évben belül ez a helyzet is pozitív irányban változhat, ugyanis a német és osztrák intézményi befektetők ismét elkezdtek figyelni Magyarországra és Romániára.

A délelőtt második panelbeszélgetésnek résztvevői; Biró Gergely, a Diófa Alapkezelő vezérigazgatója, Csobádi Ákos, a Raiffeisen Bank Zrt. projektfinanszírozási főosztályvezetője, Furulyás Ferenc MRICS, a JLL, budapesti ügyvezető igazgatója, Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő Zrt igazgatóságának elnöke és Tóth Balázs, az OTP Ingatlan Alapkezelő vezérigazgatója mind optimistán nyilatkoztak a magyar ingatlanpiac helyzetét és jövőjét illetően. A szakemberek szerint azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy nagyon mélyről indulunk, ahonnan a kisebb növekedés is nagy ugrásnak számít.

Az elmúlt időszakban a befektetések terén kimagasló aktivitást mutattak a hazai ingatlanalapok. Egy jó alappal jelenlegi 8-9 százalékos hozam érhető el, így a kamatszintnek nagyon jelentős emelkednie kellene, ahhoz, hogy befolyásolja az alap iránti érdeklődést.

Pázmány Balázs hozzátette; a hazai ingatlanalapok tanultak a 2008-as válságból, komoly stratégiákkal rendelkeznek a lehetséges változások esetére.